Elnezest, de sajnos nem tudom megallni, hogy e kisse off-topik levelet
szet ne kuldjem, napi problemankrol szol (aki tanit, tudja).
udv kgy
----- Original Message -----
From: "FIDRICH Robert (Fidusz)" <fidusz(a)zpok.hu>
To: <klub(a)ittk.hu>
Sent: Monday, January 21, 2008 10:20 PM
Subject: [ITTK-Szakmai Klub] a google es a wikipedia megsem a baratod?
http://itcafe.hu/hir/google_wikipedia_tiltas.html
Büntetés jár a Google és a Wikipedia használatáért
Szerző: Dajkó Pál | 2008-01-18 09:53 | Café blog | Forrás: IT café
Az „agy fehér kenyerének” tartja egy angol egyetemi oktató a
népszerű keresőt és az online lexikont, ezért az elsősök nem használhatják
őket.
Már többször szóba került nálunk is: úgy tűnik, az oktatásban –
legalábbis azokban az országokban, ahol már nem okoz gondot a diákok
számára az internet-hozzáférés – mind komolyabb problémát okoz a
tanároknak, hogy a világháló bizonyos kitüntetett oldalai számítanak a
tanulók első számú információforrásának.
Nemrég írtunk arról, hogy egy seattle-i iskolában a helyi könyvtáros
gyakorlatilag letiltotta a diákokat a Wikipediáról, s most egy újabb
hasonló ügy járta be a sajtót, mivel Tara Brabazon, az angol Brightoni
Egyetem Média Tanszékén hasonló korlátozásokat vezetett be az első
évfolyamos hallgatók számára.
Ám mielőtt cenzúra alkalmazása és vaskalaposság miatt azonnal elítélnénk
az egyetemi oktatót, érdemes közelebbről szemügyre venni az érveit,
melyekkel alátámasztja azt, hogy egy valóban létező problémát igyekszik a
maga módján kezelni. Tara Brabazon a Timesnak adott nyilatkozatában a
következőket mondta: „Én ezt a fajta [az internet kritikátlan
használatát] oktatási módszert »Google Egyetemnek« hívom. A
Google egyszerű válaszokat kínál bonyolult kérdésekre.” Az oktató
véleménye szerint a hallgatók nem tudják megkülönböztetni, hogy mikor
olvasnak megbízható, alapos, érvényes megállapításokat tartalmazó forrást,
s mikor akadnak rá felszínes, megbízhatatlan információkra. Mint
szemléletesen megfogalmazta véleményét: a Google olyan, mint a gyorsan
laktató kaják, amelyeknek viszont roppant alacsony a tápértéke. Brabazon
úgy véli, ahhoz, hogy a diákok „egészségesen és megfelelően”
táplálkozzanak szellemileg is, rá kell őket szoktatni és nevelni a
kritikus gondolkozásra, meg kell ismertetni őket az internetes tartalmak
elemző, értékelő szemléletével, s tűzzel-vassal küzdeni kell a kopipészt
ellen.
A 18 éve oktató Brabazon véleménye teljesen egybecseng Andrew Keen
kritikájával, aki az online amatőrizmusról írott híres könyvében (The Cult
of the Amateur: How Today’s Internet is Killing Our Culture –
Az Amatőr kultusza, avagy hogyan teszi tönkre kultúránkat az internet)
igen csak sarkosan fogalmazott: „Napjaink médiája milliárdnyi
személyes igazságra tördeli szét a világot, melyek mindegyike egyenlő
értékűnek és érdemlegesnek látszik.”
A tiltás vajon megoldás-e?
Ez így szépen is hangzik, de vajon milyen módon lehet ezt megtenni?
Brabazon az „ódivatú” módszerek közül válogat, például –
miközben súlyosan bünteti a gólyákat, ha munkájuk alapján kiderül, hogy a
Wikipedia vagy a Google segítségével szerezték meg az információkat
–, a könyvtárosokkal együttműködve olyan szövegek kivonatait
kínálják a hallgatóknak, melyeket „megbízhatónak” ítélnek,
illetve a hagyományos könyvtári kutatómunkára biztatják őket. „Azt
akarom, hogy a hallgatók üljenek el, és olvassanak. Ez nem ugyanaz, mintha
online olvasnak. Azt akarom, hogy tapasztalják meg, milyen a nyomtatott
papír, ismerjék épp olyan jól, mint a digitális tartalmakat és a
pixeleket. Mindkettő nagyszerű dolog, s én mindkettőt fontosnak tartom,
nem pedig vagy az egyiket, vagy a másikat. Nem egyszerű” –
nyilatkozta Brabazon egy másik interjújában.
Habár ebben a vitában némileg keveredik két akut probléma – a
plágium ügye és a kritikátlan anyagfelhasználásé –, biztosan
állíthatom, hogy az elkövetkező évek egyik legkomolyabb oktatási
problémájává nő majd fel az internethasználat minősége – bizonyos
értelemben már ma is az. Hiszen ha valaki részt vett már a magyar
felsőoktatásban, akár hallgatóként, akár oktatóként, az már évek óta
tapasztalhatja, hogy – s most újra hagyjuk a lustaságból,
kényelemszeretetből vagy egyszerű alkalmatlanság miatt elkövetett
kopipészttel készült dolgozatok ügyét, erre már sok intézmény reagált, s
ennek visszaszorítása valószínűleg adminisztratív megoldást kíván
mindössze – az internetet hasznosan és értelmesen használni milyen
kevesen tudják. Nagy tömegek pontosan olyan tanácstalanul és értetlenül
(rosszabb esetben hamis önbizalommal) állnak az információtömeg előtt,
mintha csak könyvtárban lennének, bár ott meg végképp nem boldogulnak.
Megoldás(oka)t kell találni, ez nem vitás. Ám az számomra kérdés, hogy
vajon az egyetem, főiskola első évében lépni nem túlságosan késő-e már?
--
FIDRICH Robert (Fidusz)
MTVSZ/FoE Hungary
drotlevel/email: fidusz(a)zpok.hu
#jabber/gtalk: fidusz(a)jabber.hu
_______________________________________________
Klub mailing list
Klub(a)ittk.hu
https://lists.ittk.hu/mailman/listinfo/klub