Utolso emlekezteto es invitacio!
A Szegedi Tudomanyegyetem Elettani Intezete es Pszichologia Tanszeke
iden a Tizenegyedik Latas Szimpoziumot e het vegen, 2005 szeptember
3-an, szombaton rendezi a Szegedi Tudomanyegyetem Elettani
Intezetenek KONYVTAR termeben reggel 9:30 -tol delutan 5:40-ig.
Reszveteli dij nincs.
A szimpozium programjarol, elozmenyeirol, a helyszin megkozeliteserol
a kovetkezo web oldalon lehet informaciot szerezni:
http://www.arts.u-szeged.hu/pszichologia/latasszimpozium/
de oda lehet jutni a www.pszichologia.hu oldal esemeny naptaran
keresztul vagy a GOOGLE-BAN "szeged" es "latas" vagy barmilyen mas
hasonlo kereses segitsegevel.
Az idei programban nivos hazai es kulfoldon dolgozo magyar kutatasi
munkak kerulnek ismertetesre tobbek kozott a pecsi, szegedi debreceni
tudomanyegyetemekrol, a Budapesti Muszaki Egyetemrol es a SOTE-rol,
valamint szamos europai es amerikai laborbol.
A szimpoziummal egyidoben zajlik a Nemzetkozi Tiszai Halfesztival
http://www.halfesztival.hu/ ahol kellemes haletelek es halfozesi
versenyek mellett folklor musor es kirakodo vasar is lesz. Akik
tervezik hogy a szimpozium utan estere meg Szegeden maradnak, azokat
egy kiados halvacsora invitaljuk a halfesztivalon.
Minden erdeklodot szeretettel latunk:
A Szervezok
CogSci 2006
The Twenty-Eighth Annual Conference
of the Cognitive Science Society
July 27-30, 2006
Tutorials/workshops day: July 26
[in cooperation with the 5th International Conference
on Cognitive Science (Asia-Pacific)]
Sheraton Vancouver Wall Centre
Vancouver, Canada
http://www.cogsci.rpi.edu/~rsun/cogsci2006/
We invite submissions to the Twenty-Eighth Annual Conference of the
Cognitive
Science Society, the premier series of conferences in cognitive science.
Each year, in addition to submitted papers, we invite speakers who
help to highlight
some aspects of cognitive science. This year, we highlight
Learning: Tackling
Both Implicit and Explicit Processes.
Plenary speakers will include:
1. Robert Siegler (CMU)
2. Daniel Schacter (Harvard)
3. Rumelhart Prize Winner: Roger Shepard (http://www.cnbc.cmu.edu/
derprize)
Invited symposia will provide more explorations of the topics:
1. The Synergy between Implicit and Explicit Learning Processes
2. The Emerging Learning Sciences
Conference General Chairs:
Ron Sun (Rensselaer Polytechnic Institute)
Naomi Miyake (Chukyo University)
Important Dates:
Paper Submissions due: February 1, 2006
Acceptance notifications: April 15, 2006
Camera-ready copies due: May 15, 2006
========================================================
Professor Ron Sun
Cognitive Science Department
Rensselaer Polytechnic Institute
110 Eighth Street, Carnegie 302A
Troy, NY 12180, USA
phone: 518-276-3409
fax: 518-276-3017
email: rsun(a)rpi.edu
web: http://www.cogsci.rpi.edu/~rsun
=======================================================
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudomány Tanszéke 2005 szeptemberétől pszichológus asszisztenst keres nyelvi fejlődési és nyelvfeldolgozási vizsgálatokhoz. A munka magában foglal szervezési feladatokat, a kísérletek lefolytatásában nyújtott segítséget, adatfelvételt és adatbevitelt. Pszichológus asszisztensi végzettség, pszichológia és gyógypedagógiai tanulmányok, gyerekekkel szerzett tapasztalat előny. Fizetés közalkalmazotti bértábla szerint. A jelentkezéseket szakmai önéletrajzzal szeptember 5-ig az alukacs(a)cogsci.bme.hu emailcimre várjuk.
Lukács Ágnes
Dear All,
You are cordially invited to a one-day conference celebrating Howard`s
60th birthday.
Details can be found here:
http://www.ceu.hu/phil/news_events.htm
Best
Kriszta
Kriszta Biber
Department Coordinator
Philosophy Department
Tel: 36-1-327-3806
Fax: 36-1-327-3072
E-mail: biberk(a)ceu.hu
> Date: Mon, 15 Aug 2005 00:48:19 -0400
> To: koglist(a)cogpsyphy.hu, ganglion(a)KOKI.HU
> From: Jozsef Fiser <fiser(a)bcs.rochester.edu>
> Subject: 11. Magyar Latas Szimpozium: Program
> PONTOS PROGRAM
>
> A Szegedi Tudomanyegyetem Elettani Intezete es Pszichologia
> Tanszeke szimpoziumra invital minden, a biologiai latorendszerek
> kutatasa es modellezese irant erdeklodot. A latas kutatas a
> retinaba belepo fenyinformacio elkodolasatol az ezen informacionak
> az agykeregben torteno kognitiv megertesig huzodo komplex
> folyamatot vizsgalja interdiszciplinalis modon, a neuro-
> tudomanyok, a kiserleti pszichologia es a szamitogepes analizis es
> modellezes eszkozeivel. A Tizenegyedik Latas Szimpozium iden 2005
> szeptember 3-an, szombaton kerul megrendezesre a Szegedi
> Tudomanyegyetem Elettani Intezetenek eloado termeben reggel 10 AM-
> tol delutan 6PM-ig. Reszveteli dij nincs.
>
> A szimpozium programjarol, elozmenyeirol, a helyszin
> megkozeliteserol a kovetkezo web oldalon lehet informaciot szerezni:
>
> http://www.arts.u-szeged.hu/pszichologia/latasszimpozium/
>
> A szimpozium reszletes programjat alabb csatoljuk. Az absztraktok
> elerhetoek a fenti web oldalon.
>
> Minden erdeklodot szeretettel latunk:
>
> A Szervezok
>
> ------------------------------------------------------------------
> TIZENEGYEDIK MAGYAR LÁTÁS SZIMPÓZIUM
>
> 2005 szeptember 3
> Szegedi Egyetem, Orvostudományi Kar, Èlettani Intézet Elõadóterme
>
>
>
> PROGRAMTERV
>
>
> 9:30
> MEGNYITO
>
> Retina
>
> 9:40
> A foszfodiészteráz 6 és gátlószereinek kölcsönhatásai
> molekulamodellezési
> és in vitro elektrofiziológiai kísérletekben.
> Barabás Péter, Simon Ágnes, Kardos Julianna
> MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézet, Neurokémiai
> Osztály
>
> 10:00
> Retinális ON-OFF csatonák kölcsönhatása és a nemlineáris
> szinapszisok okozta torzitás
> Wagner Róbert1, Alyosha Molnar1, Frank Werblin1
> 1Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Információs Technológiai Kar
> (PPKE-ITK)
> 1University of California at Berkeley, Departement of Molecular and
> Cell Biology
>
>
> 10:20
> SZUNET
>
>
> Els_dleges látókéreg fiziológia
>
> 10:30
> Oldalirányú kapcsolatok funkcionális eloszlása és modellezése a
> látókéregben. Populáció és egysejt analízis.
> Kisvárday Zoltán
> Debreceni Tudományegyetem
>
> 10:50
> Mi a szerepe a spontán aktivitásnak az els_dleges látókéregben?
> Fiser József, Chiayu Chiu, Mike Weliky
> Dept. of Brain and Cognitive Sciences, University of Rochester
>
> 11:10
> Kiolvasható-e az észlelet a V1 neuronok aktivitásából?"
> Nadasdy Zoltan, Melissa Saenz, Bijan Pesaran, Christof Koch,
> Richard A. Andersen
> Division of Biology, California Institute of Technology,
>
> 11:30
> SZUNET
>
> Magasabbrend_ látókéreg fiziológia
>
> 11:40
> Az irányérzékenység dinamikája agykérgi mediotemporális terület
> receptív mezejének központjában és környékén
> Perge János, Bart G. Borghuis, Roger J.E. Bours, Martin J.M.
> Lankhét, Richard J.A. van Wezel
> Functional Neurobiology, Helmholtz Institute, Utrecht University,
> The Netherlands
>
> 12:00
> Van-e második látórendszere a macskáknak?
> Benedek György, Masao Norita, Nagy Attila, Paróczy Zsuzsanna, Kaeko
> Hoshino
> Szegedi Tudományegyetem, AOK Élettani Intézet
>
>
> 12:20
> SZUNET
> EBED
>
> Multiszenzoros és kognitiv kérgi fiziológia
>
> 1:50
> Keresztmodális hálózat térképezése a vizuo-taktilis kéregben
> gráfelméleti és pályajelöléses módszerekkel
> Négyessy László1, Bazsó Fülöp2, Kóbor István1, Kocsis László3,
> Nepusz Tamás2, Sipos Eszter1*
> 1MTA-SE, Neurobiológiai Kut. Cs., 2MTA-KFKI RMKI BIO, 3SE Klinikai
> Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet
>
> 2:10
> Multiszenzoros integráció a bazális ganglionokban
> Márkus Zita, Benedek György, Nagy Attila, Paróczy Zsuzsanna,
> Rokszin Alice
> Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Élettani Intézet
>
> 2:30
> Viselkedési célok és önkontrol neurális korrelátuami a prefrontális
> kéregben
> Hernádi István
> Cambridge University, UK
>
>
> 2:50
> SZUNET
>
>
> Humán kiváltott potenciálok
>
> 3:00
> A magas-szint_ konfigurális utóhatások néz_pontfüggése és
> elektrofiziológiai korrelátumai.
> Kovács Gy1, Zimmer M1, L_rincz A2, Vidnyánszky Z3.
> 1BMGE - Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
> 2 ELTE Információs rendszerek Tanszék, Budapest
> 3MTA, Neurobiológiai Kutatócsoport, Budapest
>
> 3:20
> Újonság-detekció a látásban: eseményhez kötött potenciál vizsgálatok
> Czigler István
> MTA Pszichológiai Kutatóintézet
>
> 3:40
> Pozíció-invariáns arcadaptáció és elektrofiziológiai korrelátumai
> Zimmer Márta1, Harza Irén1, Bankó Èva2, Kovács Gyula1, Vidnyánszky
> Zoltán2
> 1BMGE - Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
> 2MTA, Neurobiológiai Kutatócsoport, Budapest
>
> 4:00
> SZUNET
>
> Humán pszichofizika
>
> 4:10
> Implicit vizuális figyelmi szelekció
> Vidnyánszky Zoltán es David Melcher
> 1 Neurobiology Research Group, MTA - Semmelweis University
> 2 Department of Psychology, Oxford Brookes University, UK
>
> 4:30
> A vizuális cortex és a cardio-vasculáris rendszer reaktibilitásának
> noradrenerg szinkronizációja
> Magos Tibor
> Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
>
>
> 4:50
> SZUNET
>
> Modellek
>
>
> 5:00
> Van-e sima sztochasztikus rezonancia a látásban?
> Török Levente
> MTA SZTAKI
>
> 5:20
> A szubitizáció és a lassú számolás mögötti folyamatok
> Krajcsi Attila
> Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Tanszék
>
>
> 5:40
> SZIMPOZIUM ZÁRÁS
>
>
>
> %%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%
> Date: Tue, 9 Aug 2005 13:22:21 -0400
> To: koglist(a)cogpsyphy.hu, ganglion(a)KOKI.HU
> From: Jozsef Fiser <fiser(a)bcs.rochester.edu>
> Subject: 11. Magyar Latas Szimpozium: Elozetes program
> INVITACO ! ! !
>
> A Szegedi Tudomanyegyetem Elettani Intezete es Pszichologia
> Tanszeke szimpoziumra invital minden, a biologiai latorendszerek
> kutatasa es modellezese irant erdeklodot. A latas kutatas a
> retinaba belepo fenyinformacio elkodolasatol az ezen informacionak
> az agykeregben torteno kognitiv megertesig huzodo komplex
> folyamatot vizsgalja interdiszciplinalis modon, a neuro-
> tudomanyok, a kiserleti pszichologia es a szamitogepes analizis es
> modellezes eszkozeivel. A Tizenegyedik Latas Szimpozium iden
> 2005 szeptember 3-an, szombaton kerul megrendezesre a Szegedi
> Tudomanyegyetem Elettani Intezetenek eloado termeben reggel 10 AM-
> tol delutan 5PM-ig. Reszveteli dij nincs.
>
> A szimpozium programjarol, elozmenyeirol, a helyszin
> megkozeliteserol a kovetkezo web oldalon lehet informaciot szerezni:
>
> http://www.arts.u-szeged.hu/pszichologia/latasszimpozium/
>
> Az eloadok cimeit es rovid kivonatat alabb csatoltuk.
>
> Minden erdeklodot szeretettel latunk:
>
> A Szervezok
>
> ------------------------------------------------------------------
>
> ABSZTRAKT GYUJTEMENY
>
> TIZENEGYEDIK MAGYAR LÁTÁS SZIMPÓZIUM
>
> 2005 szeptember 3
> Szegedi Egyetem, Orvostudományi Kar, Èlettani Intézet Elõadóterme
> Retina
>
> A foszfodiészteráz 6 és gátlószereinek kölcsönhatásai
> molekulamodellezési
> és in vitro elektrofiziológiai kísérletekben.
> Barabás Péter, Simon Ágnes, Kardos Julianna
>
> MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézet, Neurokémiai
> Osztály
>
> Fény hatására, a retina fotoreceptor sejtjeiben a foszfodiészteráz
> 6 (PDE6) enzim aktivációjának köszönhetön csökken a cGMP
> koncentráció. A foszfodiészterázok enzimcsaládjában a PDE6-hoz
> legjobban hasonlító PDE5 enzim funkcióját gátló anyagok - mint a
> Sildenafil - a gyógyászatban az potenciazavarok kezelésére
> használják. Ezek a gátlószerek ugyanakkor a PDE6 és PDE5 szerkezeti
> hasonlósága miatt a fotoreceptor sejtekben található PDE6-ot is
> gátolják. A PDE6 és Sildenafil, valamint a PDE6 és Zaprinast
> közötti kötodési kölcsönhatást vizsgáltuk az újabban megismert
> PDE5, gátlószerekkel együtt
> kristályosított szerekezetének ismeretében. Homológia modellt
> építettünk a PDE5 vázszerkezetén és a modellbe Zaprinastot vagy
> Sildenafilt dokkoltunk. A két gátlószer egymáshoz hasonlóan
> kötodött a PDE6 modell katalitikus centrumához. Elektrofiziológiai
> mérésekben összehasonlítva, a Zaprinast (1-10 mikroM) 300 %-al, míg
> a Sildenafil (1-10 mikroM) 200 %-al növelte az izolált patkány
> retinában fényingerrel kiváltott elektromos válaszok amplitúdóját.
> A két gátlószer hatásának idobeli lefutása ugyanakkor hasonló volt.
>
>
>
> Retinális ON-OFF csatonák kölcsönhatása és a nemlineáris
> szinapszisok okozta torzitás
> Wagner Róbert1, Alyosha Molnar1, Frank Werblin1
>
> 1Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Információs Technológiai Kar
> (PPKE-ITK)
> 1University of California at Berkeley, Departement of Molecular and
> Cell Biology
>
> Dúcsejt mérések eml_s retinában azt mutatják, hogy a sejtek jó
> részének a válasza pontosan reprezentálja a stimulus tér ill.
> id_beli éleit. A ganglionsejtek kiterjedt dendritfája és a
> szinapszisok véges sebessége ugyanakkor abba az irányba hatnak,
> hogy a válasz elmosódjék. Ezen tér és id_beli alulszžréseket
> horizontális és amakrin sejt gátlások kompenzálják. Szimulációimmal
> azt mutattam be, hogy a laterális gátlások jótékony hatása
> tönkretehet_ nemlineáris szinapszisokkal. További szimulációkkal
> pedig azt mutattam be, hogy ez a nemlineáris hatás csökkenthet_ az
> ON-OFF retinabeli pályák amakrin sejteken át történ_ egymásra
> hatásával.
> A modellek tér-id_beli dúsejt méréseken, id_beli bipoláris sejt
> méréseken és a sejtek morfológiai tulajdonságain alapultak.
>
>
>
> Els_dleges látókéreg fiziológia
>
> Oldalirányú kapcsolatok funkcionális eloszlása és modellezése a
> látókéregben. Populáció és egysejt analízis.
> Kisvárday Zoltán
> Debreceni Tudományegyetem
>
>
> Mi a szerepe a spontán aktivitásnak az els_dleges látókéregben?
> Fiser József, Chiayu Chiu, Mike Weliky
> Dept. of Brain and Cognitive Sciences, University of Rochester
>
> Mennyire igaz hogy az els_dleges látókéreg feladata a retinából a
> CGL-en kereszt_l jöv_ vizuális információ h_séges reprezentációja?
> Éber menyétekb_l történ_ multi-elektródás mérések segitségével
> összevetettük három korcsoportban a küls_ vizuális jelek hatását a
> kéregben folyó neurális aktivitásra. Eredményeink azt mutatják,
> hogy ellentétben az általános felfogással, már az els_dleges
> látókéregben is a sejtek tüzelését meghatározó módon befolyásolják
> a bels_ dinamikus folyamatok, és a külvilág jelei csak modulációs
> formában érvényesülnek.
>
>
>
> Kiolvasható-e az észlelet a V1 neuronok aktivitásából?"
> Nadasdy Zoltan, Melissa Saenz, Bijan Pesaran, Christof Koch,
> Richard A. Andersen
>
> Division of Biology, California Institute of Technology,
>
> Az információ feldolgozást az els_dleges szenzoros áreákban - a
> tradícionális felfogás alapján - nem befolyásolja az észlelet. Ezt
> megvizsgálandó, a V1 neuronok válaszait tanulmányoztuk a kéreg 2/3
> rétegében kétértelm_ mozgó tárgyak észlelése közben. A majomnak
> három-dimenziós mozgó tárgyak forgási irányát kellett jeleznie
> alternatív kényszerített döntési helyzetben. Arra voltunk
> kiváncsiak hogy egy ideális megfigyel_ milyen valószin_séggel tudná
> bejósolni a majom válaszait a neuronok tüzelési rátája alapján.
> Ezért a V1 neuronok válaszait a majom döntései alapján
> szortíroztuk. Mintegy 160 neuron válasza alapján kiderült, hogy az
> észlelet a neuronok mintegy 25%-át befolyásolja. Ez a hatás
> viszonylag kés_n, 400 ms után volt legmarkánsabb. Szekvencia
> analízis kimutatta, hogy az észlelet hatása a V1 neuronok
> aktivitására nagyobb volt azokban az esetekben amikor a kétértelm_
> tárgyat egy egyértelm_ tárgy bemutatása el_zte meg. Egy másik
> kísérletb_l az is kiderült, hogy a hatás iránya attól függ, mennyi
> a két bemutatás között eltelt id_. Humán adatokkal összhangban azt
> találtuk, hogy ha az eltelt id_ rövidebb mint 1 másodperc, a majom
> az el_z_ bemutatással ellentétes észleletet jelez, egyébként az
> észlelet stabilizálódik. A tüzelési rátában megfigyelhet_
> észlelési moduláció id_i elemzése alapján úgy véljük, hogy a V1
> neuronok válaszát a magasabb vizuális áreák irányából kétféle input
> modulálja: egy rövid latenciájú anticipatorikus input ("priming")
> és egy kés_bbi, az észleletet meger_sít_ visszacsatolás az MT/MST
> áreákból.
>
> Magasabbrend_ látókéreg fiziológia
>
>
> Az irányérzékenység dinamikája agykérgi mediotemporális terület
> receptív mezejének központjában és környékén
> Perge János, Bart G. Borghuis, Roger J.E. Bours, Martin J.M.
> Lankhét, Richard J.A. van Wezel
> Functional Neurobiology, Helmholtz Institute, Utrecht University,
> The Netherlands
>
> Tanulmányoztuk vizuális mozgásra érzékeny idegsejtek receptív
> mezejének felépítését rhesus majmok mediotemporális (MT)
> kéregterületén azáltal, hogy feltérképeztük a sejtek
> irányérzékenységét térben és idõben. A vizuális ingerlés mozgó
> pontmintázatok véletlenszerû sorrendje volt, amelyeket egyszerre
> mutattunk be különbözô térbeli régióban. Tér-idôbeli recepív mezô
> térképeket az akciós potenciálok és a stimulus kereszt-
> korrelációjával nyertünk. Az így feltérképezett receptív mezôk
> térben "központra" és "környékre" tagozódtak. A környék válasz
> latenciája átlagosan 16 ms-al hosszabb volt mint a központ
> latenciája. A receptív mezôk idôbeli lefutása általában két fázisra
> tagolódott; egy korai fázisra, az optimális mozgásirány magasabb
> valószínûségével rövid válasz latenciáknál (50-70 ms), és egy kései
> fázisra, az optimális mozgásirány alacsonyabb valószínûségével
> hosszabb válasz latenciáknál (80-100 ms). Úgy találtuk, hogy a
> receptív mezôk térbeli központ/környéki tagolódása valamint az
> idôbeli kétfázisossága különbözô folyamatok eredményének
> tulajdonítható. E folyamatok az MT idegsejtek specifikus
> érzékenységét tükrözi a mozgás térbeli és idôbeli változásainak
> feldolgozásában.
>
>
>
> Van-e második látórendszere a macskáknak?
> Benedek György, Masao Norita, Nagy Attila, Paróczy Zsuzsanna, Kaeko
> Hoshino
> Szegedi Tudományegyetem, AOK Élettani Intézet
>
> Az eml_sállatok tectumhoz kötött vizuális képességei alapján többen
> vetették fel az u.n. második vizuális rendszer létezését.
> El_adásunkban azokat a tényeket foglaljuk össze, amelyek arra
> engednek következtetni, hogy a macska vizuális rendszerében, a
> retino-geniculo-striatalis pályától anatómiailag meglehet_sen
> elkülönülten, egy jellegzetes egysejt-válaszokkal rendelkez_
> rendszer helyezkedik el. A colliculus superior mélyebb rétegeib_l
> kiinduló és a thalamus nucleus suprageniculatus-ában átkapcsolódó,
> és a sulcus ectosylvius anterior menti kéregterületeken keresztül a
> tectumba és thalamusba visszakapcsolódó hurok. egy szenzoros,
> vizuális dominanciájú multimodális rendszert képez. A pályarendszer
> élettani szerepét azok a vizsgálatok tisztázták, melyek kimutatták,
> hogy ez a rendszer szoros összeköttetésben áll a bazális ganglionok-
> kal- els_sorban a nucleus caudatus-szal és a substantia nigra-val.
> Ennek megfelel_en az utóbbi két struktúra egysejt-válaszai
> nagymérték_ hasonlóságot mutatnak a tectális rendszer válaszaival.
> Eredményeink azt az elképzelést támogatják, mely szerint a basalis
> ganglionokhoz köt_d_ szenzori-motoros koordináció vizuális (és
> egyéb szenzoros) afferentációja egy a geniculo-striatalis
> rendszert_l jól elkülönült rendszerhez kötött
>
>
> Multiszenzoros és kognitiv kérgi fiziológia
>
>
> Keresztmodális hálózat térképezése a vizuo-taktilis kéregben
> gráfelméleti és pályajelöléses módszerekkel
> Négyessy László1, Bazsó Fülöp2, Kóbor István1, Kocsis László3,
> Nepusz Tamás2, Sipos Eszter1*
>
> 1MTA-SE, Neurobiológiai Kut. Cs., 2MTA-KFKI RMKI BIO, 3SE Klinikai
> Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet
> *a társszer_k névsor szerint megadva
>
> Pályajelöléses technikákkal vizsgáltuk a vizuális- és
> szomatoszenzoros kérgi kapcsolatok plaszticitását születésükkor
> enukleált patkányokban. Eredményeink arra utalnak, hogy új
> kapcsolatok nem alakulnak ki, de a kérgi kapcsolatok
> preferenciájának áreális és lamináris mintázata megváltozik mind a
> látó és a szomatoszenzoros kéreg esetében. Hálózatelemz_
> módszerekkel azonosítottuk és jellemeztük a vizuális kéregben
> kimutatható taktilis keresztmodális hatásokért felel_ssé tehet_
> áreákat és kapcsolatokat makákóban. Klaszteranalízis segítségével
> kimutattuk, hogy a vizuo-taktilis interakciókban a dorzális
> pályarendszer központi szerepet kap. A rendelkezésre álló adatok
> alapján a primer szomatoszenzoros és vizuális kéreg 3 lépésnyi
> távolságra vannak egymástól és az alternatív öszeköttetések
> mindegyike átmegy a VIP-en. A VIP és V1 közötti kapcsolatok,
> valamint az érintett áreák klikkjeinek elemzése alapján úgy t_nik,
> hogy a mozgás feldolgozásáért felel_s struktúrák fontos szerepet
> játszanak a keresztmodális kompenzációban vakság esetén.
>
>
>
> Multiszenzoros integráció a bazális ganglionokban
>
> Márkus Zita, Benedek György, Nagy Attila, Paróczy Zsuzsanna,
> Rokszin Alice
> Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Élettani Intézet
>
> Korábbi elektrofiziológiai, anatómiai és viselkedéstudományi
> tanulmányok rávilágítottak a bazális ganglionok jelent_ségére a
> multiszenzoros információ feldolgozásban. Vizsgálataink célja az
> volt, hogy igazoljuk a multiszenszoros nucleus caudatus es
> substantia nigra egysejtek különböz_ szenzoros modalitású
> információkat integráló képességét. 40 nucleus caudatus és 34
> substantia nigra multiszenzoros egysejt tevékenységet
> regisztráltunk extracellulárisan wolfram mikroelektróda
> segítségével 6 feln_tt, halothannal (0,6%) altatott, immobilizált,
> mesterségesen lélegeztetett házimacska agyában. Az egysejtek
> unimodális (vizuális, auditorikus vagy szomatoszenzoros), bimodális
> és trimodális ingerekre adott válaszait hasonlítottuk össze
> statisztikai próbákkal es interakció-százalék számítással. A
> nucleus caudatusban 12, míg a substantia nigrában 8 vizsgált
> neuron mutatott multiszenzoros integrációt. Mindkét bazális
> ganglionban serkent_ es gátló interakciókat mutató idegsejteket is
> leírtunk. Eredményeink igazolják, hogy a nucleus caudatus es a
> substantia nigra már egysejt szinten is kitüntetett szereppel bír a
> multiszenzoros és ezen keresztül a szenzomotoros integrációban és
> újabb bizonyítékot szolgáltatnak a bazális ganglionokhoz érkez_
> multiszenzoros információ tectalis eredetére.
>
>
>
> Viselkedési célok és önkontrol neurális korrelátuami a prefrontális
> kéregben
> Hernádi István
>
> Cambridge University
>
>
>
> Humán kiváltott potenciálok
>
>
> A magas-szint_ konfigurális utóhatások néz_pontfüggése és
> elektrofiziológiai korrelátumai.
> Kovács Gy1, Zimmer M1, L_rincz A2, Vidnyánszky Z3.
>
> 1BMGE - Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
> 2 ELTE Információs rendszerek Tanszék, Budapest
> 3MTA, Neurobiológiai Kutatócsoport, Budapest
>
> Majom egysejt és human fMRI tanulmányok is a tárgyfelismerés
> néz_pont és tárgy-központú reprezentációinak szimultán meglétére
> mutatnak. Ugyanakkor egy nemrégiben született pszichofizikai
> kísérlet szerint, mely az alak-specifikus adaptációt vizsgálja, a
> magas szint_ konfigurális utóhatások néz_pont függ_ek, ami csak a
> tárgyfelismerés néz_pont függ_ mechanizmusai mellett képzelhet_ el.
> Jelen kísérleteinkben a kísérleti személyeknek vagy (a) egy adott
> 3D tárgy néz_pontját, vagy (b) annak identitását kellett
> meghatározni egy adaptációs paradigmában. Azt találtuk, hogy
> ugyanazon ingereket használva, ugyanazon alanyokban, mind néz_pont
> függ_, mind néz_pontoktól független alak specifikus utóhatások
> kiválthatóak magas szint_ konfigurális adaptáció hatására a feladat
> jellegét_l függ_en.
> Kísérleteink második részében kiváltott válaszokat regisztrálva
> megvizsgáltuk a fenti tárgy-specifikus adaptációs jelenség
> elektrofiziológiai korrelátumait. El_z_, emberi arcokkal talált
> eredményeinkhez hasonlóan a tárgy-specifikus adaptáció is
> tükröz_dik az occipito-temporális kéreg fel_l elvezetett kiváltott
> válaszokban, alátámasztva, hogy a magas-szint_ konfigurális
> adaptáció a tárgyfelismerésért felel_s folyamatok általánosan
> megnyilvánuló jelensége.
>
>
>
> Újonság-detekció a látásban: eseményhez kötött potenciál vizsgálatok
> Czigler István
>
> MTA, Pszichológiai Intézet
>
> A hatékonyan m_köd_ észlel_ rendszernek el_nyben kell részesítenie
> az aktuális viselkedés szempontjából lényeges környezeti mozzanatok
> feldolgozását, de rendelkeznie kell olyan mechanizmusokkal is,
> melyek biztosítják a váratlan, és potenciálian releváns ingerek
> észlelését. Ez utóbbi vonatkozást az automatikus változás-detekció,
> az orientációs és reorientációs mechanizmusok biztosítják. Az
> eseményhez kötött potenciálok segítségével e folyamatsor nyomon
> követhet_ mind a látás, mint a hallás területén. A látás esetében a
> folyamatok az eltérési negativitás eseményhez kötött potenciál
> eredmények alapján retinotópiás területen kezd_dnek, majd olyan
> hullámok következnek, melyek létrejöttében igen kiterjedt
> idegrendszeri hálózat szerepel. Az eredeti motivált viselkedést
> támogató ingerek szelektív feldolgozását egy vélhet_en frontális
> mechanizmus biztosítja.
>
>
>
> Pozíció-invariáns arcadaptáció és elektrofiziológiai korrelátumai
> Zimmer Márta1, Harza Irén1, Bankó Èva2, Kovács Gyula1, Vidnyánszky
> Zoltán2
> 1BMGE - Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
> 2MTA, Neurobiológiai Kutatócsoport, Budapest
>
> Korábban az arcészlelés különböz_ szintjein mutattak ki adaptációs
> hatást (identikum, nem - pl.: Leopold et al., 1999, Kovács et al.,
> 2004). Jelen tanulmányunkban az volt a célunk, hogy elkülönítsük az
> arcadaptáció pozicionálisan invariáns és nem invariáns
> komponenseit, és vizsgáljuk ezek kiváltott válasz (KV)
> komponenseit. Az alanyoknak egy kétalternatívás direkt-választásos
> helyzetben kellett perifériásan bemutatott (középponttól 6°-ra)
> normál állású és fejjel lefelé fordított morfolt arcokról nemi
> döntést hozniuk. Nem adaptált esetben a fixációs kereszt mindkét
> oldalán egy arc Fourier fázis randomizált ábráját láthatták,
> adaptált esetben az egyik oldalon a Fourier ábra volt látható, míg
> a másik oldalon egy prototipikus n_i arcot mutattunk 5 másodpercig.
> Ezt követ_en egy 200ms-ra felvillanó arc nemét kellett
> megmondaniuk. Mind az adapter, mind a teszinger az esetek felében a
> jobb, másik felében a bal oldalon jelent meg véletlenszer_en. A KV-
> kat 25 csatornán regisztráltuk. A viselkedéses adatok er_s
> adaptációs hatást mutatnak a kontroll kondícióhoz képest abban az
> esetben is, amikor az adapter és a teszt azonos oldalon, és akkor
> is, ha ezek ellenkez_ oldalon jelentek meg, bár a két adaptált eset
> is szignifikánsan eltér egymástól. Ez a hatás az N170 komponens
> amplitúdó értékein is hasonló mintázatot mutat. A viselkedéses és
> KV eredmények normál állású és fejjel lefelé fordított esetben is
> hasonlóak. Eredményeink tehát azt sugallják, hogy az arcadaptáció a
> vizuális feldolgozás különböz_ állomásain szimultán jelenik meg,
> mely egy forgatásra invariáns és pozicionálisan részben invariáns
> adaptációra enged következtetni. Az adaptáció mechanizmusa
> valószín_leg magasabb kérgi területekhez kötött.
>
>
> Humán pszichofizika
>
>
> Implicit vizuális figyelmi szelekció
> Vidnyánszky Zoltán es David Melcher
>
> 1 Neurobiology Research Group, MTA - Semmelweis University
> 2 Department of Psychology, Oxford Brookes University, UK
>
> Az explicit szelekciós mechanizmusok mellett - melyek az aktuálisan
> megfigyelt tárgy, annak valamennyi tulajdonságának egyidej_
> szelekcióját eredményezik - a vizuális figyelem egy masik fontos
> komponensét képezik az implicit szelekciós mechanizmusok, melyek a
> figyelem fókuszán kívüli ingerek feldolgozását modulálják az egész
> látómez_ területén. A vizuális figyelem hatása nem korlátozódik az
> explicite megfigyelt stimulusra. Azzal, hogy figyelmünket
> szelektíven egy stimulusra irányítjuk automatikusan aktiváljuk az
> implicite figyelmi mechanizmusokat is, melyek az egész látómez_
> területén, globálisan fogják befolyásolni a vizuális információ
> feldolgozását. Pszichofizikai es fMRI vizsgálatainkkal kimutattuk,
> hogy a figyelem fókuszán kívüli implicite szelekció a vizuális
> információ feldolgozásának korai, lokális szintjén történik és
> eredményeként: 1. megn_ az érzékenység a kiválasztott tulajdonságra
> a vizuális mez_ egész területén; 2. hasonlóan fokozódik az
> érzékenység azokra a tulajdonságokra, melyek térben és id_ben ko-
> lokalizáltak a megfigyelt tulajdonsággal.
>
>
> A vizuális cortex és a cardio-vasculáris rendszer reaktibilitásának
> noradrenerg szinkronizációja
> Magos Tibor
>
> Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
>
> A vizuális információ-felvétel folyamatát jellegzetes cardio-
> vasculáris reakciók kísérik. Mind a vizuális kéreg, mind a cardio-
> vasculáris reakciókat szervez_ amygdala centrális és baso-laterális
> magjai markáns noradrenerg innervációt kapnak. Mivel a genetikusan
> determinált noradrenerg aktivitás függvényében a vizuális kéreg
> reaktibilitása széles határok között változhat, feltételeztem, hogy
> ez a hatás a cardio-vasculáris reakciókat is befolyásolja.
> Feltevésem vizsgálatára 61 kísérleti személyb_l három kísérleti
> csoportot alakítottam ki a kontraszt illúzió (Uznadze effektus)
> er_ssége alapján. E mellett a kísérleti személyek preparatív
> szívfrekvencia kísérletben vettek részt. A 10 sec hosszú
> preparációs periódust figyelmeztet_ hanginger indította és homogén
> fehér fényinger, illetve reakcióid_ mérés zárta. Személyenként 10
> mérést végeztem. Szignifikáns eltérést találtam a csoportok alap
> szívfrekvenciájában (F=24.777, p<0.0001), a preparatív
> szívfrekvencia válaszok nagyságában (F=7.627, p<0.001), és a
> reakcióid_ gyorsaságában (F=8.002; p<0.001). Az egymást követ_
> mérések során szignifikáns habituáció mutatkozott (F=3.199, p<0.02)
> mindhárom csoportban, de azok trendje azonos volt.
>
> Modellek
>
> Van-e sima sztochasztikus rezonancia a látásban?
> Török Levente
> MTA SZTAKI
>
> A mérnököket legtöbb esetben korlátozza zaj, az a bizonyos “jel",
> ami a mérést torzítja. Sztochasztikus rezonanciáról (SR) olyan
> eszközök kapcsán beszélhetünk, amelyekben el_fordul az, hogy a
> rendszer bementén additív zaj segítségével a kimeneten a jel-zaj-
> viszonyt maximalizálhatunk. SR-t sokáig csak impulzus szer_
> kimentettel rendelkez_ rendszerekben mértek ki. A szerz_ korábbi
> munkájában megmutatta, hogy hogyan lehet tetsz_leges simaságú
> sztochasztikus rezonátort (SRT) létrehozni egy klasszikus SRT-ból.
> Most azt kívánom bemutatni (láttatni), hogy ez a jelenség hogyan
> jelentkezhet képek esetén. Mindazonáltal kérdésként tesszük fel,
> hogy nem fordulhat-e el_ hasonló jelenség a látó rendszerben,
> különös tekintettel a következ_ tényekre: 1) Az ion csatornák
> transzmissziójában többen kulcsfontosságúnak találják a zajjal
> segített jel továbbítást azaz az SR-t. 2) Jelenlegi ismereteink
> szerint, a neurális kommunikáció oly mertékben zajjal terhelt, hogy
> pl. a “neurálisnak" nevezett m_szaki konstrukciók/modellek jósló
> ereje és biológiai relevanciája nehezen értékelhet_.
>
>
>
> A szubitizáció és a lassú számolás mögötti folyamatok
> Krajcsi Attila
> Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Tanszék
>
> A szubitizáció tárgyak számosságának megállapítása 4-ig. Három
> esélyes elmélet adhat magyarázatot a jelenségre: a mentális
> számegyenes, a vizuális index és az alakzat felismerés elmélet.
> Saját és mások korábbi eredményeinek összegzésével az alakzat
> felismerés a legvalószínžbb magyarázat. 4 tárgy fölött a lassú
> számolás mechanizmusa használatos. Az eddigi adatok összegzésével
> egy komplexebb modellt javaslunk a lassú számolás mögött meghúzódó
> pontos mechanizmusokra.
>
> ----------------------------------------------------------------------
> ----------