24 Nov
1993
24 Nov
'93
6:56 a.m.
Kampis Gyurinak tartozom az onellentmondas felodasaval.
A kritikus szoveg az alabbi:
5 - Nem allitottam, hogy 'az algoritmusok vagy
fuggvenyek
osszekapcsolasa barmilyen ertelemben is nem-algoritmikus lenne'.
Amit allitottam, hogy 'az egyszeru (fuggvenyekkel, algoritmusokkal
reprezentalhato) elemek osszekapcsolodasa mar valoban tulmegy az
algoritmus es fuggveny fogalman'. Itt arra gondoltam, hogy nehany
jol definialt atmeneti fuggvennyel jellemezheto absztrakt neuron,
vagy sejtautomata mar algoritmussal nem lekepezheto interakciokat
kepes megvalositani.
Arra a kerdesre, hogy "mi ez?" Gyuri legalabb olyan jol tudja a
valaszt, mint en (erre bizonyitek november 3-ai keltezesu, elso
hozzaszolasanak utolso bekezdese), ezert hadd valaszoljak itt most
egy kerdessel:
Minthogy akarva, akaratlanul belebotlottunk az algoritmus
definiciojanak problemajaba, erdemes ezen a ponton tisztazni.
Hozzatartozik-e az algoritmus fogalmahoz, hogy az altala
reprezentalt muveletek meghatarozott sorrendben hajtodnak vegre,
vagy nem? Ha az algoritmusok mindenfe'le(?) transzformaciora nezve
zartak es a szekvencia varialas egy ilyen transzformacio, akkor a
szekvencia variabilis algoritmus definicioszeruen algoritmus. Ha
viszont az algoritmusnak izomorfnak kell lennie onmagaval, ami azt
jelenti, hogy a szekvencia invarians, akkor az elobb emlitett
szekvencia variabilis szornyetegek mar csak reszben algoritmusok.
Felmerul egy kerdes. Mi tartja ossze az 'algoritmust', ha mar a
szekvencia is variabilis. Valasz: a kenyszerito feltetelek. Ezek a
struktura altal kepezett korlatok, amelyek ott vannak minden
pillanatban, mint kemiai kotesek, feherje konformaciok, feluleti
feszultsegek a lipidmembranon, vagy izuletek egy vegtagban, es
korlatozzak az elemek (molekulak, sejtek, szovetek,...stb.)
lehetseges kombinacioit. Ezzel persze tavolrol sincs leleplezve az
onszervezodes miszteriuma, csak lazitottunk egy-ket csavart, de
nemelyeket meg is kellene huzni.
Nadasdy Zoltan