Kampis Gyurinak tartozom az onellentmondas felodasaval. A kritikus szoveg az alabbi: Arra a kerdesre, hogy "mi ez?" Gyuri legalabb olyan jol tudja a valaszt, mint en (erre bizonyitek november 3-ai keltezesu, elso hozzaszolasanak utolso bekezdese), ezert hadd valaszoljak itt most egy kerdessel: Minthogy akarva, akaratlanul belebotlottunk az algoritmus definiciojanak problemajaba, erdemes ezen a ponton tisztazni. Hozzatartozik-e az algoritmus fogalmahoz, hogy az altala reprezentalt muveletek meghatarozott sorrendben hajtodnak vegre, vagy nem? Ha az algoritmusok mindenfe'le(?) transzformaciora nezve zartak es a szekvencia varialas egy ilyen transzformacio, akkor a szekvencia variabilis algoritmus definicioszeruen algoritmus. Ha viszont az algoritmusnak izomorfnak kell lennie onmagaval, ami azt jelenti, hogy a szekvencia invarians, akkor az elobb emlitett szekvencia variabilis szornyetegek mar csak reszben algoritmusok. Felmerul egy kerdes. Mi tartja ossze az 'algoritmust', ha mar a szekvencia is variabilis. Valasz: a kenyszerito feltetelek. Ezek a struktura altal kepezett korlatok, amelyek ott vannak minden pillanatban, mint kemiai kotesek, feherje konformaciok, feluleti feszultsegek a lipidmembranon, vagy izuletek egy vegtagban, es korlatozzak az elemek (molekulak, sejtek, szovetek,...stb.) lehetseges kombinacioit. Ezzel persze tavolrol sincs leleplezve az onszervezodes miszteriuma, csak lazitottunk egy-ket csavart, de nemelyeket meg is kellene huzni. Nadasdy Zoltan