Kérjük, hogy az érdeklődők a pleh(a)cogsci.bme.hu* *címen emailen
jelezzék, ha szeretnék hallgatni a kurzust.
*
A KOGNITÍV KUTATÁS TÖRTÉNETE *
*Tömbösített kurzus a BME Pszichológiai Doktori Iskolájában, 2005.
tavaszi félév*
Előadó: Pléh Csaba, pleh(a)cogsci.bme.hu*
A tantárgy célkitűzései: *az eszmetörténet és a tudománytörténet
segítségével bemutatni, milyen hagyományokból indul ki a mai kognitív
kutatás. Ez a történeti, filozófiai és módszertani tudatosság növelésén
túl segít értelmezni a mai kognitív irányzatok eltéréseit is. A
tömbösített formában néhány alapkérdésre összpontosítva tesszük ezt meg.
<>
*Követelmény*
1. Az irodalmak feldolgozása az egyes órákhoz. Aktivitás az órán. 40 %
2. Saját választott, s elfogadott témából 8-10 oldalas
irodalomösszefoglaló dolgozat. Leadási május 15. 60 %
A témákat varom mostantól, január 10tol.
Az előadások témája
A kognitív forradalom és előfutárai
Az előadások, a kiadott anyagok és a megbeszélések azt a kérdést járják
körül, hogy
mennyire igaz a számítógépes metafora és a nyelvészet vezető szerepének
gondolata a kognitív szemlélet megjelenésében, mennyire voltak
alternatív gondolati és szociális források is, illetve, hogy az
elismert központi témáknak milyen eddig kevésbé kultivált korábbi
előzményeik vannak.
A tudománytörténetírás paradigmáit illetően kissé prezentista lesz a
bemutatás, de mindenütt utalok az első megjelenések s az
újrafelbukkanások kontextális meghatározóira is.
Bár csak néhány fejezetet veszünk, ugyanakkor a diákoknak a teljes
anyagot ismerniük kell, elvárom, hogy előzetesen olvassák el a könyveket
a megadott specifikus irodalmon túl, és ez az órai aktivistában ki is
derüljön. Ehhez mellékletként megadom a tárgy alaptematikáját is.
Órák helye : BME ST épület, III. e. 311
Órák ideje 2005. február, a megadott rend szerint
Mindegyik témához megadom, mit kellene ismerni az óra második felen a
vitához a WEB anyagbol.
Február 21 hétfő
8h30-10
*A reprezentáció fogalma és a logikai mozzanat a klasszikus pszichológiában*
Az antipszichologizmus és a klasszikus logika: Frege és Husserl. Korai
gondolkodáslélektan: Külpe és a logika. Antilogicista évtizedek: alak
és viselkedés. A kognitív forradalom mint Frege bosszúja. Selz jelentősége.
Selz, Simon lesz a megvitatott.
10h30-12
*A tanulás formális modelljei és a mentális algebra. *Herbart* *algebrai
elméje. Ebbinghaus törvények; Hull algebrája, Tolman térképei. Az
információelmélet és a nyelvhierarchia. A konnekcionista hálózatalakulás
és a gondolkodás algebrája.
Herbart, Marcus a vitaanyag.
Február 22 kedd
8h30-10
*Az evolúciós gondolat és a funkcionalizmus a kultúrában*
Az evolúciós eszme és a kultúra. Klasszikus párhuzamok és ellentétek.
Hogyan jelennek meg ma újra. A vélelmezett biologizmus.
Rozin a vita.
10h30-12
*A tanulás és a visszahatás eszméje. *Hogyan lehet a szelekciós modell
és a tanulás összeegyeztethető? A Baldwin hatástól Donald Campbellig.
BaldwinandJung, fura, valóban Jungianus, és Campbellrol.
Február 23. szerda
8h30-10
*Az innátizmus *Descartes-tól Chomskyig. Az etológia szerepe.
Fejlődéskutatás és innátizmus: a "kompetens csecsemő" és a
konstrukcionizmus.
Innataness, konstruktivizmus cikkek a vitaanyag.
10h30-12
Az *interakciós fejlődéseszme.* Stern és Piaget. A mai genetikai
magyarázatok zavari és az interakciós gondolat reneszánsza: Oyama,
Karmiloff-Smith, Marcus.
Itt kicsit szabad vita lesz, pl. a személyesebb cikkek alapján is.
/Irodalom/ <>
/Kincstári, tankönyvi bemutatás a kognitív forradalomról
/
Pléh Csaba: /Bevezetés a megismeréstudományba. /Bp.:Typotex, 2003, de
megvan elektronikusan is az MTA Filozófiai Kutatóintézet honlapján
megtalálható.
Olvasmány ehhez Miller, Hatfield, Posner is a WEB helyen.
Pléh Csaba-Győri Miklós: /Olvasmányok a kísérleti pszichológia
történetéhez. / Budapest: Osiris, 2004.
Ebből az egyes témákhoz releváns cikkek. Külpe, 24 , Hull, 67, Tolman
68, Baldwin, 18, Stern, 26
A web helyre 12 további cikket tettunk fel, ezekre csak a file névvel
hivatkozom fent.
<>Kicsit sok, de érdekesek.