Előadó: Pléh Csaba, pleh@cogsci.bme.hu
A tantárgy célkitűzései: az eszmetörténet és a tudománytörténet segítségével bemutatni, milyen hagyományokból indul ki a mai kognitív kutatás. Ez a történeti, filozófiai és módszertani tudatosság növelésén túl segít értelmezni a mai kognitív irányzatok eltéréseit is. A tömbösített formában néhány alapkérdésre összpontosítva  tesszük ezt meg.

Követelmény

1. Az irodalmak feldolgozása az egyes órákhoz. Aktivitás az órán. 40 %

2.  Saját választott, s elfogadott témából 8-10 oldalas irodalomösszefoglaló dolgozat. Leadási május 15. 60 %

A témákat varom mostantól, január 10tol.

A kognitív forradalom és előfutárai

Az előadások, a kiadott anyagok és a megbeszélések azt  a kérdést járják körül, hogy

mennyire igaz a számítógépes metafora és a nyelvészet vezető szerepének gondolata a kognitív szemlélet megjelenésében, mennyire voltak alternatív gondolati és szociális források is,  illetve, hogy az elismert központi témáknak  milyen eddig kevésbé kultivált korábbi előzményeik vannak.   

A  tudománytörténetírás paradigmáit  illetően kissé prezentista lesz a bemutatás, de mindenütt utalok az első megjelenések s az újrafelbukkanások  kontextális meghatározóira is.

Bár csak néhány fejezetet veszünk, ugyanakkor a diákoknak a teljes anyagot ismerniük kell, elvárom, hogy előzetesen olvassák el a könyveket a megadott specifikus irodalmon túl, és ez az órai aktivistában ki is derüljön. Ehhez mellékletként megadom a tárgy alaptematikáját is.

Órák helye : BME ST épület, III. e. 311

Órák ideje 2005. február, a megadott rend szerint

Mindegyik témához megadom, mit kellene ismerni az óra második felen a vitához a WEB anyagbol.

Február 21 hétfő

8h30-10

A reprezentáció fogalma és a logikai mozzanat a klasszikus pszichológiában

Az antipszichologizmus és a klasszikus logika: Frege és Husserl. Korai gondolkodáslélektan: Külpe  és a logika. Antilogicista évtizedek: alak és viselkedés. A kognitív forradalom mint Frege bosszúja. Selz jelentősége.

Selz, Simon lesz a megvitatott.

10h30-12

A tanulás formális modelljei és a mentális algebra. Herbart algebrai elméje. Ebbinghaus törvények; Hull algebrája, Tolman térképei. Az információelmélet és a nyelvhierarchia. A konnekcionista hálózatalakulás és a gondolkodás algebrája.

Herbart, Marcus a vitaanyag.

Február 22  kedd

8h30-10

Az evolúciós gondolat és a funkcionalizmus a kultúrában

Az evolúciós eszme és a kultúra. Klasszikus párhuzamok és ellentétek. Hogyan jelennek meg ma újra. A vélelmezett biologizmus.

Rozin a  vita.

10h30-12

A tanulás és a visszahatás eszméje. Hogyan  lehet a szelekciós modell és a tanulás összeegyeztethető?  A Baldwin hatástól Donald Campbellig. 

BaldwinandJung, fura, valóban Jungianus, és Campbellrol.

Február 23. szerda

 8h30-10

Az innátizmus Descartes-tól Chomskyig. Az etológia szerepe. Fejlődéskutatás és innátizmus: a “kompetens csecsemő” és a konstrukcionizmus.

Innataness, konstruktivizmus cikkek a vitaanyag.

10h30-12

Az interakciós fejlődéseszme. Stern és Piaget. A mai genetikai magyarázatok zavari és az interakciós gondolat reneszánsza: Oyama, Karmiloff-Smith, Marcus.

Itt kicsit szabad vita lesz, pl. a személyesebb cikkek alapján is. 

Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Bp.:Typotex, 2003, de megvan elektronikusan is az MTA Filozófiai Kutatóintézet honlapján megtalálható. 

Olvasmány ehhez Miller, Hatfield, Posner is a WEB helyen.

Pléh Csaba-Győri Miklós:  Olvasmányok a kísérleti pszichológia történetéhez.  Budapest: Osiris, 2004. 

Ebből az egyes témákhoz releváns cikkek. Külpe, 24 , Hull, 67, Tolman 68, Baldwin, 18, Stern, 26

A web helyre 12 további cikket tettunk fel, ezekre csak a file névvel hivatkozom fent.