Non-member submission from ["Gyvrgy Szondy" <gyorgy_szondy(a)hotmail.com>]
From: "Gyvrgy Szondy" <gyorgy_szondy(a)hotmail.com>
To: fizinfo(a)sunserv.kfki.hu, koglist(a)cogpsyphy.hu
Subject: Re: Ki lehetett volna talalni
Date: Thu, 12 Apr 2001 13:55:46 +0200
---
Tisztelt Fizinfo olvasok!
Gnadig Ur altal boncolgatott kerdes igencsak erdekes,
sot mondhatni aktualis.
Ma ugyanis hasonlo a helyzet a GUT-tal: valoszinuleg
10 even belul hasono eloadasban taglaljuk majd, hogy
a GUT megalkotasahoz mar az 1970-es evekben minden
informacio a kezunkben volt, megis csak XXI.szazad
elejen...
Ime egy kis izelito a kozismert Landau-Lifsic 6.
kiadasabol 1972-bol. A gravitacios hullamokrol
ezeket irja:
"A kolcsonhatasok terjedesenek veges sebessege ...
a gravitacio reletivisztikus elmeleteben is lehetove
teszi ... a gravitacios hullamok letezeset."
"A gravitacios hullam tehat eppugy, mint az elektro-
magneses hullam, vakuumban fenysebesseggel terjed."
"A gravitacios hullamok transzverzalis hullamok,..."
Aztan kielemzi, milyen tulajdonsagokat hordoznak a
gravitacios hullamok, majd megallapitja: "Az energiat
tartalmazo gravitacios eroter maga is jarulekos
gravitacios ter forrasa." ... "Nagyfrekvencias
gravitacios hullamok eseteben azonban ez a hatas
lenyegesen felerosodik: ... lambda^-2 becsulheto
szorzotenyezot hoz t(ik)-ba." (Ez kb. annyit jelent,
hogy a frekvenciaval aranyos az energiaja.)
"Ha a 'hatteret' teljesen maguk a hullamok hozzak
letre, akkor..." (Szoval ilyen is felvetodott.)
Mar csak egy aprosag hianyzik, pl. hogy valaki
felvesse: a gravitacios hullamok esetleg azonosit-
hatoak az elektromagneses hullamokkal. Ez persze
meg mindig keves, komolyan meg is kellene vizsgalni
a dolgot. Es ez mindannyiunk ugye es felelossege.
Tisztelettel:
Szondy Gyvrgy
P e t e r G n a d i g
Atomic Physics, Eotvos University, Budapest
Ki lehetett volna ,,talalni'' a specialis relativitaselmeletet 50 evvel
Einstein elott?
(Could special relativity have been "figured out" 50 years before
Einstein?)
Kozismert, hogy az elektrodinamika torvenyei teljes osszhangban
allnak a specialis relativitaselmelettel, sot, Einstein eppen a ,,mozgo
testek elektrodinamikajabol'' jott ra a ter es ido ujszeru viszonyara.
Meglepo azonban, hogy ezt a kapcsolatot mar az elektrosztatika
(Coulomb-torveny) es az egyenaramok (pl. egy hosszu, egyenes vezeto)
Ampere-fele magneses tere magaban rejti, s ez a kapcsolat elemi
lepesekkel (az eltolasi aramra, vagy az elektromagneses hullamokra valo
hivatkozas nelkul, s felsobb matematikai apparatust mellozve) felszinre
hozhato.
Megfelelo tolteselrendezest valasztva nehany egyszeru lepes utan
eljuthatunk a Lorentz-kontrakciot, az idodilataciot, az egyidejuseg
relativitasat, az altalanos Lorentz-transzformaciot es az
elektromagneses tererossegek transzformacios kepleteit megado
formulakhoz.
Erdekes tudomanyfilozofiai kerdes, hogy ha mindez ennyire keszen allt
mar az 1800-as evek kozepen, akkor mi volt az a mozzanat, ami egy fel
evszazadon keresztul meg hianyzott a relativitaselmelet
megfogalmazasahoz. Az eloado velemenye szerint, a toltesek
,darabossaganak'' felismeresere, az atomi reszecskek felfedezesere
kellett varni.
_________________________________________________________________________
Get Your Private, Free E-mail from MSN Hotmail at
http://www.hotmail.com.