Visegrad abstracts 1

==================================================================== A KOMPLEX LEXIKALIS JEGY-ANALIZIS ES A MORMOTA ESETE Andor Jozsef JPTE Angol Tanszek, Pecs A dolgozat elso reszeben bemutatjuk a lexikalis egysegek nyelvi es mentalis reprezentaciojara, valamint az egysegek nyelvi hasznalatara vonatkozoan javasolt jegysort, amely a kovetkezo lexikalis jegyek szerepet veszi szamba: (i) denotativ jegyek (ii) referencialis jegyek (iii) kategorialis jegyek (iv) prominens szintaktikai jeloltsegi jegyek (v) alkategorizalasi jegyek (vi) relacios jegyek (vii) szelekcios jegyek (viii) kollokacios jegyek (ix) keret jegyek Az egyes jegyek mukodesi teruletenek s tudasfajtak tipusainak (szotari tudas, enciklopedikus ismeretek, generikus tudas, egyeni tudas) megfelelo tisztazasa utan ramutatunk arra, hogy a kategorizacio, a fogalmi halozatok kialakulasa, valamint a szavak hasznalatanak viszonyaban a fenti jegyek egyuttesere vonatkozo nyelvi es extralingualis tudas meghatarozo jellegu. Ezt kovetoen a dolgozat masodik reszeben a javasolt jegy-rendszer alkalmazasara kerul sor a magyar "mormota" es az angol "marmot" szavak lexikalis haloinak leirasara vonatkozoan, elektronikus feldolgozott lexikalis adatbazis adatokra (COBUILD) es nyelvi pszichologiai tesztelesre alapozva. ==================================================================== SZlNTAKTIKAI MODULOK AFAZIAS BESZELOK NYELVI TELJESITMENYEIBEN: MODULARIS MONDATFELDOLGOZAS Banreti Zoltan 1. A Broca afaziasokkal vegzett mondatismetlesi, mondat/kep parositasi es grammatikalitasi megitelest kero tesztsorozat alapjan hipotezis az ON-LINE mondatfeldolgozas modularis szervezodesere. 1.1 A Broca afaziasok a zart szoosztalyok ("formativumok") elemeihez kepesek ugyan hozzaferni, de az ON-LINE mondatfeldolgozasban nem ismerik fel oket eleg gyorsan ahhoz, hogy azonnal felepithessek az osszetevos szerkezetet, amig a kozvetlen memoriaban rendelkezesre all a fono1ogiai bemenet sorrendorzo tarolasa. 1.2 A fonologiai bemenet lexikai azonositasa a szerkezeti elemzestol fuggetlenul vegbemehet. 1.3 Az elemzo mukodese a kiindulasi Pontnak (predikatum) megtalalasan es az elemzo *elvarasain* alapul (milyen informacioHOZ, jegyHEZ milyen informaciot, jegyet *keres*. Maga a szerkezeti elemzo nem terheli a kozvetlen memoriat, mert sajat *operativ memoriaja* van. (Megjegyzi, mihez, mit keres). Olyan bemeneti informaciokra epit, amelyeket az elemzes kezdeten gyorsan fel tud hasznalni (pld. a predikatum maga, az esetkeret, a nyelvtani szemely, szam egyeztetesek). 1.4 A Broca afaziasok olyan esetekben hoztak jo grammatikalitasi donteseket, amelyek a szintaktikai elemzo formalis elvarasait tukrozik. 1.5 Olyan esetekben hoztak rossz grammatikalitasi iteleteket, ahol a donteshez szo szerint vissza kellett volna tudni idezni tartalmas lexikai elemeket, meg kellett volna allapitani szemantikai jegyeik osszeferhetoseget, vissza kellett volna emlekezni egy korabbi szintaktikai pozicio tenyleges lexikai kitoltesere. Az ilyen feladatok nem epulhetnek a szintaktikai elemzo elvarasaira. A megoldasukhoz a bemenetet tarolo, sorrendorzo kozvetlen memoria terhelesere van szukseg. 2. Ha a Broca afaziasoknal a zart szoosztalyok hozzaferesi rendszerenek deficitje miatt a szerkezetepites tulsagosan lassu az ON-LINE kovetelmenyekhez kepest, akkor a lexikalisan mar feldolgozott hangsor szerkezetbe integralasa, ertelmezese elmarad, mivel a sorrendorzo fonologiai bemenetet tulsagosan hosszu ideig kellene fejben tartani. 3. A szintaktikai elemzo a mondatfeldolgozas elso szakaszaban elonyben reszesiti a szerkezeti fogodzokat. A beteg kepes a szerkezeti elemzes elvegzesere, de annak eredmenyet a tovabbi ertelmezo folyamatban nem tudja felhasznalni. Az ON-LINE szerkezeti elemzo moduljanak es a sorrendorzo kozvetlen fonologiai/lexikai memorianak az *aszinkronitasaval* magyarazhato a jo es a teves grammatikalitasi iteletek szetvalasa, valamint az aszintaktikus ertesben, az agrammatikus spontan beszedben es a mondatismetlesben nyujtott teljesitmenyek kulonbsegei. ==================================================================== A NYELVI KOMPETENCIA MODELLALASA KONNEKCIONISTA ALAPU RENDSZEREKKEL: UJABB KISERLETEK Bocz Andras JPTE, Angol Tanszek, Pecs A konnekcionista rendszerek elismerten hatekonynak bizonyulnak olyan alacsony szintu kognitiv kepessegek modellalasaban, mint a mintafelismeres vagy a holisztikus feldolgozas, es szamos igen kedvezo tulajdonsaggal rendelkeznek (pl. automatika generalizacio, fokozatos degradalodas a feldolgozasban, tobb, szimultan ervenyesulo "puha" megszoritas egyuttes kielegitese stb). Ugyanakkor az igazi kihivast jelent a konnekcionista feldolgozas szamara a magasabb szintu kognitiv kepessegek modellalasa mint peldaul a nyelvi kompetencia es a nyelvi viselkedes. Az irodalomban es a kutatasban ma egy reszt letezik egy eros megosztottsag a szimbolista es konnekcionista iranyzatok kozott. A szimbolista elmelet a magasabb rendu kognitiv folyamatok egyszeru, alacsony szintu implementacios szintjenek tekinti a konnekcionizmust, a konnekcionizmus pedig azt tartja, hogy a szimbolista iranyzat legfobb esetben is csak egy megkozelito leirasat adhatja a kognitiv folyamatok lenyegi termeszetenek, melyet alapvetoen a konnekcionista alapu kognitiv tudomany tud megragadni. Masreszt a legujabb kutatasok azt mutatjak, hogy lehetseges olyan "hibrid" modellek alkalmazasa, vagy legalabbis lehetseges olyan modellekben gondolkozni, melyek a ket mestersegesen elesen elvalasztott paradigma kozott egy esszeru es tenylegesen mukodo kompromisszumot keresnek es megprobaljak kihasznalni a ket eltero iranyzat es metodologia egymast kiegeszito elonyeit. A jelen referatum attekinti a kompromisszum keresesenek fobb dilemmait es nehany ilyen iranyu kiserlettrol ad szamot az ujabb irodalombol, fokent a termeszetes nyelvi feldolgozas teruleterol. ==================================================================== ELME, NYELV, TARSADALOM: EGY KOEVOLUCIOS FOLYAMAT KOMPONENSEI Csanyi Vilmos ELTE, Etologia Tanszek Az allati elme izolalt, az allati tarsadalmak csupan genetikai szinten kreativak, az allati kommnunikacios rendszerek zartak. Az emberi tarsadalmak kreativak, az emberi nyelv nyitott rendszer es az emberi elme csak a tarsadalom kozegben letezik. Az elme, a nyelv es a tarsadalom koevolucios folyamatanak egy uj modelljet mutatjuk be, amely az individualitasbol kovetkezo variabilitas szelekciojan alapszik. Az individualitas kozponti szerepet jatszik az evolucioban, esetenkenti megjelenese mindig nagy evolucios ugrast eredmenyezett. Az emberi nyelv evolucios megjelenese hozta letre a csoport individualitast, amelynek szeparacios differencialodasa alakitotta ki az elmet. Szo esik meg a jelentesrol, a kreativitasrol, az eszkozhasznalatrol a lokalis es globalis szabalyokrol, a szervezodesi szintekrol valamint az elet ertelmerol stb., stb. ==================================================================== SZABALYOK HELYETT MEGSZORITASOK: A 80-AS, 90-ES EVEK GENERATIV NYELVELMELETE E. Kiss Katalin Az eloadas a generativ nyelvelmelet chomskyanus valtozatanak alapvonasait ismerteti, s ezen belul azokra az ujitasokra helyezi a hangsulyt, melyeket a "kormanyzas- es kotes-elmelet"-nek nevezett irany (Chomsky 1981, 1986, 1992, 1993) hozott az elmeletbe. Az eloadas tobbek kozott az alabbi allitasokat fejti ki reszletesebben: A generativ nyelveszet targya nem a nyelv, hanem az emberi elme: az elme mukodesenek nyelvi megnyilvanulasai. A generativ nyelvelmelet alapkerdesei: i. Miben all az az ember anyanyelv-tudasa? ii. Mibol ered e tudas? iii. Az ember hogyan hasznalja anyanyelvtudasat? ' Mig a generativ nyelveszetet megelozo strukturalizmus az anyanyelvtudast szokasrendszerkent azonositotta, a korai generativ elmelet az anyanyelvtudast szabalyok es reprezentaciok komputacios rendszerekent fogta fel. A mai kormanyzas- es kotes-elmeletben az anyanyelv-tudas SZABALYOK NELKULI komputacios rendszer: elvek, megszoritasok altal meghatarozott valasztasi lehetosegek halmaza. Mig a strukturalizmus felfogasaban az anyanyelvtudast tanulassal, gyakorlassal sajatitjuk el, a generativ nyelvelmelet szerint az anyanyelvtudas vaza, az un. univerzalis grammatika velunk szuletett, genetikusan kodolt. Mig a korai generativ nyelvelmelet e genetikusan kodolt univerzalis grammatikat szabalyrendszerrel azonositotta, a mai kormanyzas- es kotes-elmelet szerint az univerzalis grammatika nyitott parameterekkel rendelkezo elvekbol megszoritasokbol all. Az anyanyelv-elsajatitas az univerzalis elvek, megszoritasok nyitott parametereinek az adott nyelv tenyei alapjan valo rogzitese. Mig a strukturalizmus felfogasaban anyanyelvunket szerzett keszsegkent hasznaljuk, s analogiaval allitunk elo uj kifejezeseket, a generativ nyelvelmelet szerint anyanyelvhasznalatunk nem analogias alapon mukodik, hanem szabalyok iranyitjak. Az eloadas peldakkal is illusztralja, hogy miben kulonbozik egy-egy nyelvi jelenseg szabalyokkal valo leirasa, illetve elvekkel valo megszoritasa. Vegul bemutatja az univerzalis grammatikarol valo hipoztezisrendszer nehany alapveto elvet s ezek nyitott parametereinek lehetseges ertekeit. ==================================================================== DONALD DAVIDSON TUDATFILOZOFIAJA Forrai Gabor MTA Filozofiai Intezete Davidson tudatfilozofiai vizsgalodasainak kozeppontjaban ket kerdes all: 1. mik a propozicionalis tartalommal biro mentalis allapotok (hitek, vagyak stb.) fo jellemzoi?; 2. milyen kapcsolatban vannak ezek a mentalis allapotok a fizikai (neurofiziologiai) allapotokkal. A mentalis allapotokat a harmadik szemely perspektivajabol kozeliti meg. A hiteket stb. nem privat entitasoknak tekinti, amelyekrol csak hordozojuk rendelkezhet valodi tudassal. Szamara a mentalis allapotok azok a dolgok, amelyeket eletunk soran rutinszeruen tulajdonitunk eqymasnak. Igy ezeknek az allapotoknak a jellemzoit ugy tarhatjuk fel, hogy szemugyre vesszuk, milyen modon tulajdonitjuk oket masoknak. E tulajdonitast ket elv vezerli. Az elso, a normativitas, annyit tesz, hogy e mentalis allapotok reven racionalizaljuk masok viselkedeset. Maqyaran, a mentalis allapotok ala vannak rendelve racionalitas normainak. A masodik, a holizmus, azt fedi, hogy a mentalis allapotokat nem egyesevel, hanem csoportosan tulajdonitjuk. E rendszereknek, s nem az egyes mentalis allapotoknak, kell (tobbe-kevesbe) eleget tenniuk a racionalitas kovetelmenyeinek. E ket elvbol igen sulyos kovetkezmenyek adodnak. Egy, nincsenek *pszichologiai* torvenyek. Ilyen torvenyeket ugyanis csak akkor allithatnank fel, ha a mentalis allapotokat egyesevel tudnank tulajdonitani. Mivel azonban a mentalis allapotok nem azonosithatok egymastol fuggetlenul, osszefuggeseik nem tarhatok fel empirikus modon. Ketto, nincsenek pszichofizikai torvenyek. Ha ugyanis lennenek, akkor a fizikai allapotok osszefuggesei ugyanazoknak a normativ kovetelmenyeknek engedelmeskednenek, mint a mentalis allapotok osszefuggesei. Az viszont fogalmi keptelenseg, hogy fizikai allapotok a racionalitas normainak legyenek alavetve. Mindezek fenyeben Davidson tudatfilozofiaja meglehetosen destruktivnak tunhet. A pszichologiai torvenyek tagadasa ketsegbevonni latszik a pszichologi tudomanyanak lehetoseget a pszichofizikai torvenyek elutasitasa pedig valamifele test lelek dualizmushoz latszik vezetni. A latszat persze csal. Valojaban Davidson felfogasabol ennel gyengebb -- noha igy is eros -- kovetkezmeyek adodnak. Eloszor, a pszichologia mint nomologikus tudomany csak abban az esetben lehetetlen, ha a hit, vagy, stb. fogalmaira probal epiteni. Masodszor, Davidson ugy veli, hogy bar a mentalis allapot-tipusok nem azonosithatok fizikai allapot- tipusokkal, a token-token azonossag fennall, vaqyis minden egyes mentalis allapot azonos valamilyen konkret fizikai allapottal. ==================================================================== PERCEPTRON TANITO TANTERVE PERCEPTRON TANULO SZAMARA Geszti Tamas ELTE Atomfizikai Tanszek A perceptron egyetlen, tanulasra kepes formalis neuron. Fizikusok sokat vizsgaljak azt az esetet, amikor a megtanulando feladat egy masik perceptron (a "tanito") minel tokeletesebb utanzasa a bejovo jelekre valo valaszadasban. A perceptron a tanito altal felmutatott peldak alapjan tanul, felhasznalva a tanito hibajelzeseit. Definialjuk a konnyu pelda fogalmat, es megmutatjuk, hogy kulonbozo tanulasi modszerek eseten is elonyos a tanulast konnyu peldakkal kezdeni es fokozatosan haladni a nehezebbek fele. Ha a tanito vagy a tanulo elhatarozasabol a legnehezebb peldak nem kerulnek megtanitasra, a tanulo szabadon valaszthat ezek kulonbozo megoldasai kozul. Ez modelljeul szolgalhat nyelvi szokasok es nyelvi babonak keletkezesenek. A modell megkonnyitheti szokas es babona megkulonbozteteset. ==================================================================== SZIMBOLUMOK-E A KATEGORIAK? Horanyi Ozseb Micimacko letelepedett a fa ala; mancsai koze fogta a fejet, es gondolkozni kezdett. Igy kezdte: "Ez a dongicseles jelent valamit. Olyan nincs, hogy csak dongicseles van meg zummoges, es az nem jelent semmit. Ha dongicseles van meg zummoges, akkor ez azt jelenti, hogy valaki vagy valami dongicsel, illetve zummog, es amennyire az en muveltsegem futja, az egyetlen elkepzelheto ok, ami valakit dongicselesre, illetve zummogesre indithat, abban a tenyben leli magyarazatat, hogy az illeto egy mehecske." Azutan meg hosszasan gondolkodott, es igy fejezte be: "Ami pedig azt illeti, ha valaki mar meh, ezt a minoseget arra szokta felhasznalni, hogy mezet keszitsen." Ezek utan felallt, es igy szolt: - A mezkeszitesnek pedig egyetlen ertelmes okat es celjat abban latom, hogy en a mezet megegyem. [ Milne, A.A.: Micimacko (forditotta: Karinthy Frigyes), Mora, Budapest, 1983, 9-10. ] (1) A mai magyar koznyelv "jelent" lexemajanak a megismeres szempontjabol harom jellegzetes hasznalata kulonboztetheto meg. Ezen harom hasznalat rekonstrukciojanak kiindulo formulaja: "az, hogy r egyuttal azt jelenti, hogy q", ahol a formula az r-rel, illetoleg a q-val parametrizalt propoziciokra nezve intenzionalis. Az elso hasznalat a kovetkezo formulaval rekonstrualhato: [1] "az, hogy r az L nyelvben maga utan vonja, hogy q", ahol a "jelent" hasznalata fugg r-tol es q-tol; vagyis az [1] intenzionalis fuggveny: a "jelent" ezen hasznalata entailment tipusu operatorral rekonstrualhato. A masodik hasznalat a kovetkezo formulaval rekonstrualhato: [2] "az, hogy r az L nyelvben a T (termeszet) torveny kovetkezteben maga utan vonja, hogy q". Ebben az esetben is altalaban igaz az, hogy az r igazsaga szuksegszeruen maga utan vonja a q-et: a szemantikai involucionak azonban nem nyelvi-logikai forrasa van ezen leirasokban (mint az [1]-ben), hanem (termeszet) torveny egyesiti a ket konstituens leirast egyetlen komplexebb eset-leirassa. Azt a sajatos komplexitast, amelyet a "jelent" masodik hasznalatahoz lehet kotni a "szimptomatikus" kategoriaval karakterizalom. A harmadik hasznalat a kovetkezo formulaval rekonstrualhato: [3] "az, hogy r az L nyelvben a {SUMMA} szabaly kovetkezteben maga utan vonja, hogy q". A masodik ket hasznalat kiboviti az elso kiindulopontjaban adott involuciot: nemcsak az L nyelv szerint vonhatja maga utan r a q-t, de mas modon is, mas forrasbol is eredhet az involucio tenye. Azt a sajatos komplexitast, amely a szimbolikusat jellemzi, a "jelent"-nek e harmadik hasznalatahoz lehet kotni. Azok a propoziciok, amelyek a "jelent" elso hasznalatara apellalnak tisztan csak *pro dicto* leirasokra alkalmasak; azokat a propoziciokat, amelyek a "jelent" masik ket hasznalatanak egyikere apellalnak, lehet *de re* modon leirasra hasznalni. (2) A megismeresnek ebben az eloadasban is egy olyan paradigmajaban fogok gondolkozni, amely a megismerest *kategorizacionak* tekinti. A kategorizacio jellegzetesen episztemikus tevekenyseg, amelynek eredmenyet (a *reprezentaciohoz* vagy az *allitashoz* hasonloan) egy q propozicio irja le (amely tehat azt rogziti, hogy valamire, az individualis kategorizalandora igaz modon projektaljuk egy kategoria, azaz egy predikatum ervenyesseget, vagyis ertelmezesi tartomanyaba tartozonak ismerjuk el). Az a teny, hogy r - lattuk - kulonbozo modokon jelentheti egyuttal azt, hogy q. Kovetkezeskepp nem csak szimbolikus lehet a kategorizalas modja, vagyis a kategoria nem csak szimbolum lehet. Bizonyos ertelemben nyitott kerdes azonban, hogy mi minden lehet meg? Abbol a tenybol, hogy nem csak szimbolum lehet kategoria, meggyozodesem, nem kovetkezik, hogy a kategorizacionak (s igy a megismeresnek) nem konstrualhato *egyseges elmelete*. Az eloadas ehhez az egyseges elmelethez kivan hozzajarulni egy kevessel, ha egyaltalan, *logikai* (pontosabban *logikai-szemiotikai*) *perspektivabol*. ==================================================================== SZABALYOK ES KONSTRUKCIOK Kalman Laszlo MTA Nyelvtudomanyi Intezete Ebben az eloadasban egy-ket olyan problemarol lesz szo, amely a nyelveszeti modellek szokasos, a formalis nyelvek nyelvtanaihoz hasonlo felepitesebol ered, valamint abbol a tenybol, hogy a termeszetes nyelvekben -- a formalis nyelvekkel szemben -- osszetett lexikai elemek is vannak. Roviden szolok a lehetseges kivezeto utakrol, es megprobalom kifejteni, hogy ezek kozul a legkonzervativabb valtozatot az un. konstrukcios nyelvtan kepviseli, amely nem ismeri el a termeszetes nyelvi megnyilatkozasok szigoruan hierarchikus szerkezetet. Ennek a megkozelitesnek a nyelvtudomany es a kognitiv tudomany erintkezo teruleteire nezve is sulyos kovetkezmenyei vannak. ==================================================================== RACIONALITAS ES GYERMEKI TUDATELMELET Kiss Szabolcs ELTE BTK Altalanos Pszichologiai Tanszeke Az eloadas a racionalitas hetkoznapi feltetelezese es a gyermeki tudatelmeletek egyik kozos problemajat targyalja. A mindennapi pszichologiai magyarazatainkban kulcsszerepet jatszo racionalitas- feltetelezes korul fontos vitak alakultak ki a szakirodalomban. A masik viselkedesenek elorejelzesekor csak ugy jarhatunk el, ha racionalitast tetelezunk fel a masik szemelyrol. A D. Dennett nevehez fuzodo "intencionalis hozzaallas" elso lepese ez a tulajdonitas, amelyet az kovet, hogy a masikat hiedelmekkel es vagyakkal ruhazzuk fel. Ezek alapjan valik lehetove a viselkedes predikcioja. Dennett racionalitas alapelve mogott negy reszelvet szoktak megkulonboztetni: Az igazsag principiuma szerint az intencionalis hozzaallas ugy reprezentalja a masik velekedeseit, mint amelyek tobbsegeben igazak. A koherencia elve azt mondja ki, hogy a masik velekedesei nagyreszt koherensek. A "zaras" elve ertelmeben, ha egy lenyt ugy reprezentalunk, mint amelyik azt veli, hogy P, es P-bol kovetkezik Q, akkor a lenyt ugy kell reprezentalnunk, mint aki azt veli, hogy Q. A negyedik principium arra utal, hogy intencionalis rendszerek leginkabb azt kivanjak, amivel jo volna, ha rendelkeznenek. Az erveles igy foglalhato ossze: A velekedes-vagy magyarazatok a racionalitas feltetelezesen alapulnak. Csak teljesen racionalis rendszerekre lehetne igaz a velekedes-vagy magyarazat. Ezek a racionalitas feltetelezesek azonban altalaban ellentetesek a tenyekkel. Ebbol az kovetkezik, hogy az intencionalitas magyarazatok nem lehetnek tobbek, mint instrumentumok. A magyarazatok ugyanakkor mukodnek, mert evoluciosan sikeres rendszerekre alkalmazzuk oket. Ha egy rendszer viselkedese nem kozeliti meg a racionalitast, akkor nem volna evoluciosan sikeres. Jerry Fodor tobb izben probalta kritizalni a fenti felfogast. Ellenervei arra mutatnak ra, nem biztos, hogy az intencionalis magyarazatok a racionalitas feltetelezesen alapulnak. Ha igen, akkor nem valoszinu, hogy az olyan eros, hogy hamis legyen. Nem kell tul sok racionalitast feltetelezni ahhoz, hogy bizonyos prediktivitast nyerjunk. Ha az evoluciosan sikeres rendszerek racionalisak, akkor nehez megmagyarazni, hogyan lehet a racionalitast pusztan instrumentumnak tekinteni. Fodor szerint inkabb arrol van szo, hogy a racionalis rendszerek reszei az intencionalisoknak. A fenti vita keretul szolgal empirikus vizsgalatunknak. Egy ujabb racionalitas-elvet vezetunk be: a hitelesseg (oszinteseg) elvet. E szerint a masik viselkedese, beszede, beszedaktusai hitelesen fejezik ki mentalis allapotat. A masik nem hazudik. Ez az elv tulajdonkeppen Moore paradoxonat ("Esik az eso, de nem hiszem, hogy esik az eso.") emeli racionalitas feltetelezesse. Ezt az oszintesegi elvet vetjuk ossze az elso dennetti elvvel, az igazsag elvevel. Kiserletunkben a ketto relativ viszonyara vagyunk kivancsiak az elsajatitas meneteben. Az eloadas a gyermeki tudatelmeletek vizsgalataban hasznalt teves hiedelem teszt egy ujabb valtozatanak bemutatasa is, amely valtozat lehetove teszi a ket racionalitas elv korai megletenek illetve idolegese felfuggesztesenek az empirikus teszteleset. ==================================================================== A NYELVSPECIFIKUS TEMPORALIS INFERENCIAK KIALAKULASANAK ALTALANOS KOGNITIV ALAPJAI Komlosi Laszlo Imre ELTE BTK Altalanos Pszichologiai Tanszeke A termeszetes nyelv szerkezetenek es mukodesenek kognitiv aspektusait elemzo projektum reszekent kerulnek bemutatasra a megismerestudomanyi kozosseg elott "a temporalitas a gondolkodasban" elnevezesu reszkutatas eredmenyei. Az osszehasonlito nyelveszeti alapvetes a beszelo/hallgato termeszetes nyelvrol alkotott ismereteiben rogzitett, az esemenyek es idopontok temporalis viszonyaira vonatkozo konceptualizacioit veti ossze a termeszetes nyelvek igeido rendszereiben megvalosulo temporalis rendszerekkel. Konkretan a finite es non-finite alakok mellekmondati viselkedesenek osszehasonlitasa kapcsan fogalmazodik meg az a renszerszeru kulonbseg, amelynek leirasahoz az intrinzikus es deiktikus temporalis viszonyokat kulonboztetjuk meg. Azt a hipotezist allitom fel, miszerint a human konceptualizacioban absztrakt temporalis, valamint abszolut es viszonylagos deiktikus igeidok kulonulnek el. Az igeidok ennek ertelmeben az intrinzikus (absztrakt) temporalis viszonyok deiktikus megvalosulasai. Az absztrakt temporalis es viszonylagos deiktikus viszonyok megkulonboztetes az univerzalis fogalmi/temporalis logikai szinten ervenyesul, es fuggetlen a nyelvspecifikus grammatikai szinten megfogalmazodo finite (igeidovel ellatott) es non-finite (grammatikai idovel nem jellemzett) megkulonboztetestol. Az aspektus es igeido fogalmak olyan nyelvi funkciokat fednek, amelyekben az elozo azt fejezi ki, hogy a (nyelvileg) leirt esemenyek hogyan viszonyulnak egymashoz abszolut ertelemben, mig az utobbi azt fejezi ki, hogy a (nyelvileg) leirt esemenyek hogyan viszonyulnak a beszedmegnyilvanulas megkotott kontextusahoz viszonylagos ertelemben. Az aspektus olyan temporalis-szemantikai modul, amely az esemenyek abszolut idobeli viszonyat tukrozi, mig az igeido olyan temporalis-szemantikai modul, amely az esemenyeknek a beszedmegnyilvanulashoz viszonyitott helyzetet tukrozi a "valos" idotengelyre vetitve. A temporalis viszonyok megtanulasa es konceptualizalasa tehat mind kompozicionalis szemantikai, mind pragmatikai kriteriumok alapjan tunik megvalosulni. A temporalis inferenciak valojaban mind a belso szemantikai viszonyok, mind a jelhasznalati korulmenyek fuggvenyei.