KogSci felveteli

Felve'teli tematika a kogniti'v tudoma'nyi doktori alprogram sza'ma'ra 1. A kogniti'v tudoma'ny alapfogalmai e's kezdetei. Mi az intelligencia? Me'rheto"se'ge, proble'ma'i. Intelligenciadefini'cio'kA'llati e's emberi intelligencia. Genetikai e's neura'lis memo'ria. Ido"ska'la'k. E'rze'kele's, ko:rnyezet modelleze'se e's evolu'cio' (von Uexku:ll). Evolu'cio's ismeretelme'let. Behaviorizmus (J. Watson), Hixon Szimpozium 1948, MIT Informa'cio'elme'let Szimpo'zium 1956. K. Lashley, G. Miller, N. Chomsky, H. Simon e's A. Newell. A kibernetika, az informa'cio'elme'let e's a kogniti'v forradalom. A forma'lis tudoma'nyok (logika, matematika, elme'leti sza'mi'ta'studoma'ny) szerepe. A mesterse'ges intelligencia felfoga's. A kogniti'v szemle'let mint informa'cio's funkciona'lis jellemze's. A kogniti'vizmus va'ltozatai: filozofikus, pszicholo'giai, MI, idegtudoma'nyi, evolucio's biolo'giai. A reprezenta'cio's elme elme'let. Fodor, Stich, Dennett 2. Filozo'fiai ha'tte'r Tudni hogyan e's tudni mit. A tuda'sszerze's mo'djai (ko:zvetlen- ko:zvetett). A ke'szse'g, a propoziciona'lis tuda's, e's a ke'pi tuda's ke'rde'se. E'lme'ny e's lei'ra's kettsse'ge. Deklarati'v e's procedura'lis tuda's a ge'pi vila'gban. Tuda's e's szaba'lyok: konstituti'v e's restrikti'v szaba'lyok e's a tuda's fogalma. Funkcionalizmus, Putnam, Wiener. "Testetlense'g" e's a funkcionalizmus. Propozi'cio'k e's produkcio's rendszerek. A "ve'gek" tiszta'zatlansa'ga (e'rze'ki bemenet, va'laszok, ta'rsas minta'k). A test-le'lek proble'ma e's megolda'si javaslatai: azonossa'g elme'letek, dualizmus, funkcionalizmus. Filozo'fiai testko:zpontu'sa'g (Searle). Redukcionizmus e's neurofilozo'fia. A szintek o:na'llo'sa'ga a kogniti'v kutata'sban. A funkcionalizmus proble'ma'i, Penrose, Block. Fizikai szimbo'lumrendszer, fizikai szimbo'lum hipote'zis. A logikai lei'ra's, a sza'mi'ta'si algoritmus e's az implementa'cio' fogalma. Szemantikailag a'ttetszo" e's nem a'ttetszo" rendszerek. 3.Terme'szetes e's mesterse'ges e'rtelem Turing, Neumann, Dreyfus e's Searle felfoga'sa. A Turing adekva'tsa'g szintjei. A MI sikerei e's kudarcai. A percepcio', az e'lme'nymino"se'g (qualia), az intencionalita's e's a szocia'lis vila'g mint nehe'z peremfelte'telek. A Turing teszt. Loebner Prize. Akti'v e's passzi'v besze'lgete's (ELIZA, RACTER, dialo'gus pgm-ok). Elte'r felfoga'sok a va'gy-hidedelem pszicholo'gia helye'rl, az intencio'k e'rte'ke'rl, az intecionalita's ge'pi relevancia'ja'ro'l e's megvalo'si'thato'sa'ga'ro'l. 4. Kogniti'v elme'letek I. Menta'lis modellek. A logikus gondolkoda's e's a ko:vetkeztete's modelleze'se. Menta'lis medellek e's menta'lis logika'k (Piaget). A forma'lis logika paradoxonjai: e's/vagy, kondiciona'lis. Szillogizmusok kie'rte'kele'se: forma'lis (logikai), grafikus (Venn-diagramok, Euler-ko:ro:k) e's modell-alapu'. Te'veszte'sek magyara'zata, formahata's. Nem-logikai rela'cio'k (pl ko:rben u:lo:k esete'n a "balra" viszony ko:vetkezme'nyei). "Lehetse'ges vila'gok", Kripke, moda'lis logika. Szemantikai informa'cio'elme'let, igazsa'gta'bla valo'szi'nu"se'g. A terme'szetes ko:vetkeztete'sek ira'nya. 5. Kogniti'v elme'letek II. Frame-ek a kogniti'v tudoma'nyban. Minsky e's Papert. Percepcio', emle'kezet, e's rekonstrukcio' o:sszefu:gge'se. Struktu'ra'lt rerezenta'cio', o:sszetartozo' egyse'gek. A frame-ek mint a tuda'sreprezenta'cio' e's a modelleze's eszko:zei. Tulajdonsa'gaik, alapmu:veletek, o:ro:klo:de's. Informa'cio'csere frame-ek ko:zo:tt. Frame-ek mint ko:vetkeztete'si eszko:zo:k. Forgato'ko:nyvek e's fogalmi fu:ggo"se'gi ha'lo'k (Shank). Nai'v fizika, kvalitati'v folyamatelme'let. A 'frame problem', mely ege'szen ma's, e's annak ke't oldala: hate'konysa'gi e's defini'cio's proble'ma'k. A 'majom e's bana'n' proble'ma, va'ltozo' vila'gok. 5. Kogniti'v elme'letek III. Konnekcionizmus. A szubszimbo'likus gondolkoda'smo'd: alulro'l felfele' halado' a'bra'zola's (pl. TV-ke'p), ke'tszintu: rendszer (pixel e's ke'p). Sejtautomata'k mu:ko:de'si elve. Idegha'lo'zatok. A kapcsolati ha'lo'zat defini'cio'ja: forma'lis neuronok, su'lyozott konnekcio'k e's tanula'si szaba'lyok. Architektu'ra'k: elo"recsatolt e's interakti'v ha'lo'zatok. Aktiva'la'si szaba'lyok: ku:szo:blogika's, linea'ris, logisztikus. Tanula'si szaba'ly: Hebb (autoasszocia'cio'), Widrow-Hoff (delta-rule), backpropagation. Hopfield-modell, Boltzmann-ge'p, szimula'lt la'gyi'ta's. Az utazo' u:gyno:k proble'ma megolda'sa: a ha'lo'zat, a ko'dola's, az energiafu:ggve'ny alapjai. A konnekcionizmus pszicholo'giai jelento"se'ge, pszichoneura'lis identita's. 6. Kogniti'v elme'letek IV. Proble'mamegolda's e's felismere's. RTM e's HTM. A ma'gikus 7-es sza'm. E'rtelmes egyse'gek, felismere'si ki'se'rletek. A feldolgoza's egyse'ge: a se'ma. Se'mati'pusok e's me'ret-invariancia'juk. Sakkja'tszma'k: a'lla'sok rekonstrukcio'ja. Also' becsle's, realisztikus becsle's se'masza'mra. Amato"r, mesterjelo:lt, mester, nagymester. A becsle's a'ltala'nosi'ta'sa ma's teru:letekre: nyelv, he'tko:znapi e'let, szakma'k. Logika e's intui'cio'. Kogniti'v tudoma'ny e's mesterse'ges-intelligencia.