TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, Februar (Javitott)

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek Budapest, Pazmany P. setany 1/A TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM (http://hps.elte.hu/seminar) ________________________________________________ 2001, Februar Februar 5. 16:00 6. em. 6.54 H r a s k o P e t e r JPTE, Elmeleti Fizika Tanszek A mikroreszecskek onazonossaga es a Gibbs-hipotezis Gibbs meg a XIX. szazad vegen empirikus alapon mondta ki azt a hipotezist, hogy a statisztikus termodinamikai szamitasokban kulonbozo banasmodot igenyelnek a megkulonboztetheto es a megkulonboztethetetlen reszecskek. Evtizedekkel kesobb a kvantumelmelet szimmetriaposztulatuma ezt a kulonbseget meg jobban kielezte azzal, hogy ramutatott: A megkulonboztethetetlen reszecskek rendszereben az egyedek nem orzik az onazonossagukat. Ma altalaban ugy gondoljak, hogy Gibbs hipotezise a kvantumelmeleti szimmetriaposztulatum kovetkezmenye. Megmutathato azonban, hogy ez nem lehet igy, mert a fizikusi gyakorlatban implicite rendszeresen hasznaljak a Gibbs-hipotezist olyan korulmenyek kozott is, amikor a szimmetriaposztulatum nincs ervenyben. Februar 12. 16:00 6. em. 6.54 D a v i d P a p i n e a u Philosophy Department, King's College London The Rise of Physicalism Some philosophers have suggested that the recent rise of physicalism owesmore to fashion than to argument. In response this paper maintains thatphysicalism is rationally compelling once the causal completeness of physicsis accepted. This premise is a highly empirical claim, however, and indeedone widely rejected by scientists until relatively recently. Good evidencein favour of the causal completeness of physics has emerged only over thelast century. This paper recounts the history of the causal completenessclaim, and shows how accumulating evidence, rather than fashion, has been responsible for the philosophical movement towards physicalism. *** Az ELTE BTK Filozofiai Intezetevel kozos rendezveny! Februar 19. 16:00 6. em. 6.54 V i t e z s l a v S v e j d a r Department of Logic, Charles University, Prague Non-classical logics and computational complexity Most of the modal propositional logical systems are decidable. This is true e.g. about K4, S4, S5 and GL, where GL is the Provability Logic - a modal logical system where necessity is interpreted as formal provability in some fixed axiomatic theory like Peano arithmetic. However, the complexity of the decision procedures for these systems is not the same. The differences can be explicated using some notions from computational complexity, like NP or PSPACE-completeness. I will discuss these notions and differences, putting an emphasis on intuitionistic logic and Provability Logic. Februar 26. 16:00 6. em. 6.54 B e n e d i c t M i h a l y Elmeleti Fizika Tanszek, Szeged Dekoherencia es disszipacio a kvantumkomputer egy lehetseges modelljeben Az altalunk vizsgalt problema ketnivosnak tekintheto atomok viselkedese az atmenettel rezonans mikrohullamu uregben. Az elmult nehany evben szamos latvanyos kiserletet vegeztek abban az esetben, amikor az uregben egyszerre csak egyetlen atom tartozkodik. Megfeleloen preparalt atomokkal letrehoztak a mezo olyan allapotait, amelyek Schrodinger macskajanak modelljekent tekinthetok, azaz ket makroszkopikusan megkulonboztetheto mezo-kvantumallapot szuperpoziciojat valositottak meg, majd ellenoriztek, hogy milyen gyorsan tunik el ezek kozott az interferencia, attol fuggoen, hogy mennyire engedik az - egyebkent lehetoseg szerint zart - rendszert kolcsonhatni a kornyezettel. Egy ilyen kiserlet inverze lenne az, ahol a mezo ket klasszikus allapotanak nemklasszikus szuperpozicioja helyett sok atom nemklasszikus szuperpoziciojanak viselkedeset vizsgaljuk. Egy lehetseges kvantumkomputerben ezek az atomok valositanak meg a qubiteket, es a szupravezeto ureg, ha eleg jo, csak kevesse engedne oket kolcsonhatni a kulvilaggal. Ezt a rendszert ugy kellene kontroll alatt tartani, hogy az atomok egymashoz kepest is tartsak a fazisukat vagyis maradjanak lehetoleg minel hosszabb ideig kvantumos szuperpozicioban. Sajnos azonban minel tobb atom van, ez annal nehezebb. Megmutatjuk, hogy egy ilyen kiserletnel a dekoherenciat es a disszipaciot ugyanazon modell kereteben lehet leirni. Megmutatjuk tovabba, hogy az altalaban nagyon gyors dekoherencia mellett megis leteznek olyan makroszkopikus szuperpoziciok, amelyek viszonylag hosszan megtartjak a koherens viselkedest. Irodalom M. G. Benedict and A. Czirjak: Phys. Rev.A 60, pp 4034-4044 (1999), quant-ph/9904058. P. Foldi, A. Czirjak, M.G. Benedict: Phys. Rev.A. 63 March (2001) megjelenoben, quant-ph/0101072. A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo -- Laszlo E. Szabo Department of Theoretical Physics Department of History and Philosophy of Science Eotvos University, Budapest H-1518 Budapest, Pf. 32, Hungary Phone/Fax: (36-1)372-2924 Home: (36-1) 200-7318 Mobil/SMS: (36) 20-366-1172 http://hps.elte.hu/~leszabo