TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, Januari program

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek Budapest, Pazmany P. setany 1/A TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM (http://hps.elte.hu/seminar) ________________________________________________ 2000, januar Januar 10 12:30 6. em. 6.54 S z e k e l y L a s z l o MTA, Filozofiai Intezet LASSABBAN JARNAK-E AZ ORAK? -- A relativitaselmelet oraparadoxona es a fizikai relatitas -- A paradoxon fogalmi elemzese Eloadasom kiindulopontja az a tetel, mely e szeminarium-sorozat kereteben korabban elhangzott eloadas allapontja volt: a relativitaselmelet matematikai folepitese koherens, hibatlan, belso ellentmondasok nem talalhatoak benne. Azok a paradoxonok, amelyek ilyen belso ellentmondasokra utalnak, valojaban latszatparadoxonok, megfelelo matematikai es logikai elemzessel eltavolithatoak. Ugyanakkor az eloadas amellett fog ervelni, hogy a relativitaselmelet koncepcioja a fizikai realitasrol fogalmilag inkoherens. Maskeppen foglamazva: ezen elmelet fogalmi rendszere keptelen koherens kepet adni arrol, ami fizikailag realis. Hangsulyozzuk, hogy e fogalmi inkoherencia nem erinti az elmelet matematikai tokeletesseget, sem kalkulativ-praktikus hasznalhatosagat. Am ha ezt az elmeletet tobbnek tekintjuk olyan matematikai eszkoznel, illetve gepezetnel, melynek segitsegevel sikeresen kiszamolhatjuk a fizikai vilag torteneseit - azaz ha csak a legszolidabb ertelemben is fizikai vilagkepet varunk tole - ohatatlanul szembekerulunk ezzel az inkoherenciaval. Ez a fogalmi inkoherencia az oraparadoxonban jelenik meg, s valoszinuleg sehol mashol. Elsosorban ez az, amely miatt furcsanak tunik ez az elmelet - ha nem csak szamolgatunk benne, es ujongunk azon, hogy a szamitasok eredmenyei egybeesnek a megfigyelesekkel, hanem gondolkodunk is folotte. Mi tobb, a relativitaselmelet tokeletes es sikeres matematikaja korul kialakitott, es az elmelet tudomanyos kifejteseiben is jelen levo sajatos fogalmi mitologia is fokeppen e fogalmi inkoherenciabol taplalkozik. Az oraparadoxont a kozvelemeny megoldottnak hiszi. Meg fogjuk mutatni, hogy a paradoxonnak valojaban harom szintje van: a trivialis szint, az einsteini szint es egy harmadik szint, melyet "Dicke-fele szint"-nek fogunk nevezni. E harmadik szinten pedig a paradoxon fennall es eltavolithatatlan. Eloadasunk vegen roviden kiterunk arra a gondolkodastorteneti mozzantara, hogy Einstein eredetileg be szerette volna eptiteni a Mach-elvet elmeletebe. A Mach-elv ketsegen kivul egyfajta relativitast kepvisel, am megsem ugy, amikeppen errol Einstein elmelete kapcsan szokas beszelni. A Mach-elv ugyanis ohatatlanul involval egyfajta kituntetett rendszert es valosagos valtozasokat ott, ahol ilyeneket az ortodox relativitaselmelet nem ismer el. Hipotetikusan folvetjuk, hogy Einsteinben talan sohasem tisztazodott igazan a Mach-elv ertelmeben vett es az o elmeleteben megvalosult relativitas kulonbozosege. Mindez osszefuggesben van az oraparadoxon harmadik szintjen jelentkezo problemaval. Mivel az oraparadoxon fogalmi paradoxon, tevut minden olyan elemzes, mely ide keveri az empiriat, illetve ugy veli, hogy a paradoxon empirkus vizsgalatok segitsegevel oldhato fel, vagy bizonyithato annak az einsteini elmelet szempontjaboli "halalos"volta. Elemzesunk szigoruan foglami jellegu elemzes lesz, mely elhatarolodik az ilyen folfogasoktol. Januar 17 12:30 6. em. 6.54 A m b r u s - L a k a t o s L o r a n d CEU, Departments of Political Science and Economics VAN FRAASSEN ON EMPIRICISM VERSUS PRAGMATISM IN EPISTEMOLOGY In his paper "Belief and the Will", Bastian van Fraassen presents a framework for the understanding of Empiricist epistemology, and this is the model of Bayesian information processing. Analyzing this framework, he continues, makes us realize that one also has to posit that the Empiricist owes a certain sort of commitment to his own epistemic stances. And this in turn raises the issue of how the Empiricist could make practical decisions concerning what his correct beliefs should be. I argue, however, that the model of Bayesian information processing cannot in general serve the purpose of being a model for Empiricist epistemology. My argument employs a close inspection of the implicit epistemological presuppositions behind the Bayesian model. It also involves a discussion of the implications of the so-called Harsanyi doctrine for the formulation of the Bayesian decision problem. Ha mindenki beszel magyarul, akkor az eloadas magyarul lesz! Januar 24 12:30 6. em. 6.54 G. H a v a s K a t a l i n akademikus, MTA ELLENTMONDASOK ES INKONZISZTENCIAK A TUDOMANYOKBAN Mi tortenjen azzal a tudomanyos rendszerrel, amelyben a vizsgalodasok folyaman ellentmondas fedezodott fel? E kerdes megvalaszolasara torekszik a parakonzisztens logika. N. C. A. Da Costa meghatarozasa szerint: T elmeletet akkor nevezzuk inkonzisztensnek ha legalabb egy olyan tetelt tartalmaz, amelynek a tagadasa is tetele T-nek. A "tagadas" es ebbol kovetkezoen az "inkonzisztencia" es az "ellentmondas" kategoriaknak es ezek viszonyanak igen kulonbozo ertelmezese van. Arisztotelesz ellentmondas torvenyenek harom ertelmezeset emlitem meg, majd elemzem ezek viszonyat a dialektikus ellentmondas kulonbozo ertelmezeseihez. E viszonyrol a parakonzisztens logikai munkakban egeszen kulonbozo nezetek olvashatok. Tehat, a jelzett kerdes megvalaszolasahoz arra van szukseg, hogy megprobaljuk feltarni milyen tipusu az az ellentmondas, amely az adott tudomanyos rendszerben felfedezodott. Nehany tudomanyos rendszert peldakent hasznalva igyekszem ezt megmutatni. Az eloadas soran felhasznalasra kerulo publikacioim: Logic and Dialectic. Essays in the Philosophy of Logic. Budapest, Inst. of Phil., 1990, 1- 129. Dialectic and Inconsistency in Knowledge Acquisition. Studies in Soviet Thought 1990, pp. 189-198. Do we Tolerate Inconcistencies?, Dialectica 1993. Fasc. 1. pp. 27 -35 Continuity and Change: Kinds of Negation in Scientific Progress, in Theories and Models in Scientific Processes. Rodopi. Poznan Studies in the Philosophy of the Sciences and the Humanities. 1995, Vol. 44, pp. 169 - 175. Mathematics and Logics. Hungarian Traditions and the Philosophy of Non-classical Logic, in Philosophy of Mathematics Today. Kluwer Academic Publ., 1996. 337-351. Changing the World - Changing the Meaning. On the Meanings of the "Principle of Non-Contradiction". In the World of Signs. Essays in honour of Professor Jerzy Pelc Rodopi 1998 pp. 49 - 55 Do we need to search for the only true world view? In Foundations of Science Volume 3, Number 2, 1998/1999. Pp. 359-373. Januar 31 12:30 6. em. 6.54 F a r k a s K a t a l i n Eotvos, Department of Philosophy THE PROBLEM OF FREE WILL I think that understanding free will raises a serious problem, and I must admit I have no solution for it. As a matter of fact, nor I have anything particularly novel or original to say about free will. I intend this talk merely as a starting point for discussion (and accordingly, I hope to keep it reasonably short). The problem, in my view, is this: we have free will, but as I shall argue briefly, compatibilist theories of free will - that is, theories which claim that free will and determinism are compatible - are unsatisfactory. This leaves libertarianism: the view that we have free will, and it is incompatible with determinism, therefore determinism must be false. However, the main difficulty has been to understand HOW libertarianism could make the phenomenon of free will intelligible. If we claim - what is only natural - that our beliefs and desires cause our actions, then psychological determinism seems to offer the best interpretation of our ordinary decision-making procedures. The only alternative to deterministic explanation seems to be explanation by randomness or chance - which is hardly what we expect to account for free choice. I shall present a little idea which might point towards a solution - but then again, just like a fair number of proposed solutions, it may easily prove to be a simple relabelling of the problem. Ha mindenki beszel magyarul, akkor az eloadas magyarul lesz! A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo -- Laszlo E. Szabo Department of Theoretical Physics Department of History and Philosophy of Science Eotvos University, Budapest H-1518 Budapest, Pf. 32. Phone: (36-1)2090-555/6671 Fax: (36-1)372-2509 Home: (36-1)200-7318 http://hps.elte.hu/~leszabo