TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, aprilis

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek Budapest, Pazmany P. setany 1/A TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM (http://hps.elte.hu/seminar) ________________________________________________ 2001, aprilis aprilis 2.* 16:00 6. em. 6.54 D a r v a s G y o r g y MTA Kutatasszervezesi Intezet Anyagfejlodes es szimmetriasertes Az anyag altalunk ismert fejlodestortenete (a legkoraibb fizikai stadiumtol kezdve, az elo anyagon at, a tarsadalmasult tudatig) arrol tanuskodik, hogy az egyes minosegileg kulonbozo szintek kozotti atmeneteket kozos torvenyszerusegek jellemzik, amelyek egy-egy szimmetria-tulajdonsag serulesevel allnak korrelacioban. Az eloadas eloszor ennek a folyamatnak az altalanosithato torvenyszerusegeit foglalja ontologiai keretbe. Bar a bemutatando megallapitasok konzisztens egysegbe allnak ossze, szamos problemat is felvetnek. Az eloadas masodsorban e jogosan felvetodo, reszben nyitott kerdeseket tekinti at, az egesz targylasnak keretet ado szintelmelet(ek) fogalmi es ontologiai hatteretol kezdve, ervenyessegi korukon at, viszonyukig a fejlodeselmeletekhez, entropianovekedeshez, redukcionizmushoz. A temabol tartott korabbi eloadas anyaga: http://hps.elte.hu/seminar/2001/Aprilis/darvas_text.html ____________ * A szeminarium szervezoje elnezest ker az eloadotol es a szeminarium vendegeitol, de aprilis 2-an, egy kulfodi konferencia miatt nem tud jelen lenni. aprilis 9. 16:00 6. em. 6.54 S c h w e n d t n e r T i b o r Miskolci Egyetem, Filozofiatortenet Tanszek Heidegger tudomanyfelfogasa Martin Heidegger a tudomanyra vonatkozo nezeteit osszefuggo formaban soha nem fejtette ki, hanem kizarolag rovidebb szovegreszletek, toredekes megjegyzesek allnak a rekonstrukcio rendelkezesere. A heideggeri tudomany-fogalom helyes megiteleset ezenfelul sok mitosz es tevhit is neheziti. Ezert az eloadas bevezeto reszeben szuksegesnek latszik a tudomany problematikajanak elhelyezese a heideggeri gondolatvilagon belul. Roviden at kell tekinteni, hogy milyen modon, milyen filozofiai eszkozokkel, s mi celbol foglalkozott Heidegger a tudomany kerdesevel. Az eloadas fo reszeben Heidegger tudomanyfogalmanak strukturalis osszefuggeseit fogom elemezni. Ezt az osszefuggest egyfelol a filozofia, masfelol a mindennapi eletvilag vonatkozasaban celszeru vizsgalnunk. A legfontosabb kerdesek a kovetkezok lesznek: milyen ertelemben lehet a filozofiat tudomanyosnak tekinteni, illetve milyen helyzetet foglal el a tudomany a filozofia vonatkozasaban; hogyan jon letre a tudomanyos beallitodas az eletvilagbol; hogyan lehet megalapozni a tudomanyokat, s milyen megismero kepesseget tulajdonithatunk a tudomanynak. Befejezesul a tudomany muvelesenek a fenti felfogasbol kovetkezo alternativait szeretnem felvazolni, mindenekelott az ugynevezett echte Wissenschaft lehetoseget, mely a 20-as evekben komolyan foglalkoztatta Heideggert. A temarol irt konyv: "Heidegger tudomanyfelfogasa", Osiris, Budapest, 2000. aprilis 23. 16:00 6. em. 6.54 H o w a r d R o b i n s o n CEU, Budapest, Philosophy Program University of Liverpool Various kinds of reductionism Reductionism in the philosophy of science is associated with the logical positivists' attempt to produce a unified science. In their eyes, as they disliked ontology, this unity was essentially a matter of the relation of theories one to another. For those who fear ontology less, it can be conceived in a more realist fashion. The different sciences, and many things we say in ordinary, non-scientific language, are all true of the same physical world. What constraints are there on theories for it to be possible for them to be different ways of conceptualising the same reality? Reductionism can be seen as the principle attempt explain these constraints. I shall look at the different accounts of reduction that have been given. First, I shall give a typology of the various accounts that have been given of the relations between the ontologies of different theories, stretching from the most reductive to those that are explicitly emergentist. Second I shall focus on the 'weak reductionism' defended by Jerry Fodor in 'Special sciences: the disunity of science as a working hypothesis', (Synthese, 1974: variously reprinted, including in The Philosophy of Science, eds Boyd, Gasper and Trout). I shall question whether this kind of weak reduction is adequate for a naturalist, on the grounds that it presupposes that the science-producing subject is external to the world about which he is producing his theories. aprilis 30. 16:00 6. em. 6.54 G n ä d i g P e t e r ELTE, Atomfizika Tanszek Ki lehetett volna ,,talalni'' a specialis relativitaselmeletet 50 evvel Einstein elott? Kozismert, hogy az elektrodinamika torvenyei teljes osszhangban allnak a specialis relativitaselmelettel, sot, Einstein eppen a ,,mozgo testek elektrodinamikajabol'' jott ra a ter es ido ujszeru viszonyara. Meglepo azonban, hogy ezt a kapcsolatot mar az elektrosztatika (Coulomb-torveny) es az egyenaramok (pl. egy hosszu, egyenes vezeto) Ampere-fele magneses tere magaban rejti, s ez a kapcsolat elemi lepesekkel (az eltolasi aramra, vagy az elektromagneses hullamokra valo hivatkozas nelkul, s felsobb matematikai apparatust mellozve) felszinre hozhato. Megfelelo tolteselrendezest valasztva nehany egyszeru lepes utan eljuthatunk a Lorentz-kontrakciot, az idodilataciot, az egyidejuseg relativitasat, az altalanos Lorentz-transzformaciot es az elektromagneses tererossegek transzformacios kepleteit megado formulakhoz. Erdekes tudomanyfilozofiai kerdes, hogy ha mindez ennyire keszen allt mar az 1800-as evek kozepen, akkor mi volt az a mozzanat, ami egy fel evszazadon keresztul meg hianyzott a relativitaselmelet megfogalmazasahoz. Az eloado velemenye szerint, a toltesek ,,darabossaganak'' felismeresere, az atomi reszecskek felfedezesere kellett varni. A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo -- Laszlo E. Szabo Department of Theoretical Physics Department of History and Philosophy of Science Eotvos University, Budapest H-1518 Budapest, Pf. 32, Hungary Phone/Fax: (36-1)372-2924 Home: (36-1) 200-7318 Mobil/SMS: (36) 20-366-1172 http://hps.elte.hu/~leszabo