Philosophy of Science Colloquium, March Program

Department of HISTORY AND PHILOSOPHY OF SCIENCE Eotvos University, Budapest Pazmany P. setany 1/A Budapest Phone/Fax: (36-1) 372 2924 Department's Home Page:http://hps.elte.hu P h i l o s o p h y o f S c i e n c e C o l l o q u i u m Room 6.54 (6th floor) Monday 4:00 PM ____________________________________ P r o g r a m: March 3 March 4:00 PM 6th floor 6.54 (English, except all participants speak Hungarian) K a t a l i n F a r k a s <http://www.ceu.hu/phil/farkas> Deprtment of Philosophy Central European University, Budapest Descartes on sensations In contemporary philosophy of mind dualism is often characterised as the view that the mental and the physical are fundamentally different, where paradigmatic examples of the mental are provided by conscious mental events with a phenomenal character - like sensations, sensory perceptions or feelings. It is also common to claim that the originator of this view was Descartes. A problem that is often discussed in connection with these question is known as the "explanatory gap" problem - this is the idea that even if we accept that mental events are identical to physical events, there is no intelligible connection between the nature of the mental and the physical event, hence the kind of theoretical reduction familiar from the sciences (e.g. that water is H2O) is not possible between the mental and the physical. But when we look at what Descartes actually says about sensations, perceptions or feelings, the picture is rather different. As a matter of fact, he thought that these mental events have the closest connection to the body, and his reason for this is probably found in his scientific theory. And he may have seen an explanatory gap between the mental and the physical, but he was more interested in another explanatory gap, which he claimed to lie between sensations and pure cognitive acts. These and other aspects of Decsartes' views on sensations will be discussed in the lecture. ------------------------------------------------------------------------ 10 March 4:00 PM 6th floor 6.54 A n d r á s L o" r i n c z <http://people.inf.elte.hu/lorincz/> Department of Information Systems Eötvös University, Budapest A homunculus modellezése (Modeling of the 'homunculus') A homunculus paradoxon szerint "reprezentáció" nem értelmes, azt meg kell vizsgálni és értelmezni kell. Igy -- sajnos -- adódik a kérdés, hogy (1) hol van "az" a valaki, aki az értelmezést végzi és (2) milyen reprezentációt használ. Tehát végtelen regresszióhoz jutunk. A paradoxonon megpróbálhatunk "kifogni" a következ? módon: Az input értelmes (és nem a reprezentáció), ha az input a reprezentációból (és a tapasztalatok alapján) el?állítható. Így két dolgot tettünk egyszerre: (3) a végtelen regressziót hurokká alakítottuk és (4) a paradoxon feloldási kísérletével modellalkotási lehet?séget kaptunk. Az el?adásban azt próbálom elhitetni a hallgatósággal, hogy a fenti elv -- és néhány apró "dialektikus" kiegészítés -- részletes leírást származtat a hippocampusról, az hippocampust körülvev? entorhinális kéreg szerkezetér?l, a neocortex struktúrájáról és a bazális ganglionok szerkezetér?l is. Az el?adásban csak logikai és matematikai megfontolásokról lesz szó, a neurobiológiai részleteket illet?en (részben már publikált) hivatkozásokra fogok szorítkozni. Fontosabb hivatkozások: Two-phase computational model of the entorhinal-hippocampal region A. Lörincz and Gy. Buzsáki In: The parahippocampal region: Implications for neurological and psychiatric diseases Eds.: H.E. Sharfman, M.P. Witter, R. Schwarcz. (Annals of the New York Academy of Sciences, Vol. 911, 2000) pp. 83-111. Independent component analysis of temporal sequences subject to constraints by LGN inputs yields all the three major cell types of the primary visual cortex B. Szatmáry and A. Lörincz Journal of Computational Neuroscience 11: 241-248, 2001. Ockham's razor modeling of the matrisome channels of the basal ganglia thalamocortical loop A. Lörincz, Gy. Hévízi and Cs. Szepesvári International Journal of Neural Systems 11: 125-143, 2001. Categories, prototypes and memory systems in Alzheimer's disease Sz. Kéri, Z. Janka, Gy. Benedek, P. Aszalós, B. Szatmáry, G. Szirtes, and A. Lörincz Trends in Cognitive Science 6: 132-136, 2002. Ockham's razor at work: Modeling of the 'homunculus' A. Lörincz, B. Póczos, G. Szirtes, and B. Takács Brain and Mind 3: 187-220, 2002 Relating priming and repetition suppression A. Lörincz, G. Szirtes, B. Takács, I. Biederman, and R. Vogels International Journal of Neural Systems 12 : 187-202, 2002. Mystery of structure and function of sensory processing areas of the neocortex: A resolution A. Lörincz, B. Szatmáry and G. Szirtes Journal of Computational Neuroscience 13: 187?205, 2002. ------------------------------------------------------------------------ 17 March 4:00 PM 6th floor 6.54 L á s z l ó S z é k e l y <http://www.phil-inst.hu/intezet/szl.htm> Institute for Philosophical Research of the Hungarian Academy of Sciences Túl az antropikus elven (Beyond antropic principle) Az antropikus kozmológiai elv kapcsán két élésen szembenálló filozófiai álláspont alakult ki. Az egyik ? az ?anti antropikus? ? oldal a priori elutasítja azt a leheto"séget, hogy a természettudományos kutatás a fizikai világban emberi vonatkozásokat tárjon föl, s ezért minden ilyen irányú kutatást és álláspontot a természettudományos normák durva megsértéseként, a természettudományba történo" agresszív ideológiai behatolásként értékel. Az ?antropikus-párti? oldal szerint ezzel szemben az antropikus elvet valós természettudományos problémák indukálták, s ezért minden természettudósnak és a természettudományokkal foglalkozó filozófusnak szembe kell néznie vele ? még akkor is, ha a természettudománnyal kapcsolatos hagyományos materialista-ateista elvárásoknak ellentmondó filozófiai következményei vannak. A vita ero"s ideológiai töltésu" ero"térében ? amelyet alapveto"en az anti-antropikus oldalnak az elvvel szembeni ellenséges érzülete, s a benne jelentkezo" valós probléma tagadására irányuló törekvése határoz meg ? hiányoznak az olyan elemzések, melyek elfogulatlanul közelítenének az itt fölveto"do" kérdésekhez. Elo"adásomban korábbi könyvem szellemében ? de a könyv konkrét érveit részben újrafogalmazva, s továbbgondolva ? az antropikus elvvel kapcsolatos vita hibás fogalmi kontextusára szeretnék rámutat. Ennek részeként elo"ször amellett fogok érvelni, hogy a fizikai világ emberi vonatkozásnak keresése nem csupán nem tudományellenes, hanem triviális természettudományos módszertani követelmény abban az értelemben, amiképpen az a gyenge elvben megfogalmazódik. A gyenge antropikus elv ? bár ?antropikus? ? semmiféle ideológiai vagy metafizikai tartalommal nem bír, s még a legortodoxabb materialista sem találhat kivetni valót benne. A nagy számokra vonatkozó Dirac-féle hipotézis kapcsán megmutatom, hogy éppen az ?emberi vonatkozás? kizárása tünteti ki megengedhetetlen, anti-kopernikánus módon a megfigyelo"t, s sérti meg a természettudományos kutatás normáit. Amikor Dicke új ? antropikus ? magyarázatot ad ugyanezen számokra, valójában csupán visszaállítja a természettudományos magyarázat hagyományos logikáját, amit az egyoldalúan anti-antropikus tradíció eltorzított. Bár a gyenge elv ismeretelméletileg és kultúrtörténetileg igen érdekes, egy filozófus számára az ero"s antropikus elv az, ami igazán izgalmas, hiszen itt a háttérben tradicionális metafizikai problémák húzódnak meg. Filozófiai szempontból azonban az ero"s antropikus elvnek ? legalábbis abban a szu"k értelemben, amiképpen az megfogalmazódott és a mai diszkussziókban szerepel ? csupán másodlagos jelento"sége van: az elv által érintett tényleges ontológiai és metafizikai kérdések ?túl? vannak az antropikus elven. Ma egyre gyakrabban olvashatunk szenzációsnak szánt kijelentéseket arról, hogy az ero"s antropikus elv az új tudományos elméletek fényében fölöslegessé vált, azt megsemmisítette a fizika fejlo"dése. Amennyiben azonban az ero"s elv a természettudományban fontossággal bírhat, s amennyiben azt a természettudomány fölöslegessé teheti, filozófiailag nem igazán érdekes. Az igazi filozófiai kérdés a világegyetem antropikusságára vonatkozik, s e kérdés mint a filozófia leibnizi és heideggeri alapkérdésének levezetettje nyeri el értelmét. Azt a természettudomány ezért sohasem válaszolhatja meg, s így sohasem teheti meghaladottá. Ajánlott irodalom: Székely László: Az emberarcú kozmosz. Budapest: Áron Kiadó, 1997. ------------------------------------------------------------------------ 24 March 4:00 PM 6th floor 6.54 S z a b o l c s K i s s* <mailto:kiss.szabolcs@matavnet.hu> I r i n g ó H a l a s i E d i t M o l n á r _________ * elo"adó Institute of Psychology University of Pécs A humán vélekedésrendszer konzisztenciájának tulajdonítása gyermekeknél (Children's ascription logical consistency to human beliefs) Az ún. naív tudatelmélet kutatása napjaink megismeréstudományának egyik központi területe (ld. pl. Baron-Cohen et al. 2000). Ezen belül a gyermek elméro"l való gondolkodásának és ítélethozatalának a feltárása kitüntetett terület (ld. pl. Mitchell és Riggs 2000). A szociálpszichológiában a fenti kutatásoktól függetlenül ugyanakkor nagy hagyománya van a humán nézet- vagy vélekedésrendszerek kutatásának. Itt az egyik központi kérdés a vélekedésrendszerek konzisztenciáját érinti (ld. pl. Hunyadi 1980). Napjaink tudatfilozófiájában pedig a másik személy tudatának interpretálásakor használt racionális elvek beazonosítása kap központi szerepet. Jelen elo"adás célja, hogy egy saját empirikus munka eredményeinek ismertetése keretében összekapcsolja a naív tudatelméleti, a szociálpszichológiai és a tudatfilozófiai elméleteket. A kognitív fejlo"déslélektani kísérleti adatgyu"jtés kiindulópontja a másik személy tudatának értelmezésekor használt normatív (racionális) alapelvek egyike volt. Ezt az ún. zárás alapelvét a tudatfilozófiában például Fodor és Lepore (1992, 143.o.) is ismerteti : ?(...) Szükségszeru"en, ha egy lényt úgy reprezentálunk, mint aki P-t véli és P implikálja Q-t, akkor a lényt úgy kell reprezentálni, mint aki Q-t véli.? Mikortól folyamodik a gyermek ehhez az alapelvhez? Hogyan sajátítja ezt el? Mi a kapcsolat a gyermek logikai fejlo"dése és a zárás alapelvének kialakulása között? Milyen szerepet játszik a saját vélekedésrendszerhez való introspektív hozzáférés az alapelv elsajátításában? Az elo"adásban ismertetett kísérlettel a fenti kérdésekre kerestünk választ. Az empirikus munka során óvodás korú gyermekek olyan rövid történeteket hallgattak, amelyek feltételezték a zárás alapelvének megértését. A történetek végén feltett kérdésekre adott helyes válaszokon keresztül mértük fel a gyermekek teljesítményét. A számos rendkivül izgalmas kísérleti eredmény ismertetésekor kitérek a három évesek gyenge adataira és erre vonatkozó lehetséges magyarázatokat fogalmazok meg. Tárgyalom a talált fejlo"dési trendet és az eredményeket összevetem a hamis vélekedés teszt klasszikus eredményeivel. Eközben bemutatom az általunk használt próba komputációs szintu" feladatelemzését is, amely szorosan kapcsolódik a vélekedésrendszer reprezentációjának különbözo" szintjeihez. ------------------------------------------------------------------------ 31 March 4:00 PM 6th floor 6.54 P é t e r F ö l d i á k <http://www.st-andrews.ac.uk/%7Epf2/> School of Psychology, University of St Andrews Centre for Cognitive Science, Budapest University of Technology and Economics Neurális reprezentáció a magasszintu" látókéregben (Neural representation in visual cortex) A Barlow-féle redundancia-csökkentési elv már régóta jósolta, hogy hasznos, ha a nagy valószínu"séggel el?forduló jellemzo"-kombinációk lokális neurális reprezentációt kapnak. Egy ilyen gyakori, és viselkedésileg is jelento"s kombinációt hoz létre az emberi arc. A halántéklebeny STSa agykérgi területén már régóta találtak arcokra reagáló idegsejteket (Perret), de a szelektivitás mérésének egy újfajta, gyors megjelenítésen alapuló módszerével ezek a sejtek (is) lényegesen objektívebben vizsgálhatóak. ___________________________________ The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then we held a 30-60-minute discussion.The participants may comment the talks and initiate discussion on the Internet. The comments should be written in the language of the presentation. The organizer of the colloquium: Laszlo E. Szabo (email: leszabo(a)hps.elte.hu) -- Laszlo E. Szabo Department of Theoretical Physics Department of History and Philosophy of Science Eotvos University, Budapest H-1518 Budapest, Pf. 32, Hungary Phone/Fax: (36-1)372-2924 Home: (36-1) 200-7318 Mobil/SMS: (36) 20-366-1172 http://hps.elte.hu/~leszabo