felhiivaasok

Palyazati felhivas a kognitiv pszihologia es mesterseges intelligencia hatarteruletein vegzendo doktori osztondijasi (Ph.D. hallgato) feladatokra. A mesterseges intelligencia szamitastechnikai jellegu kutatasainak ma talan legfontosabb kerdese azoknak az ember-gep kapcsolatoknak a megteremtese, amelyek az emberi gondolkodas es a gepi lehetosegek kozotti hidakat letrehozzak. Ezen belul kulonosen erdekes azoknak a folyamatoknak a feltarasa, amelyek egy-egy alkalmazasi terulet meghatarozo szakembereinek es felhasznaloinak kapcsolataban szerepet jatszanak, hogyan idezik fel kulonos tudasukat ezek a szakertok egy-egy problema, eset kapcsan, mivel valik gondolkodasi modszeruk a terulet szempontjabol jellegzetesse. Ebben valoszinuleg szerepet jatszanak azok a gondolati, asszociacios kapaszkodo jellegu felidezesi mechanizmusok, amelyek ma a kognitiv pszihologiaban a kutatas egyik erdekes csomopontjai. Hasonlokepen erdekesek a felhasznaloi gondolkodasi jellegzetessegek, hogyan lehet rekonstrualni ezekbol az ismerethianybol, tartozkodasbol, szandekos, vagy osztonos felrevezetesbol szarmazo kozles-torzitasokbol a valodi informaciot, a felhasznalo-kozlo szemely tipusabol, hogyan lehet a szakerto tudasat kiegesziteni a tipusismerettel es az ebbol levezetheto informacio javito modszerekkel. A kutatas nem igenyel semmifele kulonos szamitogepes ismeretet, a kesz eszkozoket a szamitastechnikai szakemberek rendelkezesre bocsatjak, azok hasznalata igen egyszeru. A kutatas a kerdes nemzetkozi ismeretanyaganak feltarasaval kezdodne es elsosorban kiserleti munkaval folytatodna, egyes szakerto es felhasznalo csoportok tudasanak es magatartas-formainak elemzesevel. A kivalasztando csoportok tetszes szerintiek, a kutato erdeklodesi korenek es szemelyes kapcsolatainak megfeleloen. Az eddigi munkak ujszulott-neurologiai, jogi-szociologiai es kozgazdasagi teruleten folytak, de ezek mellett is elkepzelheto barmi mas terulet, akar a kereskedelem, a kozigazgatas, vagy ezektol eltero kapcsolatrendszer. A kutatas elofeltetelezese, hogy ezek a szereplo- es gondolkodasi, cselekvesi tipusok alakzatokkal irhatok le, azaz olyan adatok, informaciok halmazaval, amelyek altalaban meg nem rendezhetok jol logikai strukturakba, hanem a jelensegek valamilyan osszessege ad kepet a hasonlosagokrol es kulonbozosegekrol, ezen keresztul a kovetkeztetesek lehetseges iranyairol. Az alakzat fogalom hasonlo a pszihologia Gestalt es sema fogalmaihoz. Az ilyen alakzatok feldolgozasara kesz szamitastechnikai eszkozok es eljarasok allnak rendelkezesre. A kutatas eredmenye ezen alakzatok megismeresi modszereinek (tudasszerzes) a javitasa, a gondolkodas, megismeres jellegzetessegeinek tovabbi feltarasa lenne. A kutatas az ELTE pszihologiai szakagazatanak az MTA Szamitastechnikai es Automatizalasi Intezetevel torteno egyuttmukodesenek kereteben folyna. A jelentkezok osztondijanak elbiralasa a doktori osztondijpalyazatok altalanos kereteben es feltetelei kozott tortenik. Felhivas gyakorlatok, mestermunkak egyeni es csoportos vegzesere a kognitiv pszihologia es mesterseges intelligencia hatarteruletein A mesterseges intelligencia szamitastechnikai jellegu kutatasainak ma talan legfontosabb kerdese azoknak az ember-gep kapcsolatoknak a megteremtese, amelyek az emberi gondolkodas es a gepi lehetosegek kozotti hidakat letrehozzak. Ezen belul kulonosen erdekes azoknak a folyamatoknak a feltarasa, amelyek egy-egy alkalmazasi terulet meghatarozo szakembereinek es felhasznaloinak kapcsolataban szerepet jatszanak, hogyan idezik fel kulonos tudasukat ezek a szakertok egy-egy problema, eset kapcsan, mivel valik gondolkodasi modszeruk a terulet szempontjabol jellegzetesse. Ebben valoszinuleg szerepet jatszanak azok a gondolati, asszociacios kapaszkodo jellegu felidezesi mechanizmusok, amelyek ma a kognitiv pszihologiaban a kutatas egyik erdekes csomopontjai. Hasonlokepen erdekesek a felhasznaloi gondolkodasi jellegzetessegek, hogyan lehet rekonstrualni ezekbol az ismerethianybol, tartozkodasbol, szandekos, vagy osztonos felrevezetesbol szarmazo kozles-torzitasokbol a valodi informaciot, a felhasznalo-kozlo szemely tipusabol, hogyan lehet a szakerto tudasat kiegesziteni a tipusismerettel es az ebbol levezetheto informacio javito modszerekkel. A munka nem igenyel semmifele kulonos szamitogepes ismeretet, a kesz eszkozoket a szamitastechnikai szakemberek rendelkezesre bocsatjak, azok hasznalata igen egyszeru. A feladat elsosorban kiserleti munka, egyes szakerto es felhasznalo csoportok tudasanak es magatartas- formainak elemzese. A kivalasztando csoportok tetszes szerintiek, a resztvevok erdeklodesi korenek es szemelyes kapcsolatainak megfeleloen. Az eddigi munkak ujszulott-neurologiai, jogi-szociologiai es kozgazdasagi teruleten folytak, de ezek mellett is elkepzelheto barmi mas terulet, akar a kereskedelem, a kozigazgatas, vagy ezektol eltero kapcsolatrendszer. A kutatas -amelynek kereteben ez a gyakorlat folyna - feltetelezi, hogy ezek a szereplo- es gondolkodasi, cselekvesi tipusok alakzatokkal irhatok le, azaz olyan adatok, informaciok halmazaval, amelyek altalaban meg nem rendezhetok jol logikai strukturakba, hanem a jelensegek valamilyan osszessege ad kepet a hasonlosagokrol es kulonbozosegekrol, ezen keresztul a kovetkeztetesek lehetseges iranyairol. Az alakzat fogalom hasonlo a pszihologia Gestalt es sema fogalmaihoz. Az ilyen alakzatok feldolgozasara kesz szamitastechnikai eszkozok es eljarasok allnak rendelkezesre. A munka eredmenye ezen alakzatok megismeresi modszereinek (tudasszerzes) a javitasa, a gondolkodas, megismeres jellegzetessegeinek tovabbi feltarasa lenne. A feladat kivitelezese az ELTE pszihologiai szakagazatanak az MTA Szamitastechnikai es Automatizalasi Intezetevel torteno egyuttmukodesenek kereteben folyna.