Palyazati felhivas a kognitiv pszihologia es mesterseges intelligencia
hatarteruletein vegzendo doktori osztondijasi (Ph.D. hallgato) feladatokra.
A mesterseges intelligencia szamitastechnikai jellegu kutatasainak ma
talan legfontosabb kerdese azoknak az ember-gep kapcsolatoknak a
megteremtese, amelyek az emberi gondolkodas es a gepi lehetosegek kozotti
hidakat letrehozzak. Ezen belul kulonosen erdekes azoknak a folyamatoknak
a feltarasa, amelyek egy-egy alkalmazasi terulet meghatarozo szakembereinek
es felhasznaloinak kapcsolataban szerepet jatszanak, hogyan idezik fel
kulonos tudasukat ezek a szakertok egy-egy problema, eset kapcsan, mivel
valik gondolkodasi modszeruk a terulet szempontjabol jellegzetesse. Ebben
valoszinuleg szerepet jatszanak azok a gondolati, asszociacios kapaszkodo
jellegu felidezesi mechanizmusok, amelyek ma a kognitiv pszihologiaban a
kutatas egyik erdekes csomopontjai. Hasonlokepen erdekesek a felhasznaloi
gondolkodasi jellegzetessegek, hogyan lehet rekonstrualni ezekbol az
ismerethianybol, tartozkodasbol, szandekos, vagy osztonos felrevezetesbol
szarmazo kozles-torzitasokbol a valodi informaciot, a felhasznalo-kozlo
szemely tipusabol, hogyan lehet a szakerto tudasat kiegesziteni a
tipusismerettel es az ebbol levezetheto informacio javito modszerekkel.
A kutatas nem igenyel semmifele kulonos szamitogepes ismeretet, a kesz
eszkozoket
a szamitastechnikai szakemberek rendelkezesre bocsatjak, azok hasznalata
igen egyszeru.
A kutatas a kerdes nemzetkozi ismeretanyaganak feltarasaval kezdodne es
elsosorban kiserleti munkaval folytatodna, egyes szakerto es felhasznalo
csoportok tudasanak es magatartas-formainak elemzesevel. A kivalasztando
csoportok tetszes szerintiek, a kutato erdeklodesi korenek es szemelyes
kapcsolatainak megfeleloen. Az eddigi munkak ujszulott-neurologiai,
jogi-szociologiai es kozgazdasagi teruleten folytak, de ezek mellett is
elkepzelheto barmi mas terulet, akar a kereskedelem, a kozigazgatas, vagy
ezektol eltero kapcsolatrendszer.
A kutatas elofeltetelezese, hogy ezek a szereplo- es gondolkodasi,
cselekvesi tipusok alakzatokkal irhatok le, azaz olyan adatok, informaciok
halmazaval, amelyek altalaban meg nem rendezhetok jol logikai strukturakba,
hanem a jelensegek valamilyan osszessege ad kepet a hasonlosagokrol es
kulonbozosegekrol, ezen keresztul a kovetkeztetesek lehetseges iranyairol.
Az alakzat fogalom hasonlo a pszihologia Gestalt es sema fogalmaihoz.
Az ilyen alakzatok feldolgozasara kesz szamitastechnikai eszkozok es
eljarasok allnak rendelkezesre. A kutatas eredmenye ezen alakzatok
megismeresi modszereinek (tudasszerzes) a javitasa, a gondolkodas,
megismeres jellegzetessegeinek tovabbi feltarasa lenne.
A kutatas az ELTE pszihologiai szakagazatanak az MTA Szamitastechnikai es
Automatizalasi Intezetevel torteno egyuttmukodesenek kereteben folyna.
A jelentkezok osztondijanak elbiralasa a doktori osztondijpalyazatok
altalanos kereteben es feltetelei kozott tortenik.
Felhivas gyakorlatok, mestermunkak egyeni es csoportos vegzesere a kognitiv
pszihologia es mesterseges intelligencia hatarteruletein
A mesterseges intelligencia szamitastechnikai jellegu kutatasainak ma
talan legfontosabb kerdese azoknak az ember-gep kapcsolatoknak a
megteremtese, amelyek az emberi gondolkodas es a gepi lehetosegek kozotti
hidakat letrehozzak. Ezen belul kulonosen erdekes azoknak a folyamatoknak a
feltarasa, amelyek egy-egy alkalmazasi terulet meghatarozo szakembereinek
es felhasznaloinak kapcsolataban szerepet jatszanak, hogyan idezik fel
kulonos tudasukat ezek a szakertok egy-egy problema, eset kapcsan, mivel
valik gondolkodasi modszeruk a terulet szempontjabol jellegzetesse. Ebben
valoszinuleg szerepet jatszanak azok a gondolati, asszociacios kapaszkodo
jellegu felidezesi mechanizmusok, amelyek ma a kognitiv pszihologiaban
a kutatas egyik erdekes csomopontjai. Hasonlokepen erdekesek a
felhasznaloi gondolkodasi jellegzetessegek, hogyan lehet rekonstrualni
ezekbol az ismerethianybol, tartozkodasbol, szandekos, vagy osztonos
felrevezetesbol szarmazo kozles-torzitasokbol a valodi informaciot,
a felhasznalo-kozlo szemely tipusabol, hogyan lehet a szakerto tudasat
kiegesziteni a tipusismerettel es az ebbol levezetheto informacio
javito modszerekkel.
A munka nem igenyel semmifele kulonos szamitogepes ismeretet, a kesz
eszkozoket a szamitastechnikai szakemberek rendelkezesre bocsatjak,
azok hasznalata igen egyszeru. A feladat elsosorban kiserleti munka,
egyes szakerto es felhasznalo csoportok tudasanak es magatartas-
formainak elemzese. A kivalasztando csoportok tetszes szerintiek,
a resztvevok erdeklodesi korenek es szemelyes kapcsolatainak
megfeleloen. Az eddigi munkak ujszulott-neurologiai, jogi-szociologiai
es kozgazdasagi teruleten folytak, de ezek mellett is elkepzelheto
barmi mas terulet, akar a kereskedelem, a kozigazgatas, vagy ezektol
eltero kapcsolatrendszer.
A kutatas -amelynek kereteben ez a gyakorlat folyna - feltetelezi,
hogy ezek a szereplo- es gondolkodasi, cselekvesi tipusok alakzatokkal
irhatok le, azaz olyan adatok, informaciok halmazaval, amelyek
altalaban meg nem rendezhetok jol logikai strukturakba, hanem a
jelensegek valamilyan osszessege ad kepet a hasonlosagokrol es
kulonbozosegekrol, ezen keresztul a kovetkeztetesek lehetseges
iranyairol. Az alakzat fogalom hasonlo a pszihologia Gestalt es
sema fogalmaihoz. Az ilyen alakzatok feldolgozasara kesz
szamitastechnikai eszkozok es eljarasok allnak rendelkezesre.
A munka eredmenye ezen alakzatok megismeresi modszereinek
(tudasszerzes) a javitasa, a gondolkodas, megismeres
jellegzetessegeinek tovabbi feltarasa lenne.
A feladat kivitelezese az ELTE pszihologiai szakagazatanak az MTA
Szamitastechnikai es Automatizalasi Intezetevel torteno
egyuttmukodesenek kereteben folyna.