ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek
Budapest, Pazmany P. setany 1/A
Tudomanyfilozofia Szeminarium
________________________________________________
Majus 6.
12:30
6. em. 662
Nemeti Istvan
MTA Matematikai Kutato Intezet
Miert pont elsorendu logikaban celszeru a tudomanyos (pl. fizikai)
elmeleteket formalizalni?
#A tudomanyos elmeletek (pl. relativitaselmelet) logikai
formalizalasakor elvben valaszthatnank tobbfele logikai rendszer kozul,
pl. kijelenteskalkulus (azaz nulladrendu logika), elsorendu logika,
magasabbrendu logika. (Persze vannak masiranyu varialasi lehetosegek is,
pl. modalis logika, kvantumlogika stb, erre majd
kiterunk.) (Valamely tudomanyos elmelet logikai formalizalasanak celja
lehet pl. az elmelet logikai analizise, vagy az elmelet jobb es melyebb
megertese, vagy Matocsi Tamas konyvenek bevezeteseben megfogalmazott
tisztanlatasi celok, vagy az elmelet logikai rekonstrukcioja, stb.) Azt
a tezist fogjuk "bizonyitani", hogy pont az elsorendu logika a jo
szint, es magasabbrendu logika hasznalata mar azt eredmenyezi, hogy
halmazelmelettol fuggetlen allitasok (pl. kontinuum hipotezis)
megjelennenek a formalizalt fizika nyelven mint (latszolagos) fizikai
allitasok. Bemutatjuk, hogy ez nem kivanatos.
#Kicsit megvizsgaljuk a matematikai elmeletek es a fizikai elmeletek
kozotti kapcsolatokat, kiterunk a Field: Science without number cimu
konyv (nominalista) programjara is, sot meg a Hawking fele TOE is
szobakerulhet. Ezek reven (pl. Field konyve) felvetodnek majd ontologiai
kerdesek is. (Mi letezik? Mirol beszelunk? Miert jo ez nekunk?)
Majus 13.
12:30
6. em. 662
Meszena Geza
ELTE, Biologiai Fizika Tanszek
Van-e celfuggvenye az evolucionak?
A termeszetes szelekcio egyreszt valamilyen ertelemben
tokeletesiti/adaptaltta teszi az elolenyeket, masreszt viszont a
kulonbozo elolenyek hallatlan valtozatossagat eredmenyezi es altalaban
nem mutatja a "fejlettebb kiszoritja a fejletlenebbet" jelenseget.
Ha az adaptaltsagot es az elet sokfeleseget egyutt akarjuk ertelmezni,
figyelembe kell vennunk, hogy az evolucio folyamatosan megvaltoztatja a
kornyezetet, s ennek kovetkezteben a kulonbozo valtozatok fitnesset. (A
fitness altalanosan a populacio exponencialis novekedesi ratajakent
ertelmezheto.) Ennek kovetklezteben az evolucionak csak lokalis, de nem
globalis celfuggvenye van.
A populacio-kornyezet rendszer egyuttes dinamikaja fixpontok
stabilitaselemzesevel egyszeruen kezbentarthato. Ez az adaptiv
dinamikanak nevezett matematikai elmelet termeszetes modon megmagyarazza
az evolucio elagazo termeszetet.
Majus 20.
12:30
6. em. 662
Szegedi Peter
ELTE, Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek
Kvantum Zenon-paradoxon
(avagy miert nem forr fel a tej, ha figyeljuk?)
Az alcimben jelzett kerdes egy a vonatkozo nemzetkozi irodalomban -
amely, mint jol tudjuk, lenyegeben angolszasz - gyakran szereplo
kozmondasra celoz, miszerint "a watched pot never boils". Mivel a
vilagnak ezen a tajan az emberek nem csupan teat isznak, engedtessek
meg, hogy a szo szerinti magyarra forditas helyett arra a teljesen
altalanos tapasztalatra utaljak, hogy a labasban a tej mindaddig nem
forr fel, amig ott allunk mellette es meredten nezzuk, mikor kell
elzarni alatta a gazt, megelozendo a tuzhely lesurolasanak fenyegeto
remet. (Amikor viszont, megunva a vegelathatatlan varakozast, egy
pillanatra felrenezunk, a tej termeszetesen azonnal kifut.) Van egy
masik kep is, amit a tema komoly szakemberei szivesen ideznek fel a
targyalando kvantumfizikai jelenseggel kapcsolatban, amikor a "watchdog
effect"-re hivatkoznak. Itt arra a szerencsetlen postasra gondolnak,
akit a hazorzo kutya beengedett ugyan, de bokajatol arasznyira
elhelyezkedve mindannyiszor raront, ahanyszor csak a delikvens mozdulni
akar. A boka tehat - allando megfigyeles alatt leven - nem mozdulhat.
Csak ha a gazda elviszi a kutyat, es igy a felugyelet megszakad, akkor
lelegezhet fel a szegeny (egyelore) allami alkalmazott.
Az eloadas ismerteti a QZP tortenetet es lenyeget, kulonbseget a
klasszikus Zenon aporiaktol, vegul - Ropolyi Laszloval valo kozos
munkank alapjan - megkiserli felvazolni, hogy a problemakornek megis
milyen filozofiai es kvantumfizikai relevanciaja lehet.
Majus 27.
12:30
6. em. 662
Geszti Tamas
ELTE, Kompex Rendszerek Fizikaja Tanszek
Dekoherencia es kollapszus a kvantummechanikaban
A cimben emlitett ket fogalom rokonsagban van egymassal, de messzemenoen
nem ugyanazt jelenti. A kollapszus a kvantummechanikai allapot
ugrasszeru valtozasa egy meres soran. A dekoherencia az interferencia
kepessegenek elvesztese egy rendszer allapotanak komponensei kozott. A
dekoherencianak van altalanosan elfogadott elmelete, a kollapszusnak
nincs. A ketto kapcsolatarol megis lehet annyit tudni, hogy a
dekoherenciat tulelo, makroszkopikusan stabil allapotok azok a
leszallopalyak, amelyek egyiket a kollapszus veletlenszeruen
kivalasztja.
_______________________________________________
A szeminarium szervezoje: Szabo E. Laszlo
--
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32.
Phone: (36-1)2090-555/6671
Fax: (36-1)372-2509
Home: (36-1)200-7318
http://hps.elte.hu/~leszabo