Tudomanyfilozofia Szeminarium, Mausi program

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek Budapest, Pazmany P. setany 1/A Tudomanyfilozofia Szeminarium ________________________________________________ Majus 6. 12:30 6. em. 662 Nemeti Istvan MTA Matematikai Kutato Intezet Miert pont elsorendu logikaban celszeru a tudomanyos (pl. fizikai) elmeleteket formalizalni? #A tudomanyos elmeletek (pl. relativitaselmelet) logikai formalizalasakor elvben valaszthatnank tobbfele logikai rendszer kozul, pl. kijelenteskalkulus (azaz nulladrendu logika), elsorendu logika, magasabbrendu logika. (Persze vannak masiranyu varialasi lehetosegek is, pl. modalis logika, kvantumlogika stb, erre majd kiterunk.) (Valamely tudomanyos elmelet logikai formalizalasanak celja lehet pl. az elmelet logikai analizise, vagy az elmelet jobb es melyebb megertese, vagy Matocsi Tamas konyvenek bevezeteseben megfogalmazott tisztanlatasi celok, vagy az elmelet logikai rekonstrukcioja, stb.) Azt a tezist fogjuk "bizonyitani", hogy pont az elsorendu logika a jo szint, es magasabbrendu logika hasznalata mar azt eredmenyezi, hogy halmazelmelettol fuggetlen allitasok (pl. kontinuum hipotezis) megjelennenek a formalizalt fizika nyelven mint (latszolagos) fizikai allitasok. Bemutatjuk, hogy ez nem kivanatos. #Kicsit megvizsgaljuk a matematikai elmeletek es a fizikai elmeletek kozotti kapcsolatokat, kiterunk a Field: Science without number cimu konyv (nominalista) programjara is, sot meg a Hawking fele TOE is szobakerulhet. Ezek reven (pl. Field konyve) felvetodnek majd ontologiai kerdesek is. (Mi letezik? Mirol beszelunk? Miert jo ez nekunk?) Majus 13. 12:30 6. em. 662 Meszena Geza ELTE, Biologiai Fizika Tanszek Van-e celfuggvenye az evolucionak? A termeszetes szelekcio egyreszt valamilyen ertelemben tokeletesiti/adaptaltta teszi az elolenyeket, masreszt viszont a kulonbozo elolenyek hallatlan valtozatossagat eredmenyezi es altalaban nem mutatja a "fejlettebb kiszoritja a fejletlenebbet" jelenseget. Ha az adaptaltsagot es az elet sokfeleseget egyutt akarjuk ertelmezni, figyelembe kell vennunk, hogy az evolucio folyamatosan megvaltoztatja a kornyezetet, s ennek kovetkezteben a kulonbozo valtozatok fitnesset. (A fitness altalanosan a populacio exponencialis novekedesi ratajakent ertelmezheto.) Ennek kovetklezteben az evolucionak csak lokalis, de nem globalis celfuggvenye van. A populacio-kornyezet rendszer egyuttes dinamikaja fixpontok stabilitaselemzesevel egyszeruen kezbentarthato. Ez az adaptiv dinamikanak nevezett matematikai elmelet termeszetes modon megmagyarazza az evolucio elagazo termeszetet. Majus 20. 12:30 6. em. 662 Szegedi Peter ELTE, Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek Kvantum Zenon-paradoxon (avagy miert nem forr fel a tej, ha figyeljuk?) Az alcimben jelzett kerdes egy a vonatkozo nemzetkozi irodalomban - amely, mint jol tudjuk, lenyegeben angolszasz - gyakran szereplo kozmondasra celoz, miszerint "a watched pot never boils". Mivel a vilagnak ezen a tajan az emberek nem csupan teat isznak, engedtessek meg, hogy a szo szerinti magyarra forditas helyett arra a teljesen altalanos tapasztalatra utaljak, hogy a labasban a tej mindaddig nem forr fel, amig ott allunk mellette es meredten nezzuk, mikor kell elzarni alatta a gazt, megelozendo a tuzhely lesurolasanak fenyegeto remet. (Amikor viszont, megunva a vegelathatatlan varakozast, egy pillanatra felrenezunk, a tej termeszetesen azonnal kifut.) Van egy masik kep is, amit a tema komoly szakemberei szivesen ideznek fel a targyalando kvantumfizikai jelenseggel kapcsolatban, amikor a "watchdog effect"-re hivatkoznak. Itt arra a szerencsetlen postasra gondolnak, akit a hazorzo kutya beengedett ugyan, de bokajatol arasznyira elhelyezkedve mindannyiszor raront, ahanyszor csak a delikvens mozdulni akar. A boka tehat - allando megfigyeles alatt leven - nem mozdulhat. Csak ha a gazda elviszi a kutyat, es igy a felugyelet megszakad, akkor lelegezhet fel a szegeny (egyelore) allami alkalmazott. Az eloadas ismerteti a QZP tortenetet es lenyeget, kulonbseget a klasszikus Zenon aporiaktol, vegul - Ropolyi Laszloval valo kozos munkank alapjan - megkiserli felvazolni, hogy a problemakornek megis milyen filozofiai es kvantumfizikai relevanciaja lehet. Majus 27. 12:30 6. em. 662 Geszti Tamas ELTE, Kompex Rendszerek Fizikaja Tanszek Dekoherencia es kollapszus a kvantummechanikaban A cimben emlitett ket fogalom rokonsagban van egymassal, de messzemenoen nem ugyanazt jelenti. A kollapszus a kvantummechanikai allapot ugrasszeru valtozasa egy meres soran. A dekoherencia az interferencia kepessegenek elvesztese egy rendszer allapotanak komponensei kozott. A dekoherencianak van altalanosan elfogadott elmelete, a kollapszusnak nincs. A ketto kapcsolatarol megis lehet annyit tudni, hogy a dekoherenciat tulelo, makroszkopikusan stabil allapotok azok a leszallopalyak, amelyek egyiket a kollapszus veletlenszeruen kivalasztja. _______________________________________________ A szeminarium szervezoje: Szabo E. Laszlo -- Laszlo E. Szabo Department of Theoretical Physics Department of History and Philosophy of Science Eotvos University, Budapest H-1518 Budapest, Pf. 32. Phone: (36-1)2090-555/6671 Fax: (36-1)372-2509 Home: (36-1)200-7318 http://hps.elte.hu/~leszabo