A program elérhető a neten a
www.pszichologia.hu/kognitiv címen is.
KILENCEDIK MAGYAR LÁTÁS SZIMPÓZIUM
2002 augusztus 31
Budapesti Műszaki es Gazdaságtudományi Egyetem
K épület, elsô emelet, Oktatói Klub
Rendezô: Kognitív Tudományi Központ, BMGE
PROGRAMTERV
9:45
MEGNYITO
Anatómia és fiziológia
10:00
A madarak jarulekos lato kozpontjainak belso szerkezete
Tombol Terez
SOTE, Budapest
10:15
A vizuotopikus és orientáció térképek függetlensége a macska látókéregben
Buzas Peter
Institut für Physiologie, Abteilung für Neurophysiologie, Ruhr-Universität
Bochum
10:30
Mozgás detekció a macska vizuális asszociációs agykérgében
Nagy Attila, Eördegh Gabriella, Benedek György
Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvosi Kar, Élettani Intézet
10:45
SZUNET
Főemlős fiziológia
11:00
Feladat fuggo modulacio a majom CGL-ben
Sary Gyula, David Royal, Jeff Schall es Vivien Casagrande
Vanderbilt University
11:15
Színfüggetlen alakszelektivitás makákó inferotemporális kéregben
Tompa Tamás, Chadaide Zoltán, Lenti Laura, Csifcsak Gábor, Gyula Kovács
Gyula *, Benedek György
SZTE ÁOK Élettani Intézet, Szeged, * BME Kognitív Tudományi Központ,
Budapest
11:30
SZUNET
Pszichofizika
11:45
Egy új színlátás vizsgáló eszköz: a ?color contour? teszt
Wenzel Klára*, Kovács Ilona** és Böhm Veronika*
*Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
Finommechanikai-OptikaiTanszék
**Rutgers University
12:00
Kontraszt konstancia az emberi latasban
Fiser József, Peter, J. Bex* es Walter Makous
Center for Visual Science, University of Rochester, * University College
London
12:15
SZUNET
EBED
Memoria es tanulas I
2:00
Automatikus válasz-detekció a látásban: a vizuális eltérési negativitás
(vEN) emlékezet függô
Czigler István
MTA Pszichológiai Kutatóintézet
2:15
A vizuális statisztikai tanulás szelektivitása
Vidnyánszky Zoltán1, Kovács Gyula2, Fiser József3
1. MTA-SE, 2. Kognitív Kutatócsoport, BME, 3 University of Rochester
2:30
SZUNET
Memoria es tanulas II
2:45
Receptor-lokalizáció a prefrontális kéregben: egy fontos eszköz a dopamin
munkamemóriában játszott szerepének megértéséhez
Negyessy Laszlo
SOTE
3:00
Monoaminerg moduláló hatás a vizuális percepcióban.
Magos Tibor
OPNI Bio-pszichofiziológiai Laboratórium
3:15
SZUNET
Modellek
3:30
A szinlatas neuralis modellje
Dr Abraham Gyorgy es Nagy Balazs Vince
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
Finommechanikai-OptikaiTanszék
3:45
Rejtélyes struktúra és rejtélyes funkció a neocortex szenzoros
információfeldolgozásával foglalkozó tartományaiban: Megoldási javaslat.
Lőrincz András
Informacio Rendszerek Tanszek , ELTE TTK
4:00
SZIMPOZIUM ZÁRÁS
(Az absztraktok ugyanezen az oldalon, a felhívás után megtalálhatóak)
F E L H Í V Á S ! ! !
A Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Központja szimpóziumra
invitál minden, a látórendszer kutatása és modellezése iránt érdeklődőt. A
fórum kiváló lehetőséget nyújt a hallgatóság számára hogy nemzetközi szintű
előadásokat halljon és személyes kontaktust teremtsen a szakma hazai
képviselőivel. A szimpózium immáron a kilencedik ilyen évenként tartott
összejövetel, melyet a mostanra megszokottá vált formában szervezünk az
alábbi módon.
I. Cím:
Kilencedik Magyar Látás Szimpózium
II. Időpont, időtartam, hely:
2002 augusztus 31, szombat, 10-17 óráig, Budapesti Műszaki Egyetem, K
Épület, első emelet Oktatói Klub
III. Cél:
A szimpóziumnak fő célja, hogy fórumot, találkozási lehetőséget biztosítson
azon hazai és külföldön dolgozó kutatóknak (neuroanatómusoknak,
neurofiziológusoknak, pszichológusoknak és neurális hálózatokat modellező
elméleti szakembereknek), akik a látás központi idegrendszeri
feldolgozásának problémájával kapcsolatos területeken dolgoznak.
IV. Forma:
A szimpózium formája nagyon kötetlen, nyelve magyar. Minden előadó 15-perces
előadást tart, 5-10 perces vitalehetőséggel az előadás után. Célunk nem a
formalitás hanem, hogy minél több és minél közvetlenebb párbeszédre adjunk
lehetőséget
V. Résztvevők,előadások:
A résztvevők névsora nem rögzített. Szívesen látott mindenki, aki egyetért a
szimpózium céljaival, és úgy érzi, hogy abba illő előadást tudna tartani,
vagy csak egyszerűen érdekli a fenti témakör. A találkozó profiljának
megfelelően az előadások a látórendszeri anatómia és fiziológia, vizuális
pszichofizika, magasabb szintű látás, pszichológia, matematikai és
számítógépes modellezés témakörökből állnak össze, de szívesen látunk
mindenkit akit általában a percepció, a felismerés témaköre érdekel.
VI. Jelentkezés:
Aki előadást szeretne tartani a szimpóziumon, kérjük, lépjen kapcsolatba az
alábbi szervezők egyikével:
Fiser József -- fiser(a)bcs.rochester.edu
Kovács Gyula -- g.kovacs(a)itm.bme.hu
Vidnyánszky Zoltán -- vidnyanszky(a)ana.sote.hu
Felkérjük azokat is, akik hallgatóként szeretnének résztvenni, hogy jelezzék
részveteli szándékukat a szervezők egyikének. Ily módon hozzávetőleges képet
tudunk alkotni a várható létszámról, és névreszólóan tudunk mindenkit
tájékoztatni a további fejleményekről.
VII. Díjak, szállás:
Részvételi díj nincs. A szimpózium egy napos így szállásra csak azoknak van
szüksége akik hosszabb tartózkodást terveznek. Ilyen esetekben a szállás
önköltséges, aminek megszervezésében a szervezők segítenek.
VIII. Társas összejövetel:
Mint az előző szimpóziumoknál már megszokhattuk, idén is tervezzük a
szimpózium kötetlen vacsorával való zárását.
ABSZTRAKT GYUJTEMENY
KILENCEDIK MAGYAR LÁTÁS SZIMPOZIUM
2002 augusztus 31
Budapesti M?szaki es Gazdaságtudományi Egyetem
K épület, elsô emelet, Oktatói Klub
Rendezô: Kognitív Tudományi Központ, BMGE
Anatomia es fiziologia
A madarak jarulekos lato kozpontjainak belso szerkezete
Tombol Terez
SOTE, Budapest
A vizuotopikus és orientáció térképek függetlensége a macska látókéregben
Buzas Peter
Institut für Physiologie, Abteilung für Neurophysiologie, Ruhr-Universität
Bochum
A látótérbeli hely és a stimulus orientáció képviseletét térképeztük a
macska elsodleges látókérgében (area 17 és 18) mikroelektródás elvezetés
segítségével. A fo kérdés az volt, hogy vajon a vizuotopikus térkép
szerkezete függ-e az orientációtérképétol, amint azt nemrég az area 17 felso
rétegeire leírták (Das & Gilbert, 1997, Nature: 387). Azon unitok receptív
mezoi (RM), melyek legfeljebb 600ľm-re voltak egymástól, túlnyomó részt
átfedők voltak, függetlenül az egymáshoz képesti orientáció
preferenciájuktól. Ennek megfelelően a RM távolságuk és az orientáció
különbségük korrelációja nagyon gyenge volt (area 17: r=0.09; area 18:
r=0.15). Az át nem fedo RM-k jelenléte sokkal inkább magyarázható volt a
pozíciónak a RM mérethez képest viszonylag nagy szórásával ("position
scatter"), mint az orientáció különbséggel. Monte Carlo analízis
segítségével megmutattuk, hogy kísérleti adataink magyarázhatók olyan
vizuotopikus térképpel, amely lineáris, tehát nem tartalmaz hirtelen
ugrásokat vagy hiányokat és független az orientáció térképtol. Egy ilyen
szervezodés biztosítja, hogy a retinából érkezo helyinformáció megorzodjék a
kéregben is.
Mozgás detekció a macska vizuális asszociációs agykérgében
Nagy Attila, Eördegh Gabriella, Benedek György
Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvosi Kar, Élettani Intézet
Hetvenöt, a sulcus ectosylvius anterior mentén elhelyezkedő kérgi neuron
térbeli és időbeli frekvencia érzékenységét vizsgáltuk halothannal altatott,
immobilizált, mesterségesen lélegeztetett macskán. Ingerkent fényességében
szinuszosan modulált rácsmintázatot alkalmaztunk, melyet mintázatára
merőlegesen csúsztattunk. A sejtek többsége alacsony térbeli frekvenciákat
kedvelt (átlag: 0,2 ciklus/fok), finom térbeli frekvencia-hangolást
mutatott, kis térbeli sávszélességgel (átlag: 1,4 oktáv). A neuronok döntő
többsége magas időbeli frekvenciákat preferált (átlag: 6,4 Hz), és nagyon
finom időbeli hangolást mutatott, átlag 1,1 oktáv sávszélességgel. A
macskaagy anterior ectosylvius vizuális areájának (AEV) egyes sejtjei a
teljes fizikailag látható térről hordoznak információt, azonban az egyes kis
térrészekből jövő ingerek időbeli és térbeli frekvenciájára nagyon szűk
sávban érzékenyek. A finom térbeli és időbeli hangolási sajátosságok az
alacsony térbeli frekvencia érzékenységgel együtt felvetik az AEV speciális
szerepét mozgás érzékelési feladatokban.
Fôemlôs fiziológia
Feladat fuggo modulacio a majom CGL-ben
Sary Gyula, David Royal, Jeff Schall es Vivien Casagrande
Vanderbilt University
Ket majomon regisztraltuk a CGL sejtek aktivitasat mikozben a majmok
egyszeru GO-NOGO feladatban vettek reszt. A fixacios pont (FP)
szinvaltozasat kovetoen egy stimulus jelent meg a kepernyon; vagy a sejt
receptiv mezejeben (RF), vagy a vertikalis meridianra szimmetrikusan, attol
azonos tavolsagra a kontralateralis latoterben. A FP szinetol fuggoen a
majmok vagy tovabb fixaltak az FP-re (NOGO) vagy szakkadot vegeztek a
stimulusra (GO).
Az FP szinvaltozasat a sejtek nagy reszeben (51/123) kb. 200 ms latenciaval
rovid, tobbnyire fazisos modulacio kiserte meg mielott az RF-ben a stimulus
felbukkant volna. A modulacio atlagosan 40%-al modositotta a sejtek nyugalmi
aktivitasat. A modulacio amplitudoja es latenciaja nem fuggott a feladattol,
de a NOGO feladatban szignifikansan nagyobb volt azokban a sejtekben, melyek
RF-je a fixacios ponthoz kozel helyezkedett el. A modulalt sejtek RF
pozicioja es a szemmozgasok analizise alapjan kizarhato, hogy a modulacio
eredete a RF veletlen stimulalasa miatt jonne letre.
Eredmenyeink arra utalnak, hogy a CGL a feladattol fuggoen modulalhatja a
vizualis keregbe tarto informaciot.
Színfüggetlen alakszelektivitás makákó inferotemporális kéregben
Tompa Tamás, Chadaide Zoltán, Lenti Laura, Csifcsak Gábor, Gyula Kovács
Gyula *, Benedek György
SZTE ÁOK Élettani Intézet, Szeged, * BME Kognitív Tudományi Központ,
Budapest
A főemlősök tárgyfelismerése jórészt független a tárgy fizikai
tulajdonságaitól, azaz pl. méretétől, helyzetétől, a megvilágítástól,
felszíni textúrától, sőt az alakot meghatározó jellegtől (kulcstól) is. Az
emberek ? és a majmok ? felismerik a tárgyakat színes és fekete-fehér
(akromatikus) változatban is. A tárgyfelismerés említett invarianciáit
általános elképzelés szerint a majmokban az inferotempotális (IT) kéreg
idegsejtjeinek tulajdonságai teszik lehetővé. E sejtek vizuális stimulusokra
adott válaszai nagyrészt függetlenek a kép fizikai tulajdonságaitól. A
színek IT neuronokra való hatásáról azonben ellentmondásos adatok
szerepelnek az irodalomban. Kísérleteinkben arra kerestünk választ, vajon a
színek kivonása összetett színes ábrákból befolyásolja-e a makákó IT sejtek
ezen ábrákra adott válaszát, illetőleg a majom alakfelismerési
teljesítményét. Eredményeink két majom IT kérgéből regisztrált 34
alakszelektív neuron válaszainak elemzésén és az egyik majom diszkriminációs
pszichofizikai feladatban nyújtott teljesítményén alapszanak.
Kísérleteinkben nem találtunk szignifikáns különbséget a neuronok tüzelési
rátájában a két kondíció (színes és fekete-fehér) között. A szín hordozta
információ kivonása a neuronok alakszelektivitását sem befolyásolta. Nem
volt különbség a csak fixáló, illetve a diszkrimináló majom sejtjei között e
tekintetben. A majom diszkriminációs teljesítménye is hasonló volt színes és
fekete-fehér ábrák esetében.
Eredményeink arra utalnak, hogy az inferotemporális kéreg sejtjei szerepet
játszanak a színfüggetlen alakfelismerésben, mely a pszichofizikai
teljesítményben is megmutatkozik.
Pszichofizika
Egy új színlátás vizsgáló eszköz: a ?color contour? teszt
Wenzel Klára*, Kovács Ilona** és Böhm Veronika*
*Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
Finommechanikai-OptikaiTanszék
**Rutgers University, Department of Psychology
Bár sok színlátás vizsgáló teszt ismeretes (Pl Ishihara teszt, Velhagen
teszt, Rabkin teszt, Holmgren-féle pamut-próba, Farnsworth-Munsell 100 Hue
Teszt és még száznál is több másik), céljainknak egyik sem felel meg igazán.
A színtévesztést korrigáló szemüvegek javító hatásának ellenőrzésére ugyanis
olyan tesztet szeretnénk alkalmazni, amely egy-egy számmal jellemzi a szín
identifikációs képességet a leggyengébb eredményektől a legjobbakig,
ugyanakkor egyszerűen, gyorsan kivitelezhető és egyszerűen kiértékelhető.
Kérésünkre Dr Kovács Ilona kifejlesztett egy ilyen tesztet. A Contour
Integration Teszt-ből indult ki, amelyet Dr Julesz Bélával közösen
fejlesztettek ki. Ez a teszt 15 ábrából áll, amelyeken u.n. Gábor mintázatok
láthatók elszórva. A Gábor mintázatok egy része egymástól egyforma távol
helyezkedik el és egymással zárt hurkot alkotva irányukkal a hurok ívét
követik, míg a többi Gábor véletlenszerűen elszórtan található az ábrán. Ez
egy pszichológiai teszt és a feladat a hurok felismerése. A 15 lap ábrájának
felismerése fokozatosan nehezedik, mert a véletlenszerűen elszórt Gáborok
száma növekszik az egyes ábrákon. A Color Contour teszt az előbbihez
hasonló, de ennek 15 lapján különböző méretű, sötétségű és színárnyalatú
pirosas foltok alkotják a zárt hurkot, míg a véletlenszerűen elszórt foltok
pirosas és zöldes színárnyalatúak is lehetnek, és méretük, árnyalatuk és
sötétségük ugyancsak változó. A lapok szintén fokozatosan nehezedőek.
Méréseket végeztünk 12 színtévesztő és 24 normál színlátó kísérleti személy
bevonásával. Színlátásukat Ishihara teszttel és anomaloszkóppal
ellenőriztük. A Contour Integration Tesztet és a Color Contour tesztet is
elvégeztettük velük, hogy a zárt hurok felismerésére való képességet
elválaszthassuk a szín identifikációs képességtől. A különböző módszerrel
végzett mérések eredményei jó korrelációban vannak egymással.
Kontraszt konstancia az emberi latasban
Fiser József, Peter, J. Bex* es Walter Makous
Center for Visual Science, University of Rochester, * University College
London
Pszichofizikai ismereteink az emberi latasrol alapvetoen statikus
szinuszhullam stimulusokkal vegzett kuszob kiserletekbol szarmaznak
ellentetben a mindennapi latassal, amely tipikusan kuszob feletti vizualis
informacio gyors rovid szakkados mintavetelezesekent jellemezheto.
Munkankban kuszob kornyeki es kuszob feletti stimulusok kontraszt
erzekeleset vizsgaltuk amikor a stimulus hirtelen valtozik a bemutatas
soran. A kuszob eredmenyek kovettek a klasszikus ?csatorna-modell?
predikcioit, amennyiben a stimulus hirtelen valtozasa kiszamithato modon
csokkentette a kiserleti alanyok kepesseget a stimulus eszrevetelere, de a
kuszob feletti eredmenyek ettol teljesen eltertek. Akar szinushullamokkal
akar random zaj stimulussal akar valodi kepekkel teszteltuk, a kuszob
feletti stimulusok kontraszt percepcioja teljesen fuggetlen volt a stimulus
valtozasatol. Ezek az eredmenyek nem magyarazhatoak sem fuggetlen vizualis
csatornakkal, sem kontraszt ?gain-control? mechanismusokkal, es alapvetoen
kulonboznek a ?contrast constancy? jelensegetol is. A kuszob feletti
stimulus kontrasztjanak ilyeten erzekelese az alak es kontraszt informacio
elkulonult kezeleset sejteti a latorendszerben, es kivaloan alkalmas targyak
valodi kontrasztjanak effektiv meghatarozasara gyors szakkadok altal
meghatarozott normalis latas kozben.
Memoria es tanulas I
Automatikus válasz-detekció a látásban: a vizuális eltérési negativitás
(vEN) emlékezet függő
Czigler István
MTA Pszichológiai Kutatóintézet
Azonos ingerek (színes négyszög-rácsok) sorozatában megjelenő eltérő ingerek
(eltérő szín) negatív eseményhez kötött agyi potenciál-összetevőt váltanak
ki a 120-140 ms latencia sávban a hátsó területek felett. Újabb adataink
szerint e hullám kiváltásához arra van szükség, hogy a gyakori ingerek
szenzoros emlékezeti nyomot alakítsanak ki, mivel 1.) Ritka inger (deviáns)
nem vált ki hasonló negativitást, ha nincs a sorozatban gyakori (sztenderd)
inger; 2.) Ha két szín és két irány lehetséges együtteséből olyan
sorozatokat szerkesztünk, melyek közül két irány-szín kapcsolat gyakori, a
másik kettő ritka, a ritka konjunkciók kiváltják a vEN-t. A sajátságok
szintjén ilyenkor nincsenek eltérések a valószínűségekben, így az eltérési
negativitás alapját olyan emlékezeti folyamatok alapozzák meg, melyek a
gyakori konjunkciókat tárolják. Mivel a vEN létrejötte automatikus, vizuális
sajátságok konjunkciójának tárolásához nincs szükség figyelmi folyamatokra.
A vizuális statisztikai tanulás szelektivitása
Vidnyánszky Zoltán1, Kovács Gyula2, Fiser József3
1. Látáskutatás Laboratórium, Neurobiológiai Kutatócsoport, MTA-SE
2. Kognitív Kutatócsoport, BME
3. University of Rochester
A vizuális statisztikai tanulás (VST) az a képességünk, melynek segítségével
érzékeljük és kiszűrjük a vizuális környezetünkben jelenlévő magasabb rendű
szabályszerűségeket, regularitásokat. Ilyen például a bizonyos tárgyak
együttes és feltételes előfordulásának valószínűsége. A VST segíti a komplex
vizuális környezetben való tájékozódást és fokozza a tárgyak felismerésének
hatékonyságát.
Kísérleteinkben azt viszgáltuk, hogy mennyire szelektív a VST a tanult
vizuális tárgyak ingertulajdonságaira. Kimutattuk, hogy a VST bizonyos
esetekben specifikus a tanult tárgyak olyan egészen alacsony szintű
tulajdonságaira is, mint a háttérhez viszonyított kontraszt polaritása.
Eredményeinket a VST és általában a vizuális tanulás esetleges neurális
hátterével összefüggésben fogjuk tárgyalni.
Memoria es tanulas II
Receptor-lokalizáció a prefrontális kéregben: egy fontos eszköz a dopamin
munkamemóriában játszott szerepének megértéséhez
Negyessy Laszlo
SOTE
A dopaminerg transzmisszió lokális gátlása a prefrontális kéregben (PFC) a
vizuális munkamemória área specifikus károsodását okozza okulomotoros
késleltetéses kísérletekben. A dopaminerg transzmisszió nagyrészt
nem-szinaptikus úton történik, s így az egyes receptorok lokalizációjának
meghatározása a prefrontális kérgi neuronhálózatokban különösen nagy
jelentőséggel bír a dopamin munkamemóriában játszott szerepének
tisztázásában. Mindezek mellett a dopamin receptorok változatos neuronális
válaszokat válthatnak ki, attól függően, hogy milyen másodlagos jelátvivő
molekulákkal lépnek kapcsolatba. A dopamin receptorokkal interakcióba lépő
molekulák lokalizációja a PFC-ben tehát hasonlóan fontos kérdés, mint a
maguknak a recptoroknak a lokalizációja. Az előadásban e kérdésekkel
kapcsolatos néhány kutatási eredményünket szeretném bemutatni.
Monoaminerg moduláló hatás a vizuális percepcióban.
Magos Tibor
OPNI Bio-pszichofiziológiai Laboratórium
Az agy működését moduláló monoaminerg hatások kimutatására speciális
lehetőségeket kínál a vizuális rendszer. Előadásomban két olyan kísérlet
eredményeiről számolok be, melyek elektrofiziológiai, és pszichológiai síkon
bizonyítják e rendszerek meghatározó szerepét a vizuális percepció egyéni
jellemzőinek formálásában. Ennek lehetőségét a transzmitter forgalomban
kulcsszerepet játszó dopamin-?-hidroxiláz (DBH), és monoamino-oxidáz (MAO)
enzimek aktivitásának genetikusan determinált eltérései alapozzák meg
azáltal, hogy befolyásolják a centrális neurotranszmitter szint alakulását.
A centrális noradrenalin markáns hatást gyakorol a vizuális kiváltott
válaszok (VEP) genezisében fontos szerepet játszó piramis sejtek
elektrofiziológiai tulajdonságaira. Ezért első kísérletünkben a DBH, MAO és
VEP kapcsolatát vizsgáltuk 30 személynél. Szignifikáns negatív korrelációt
találtunk a VEP amplitúdója és a MAO aktivitása között (r: ?0,5604;
p<0,001), míg a DBH a CI csúcs látenciájával mutatott szignifikáns pozitív
kapcsolatot (r: 0,4778; p<0,01).
A második kísérletünk célja az volt, hogy az elektrofiziológiai módszerekkel
kimutatható noradrenerg hatás jelenlétét pszichológiai szinten is igazoljuk.
Ennek tesztelésére egy olyan látási illúzió erősségének mérését használtuk,
melynek a keletkezési helye az elsődleges látókéregre lokalizálható. A
eredményeket a DBH és MAO aktivitás függvényében elemeztük. 30 főt
vizsgálva, szignifikáns negatív korrelációt találtunk a MAO aktivitás és az
illúzió erősségét jellemző kioltási expozíciók számának logaritmusa között
(r : -0,3634; p<0,05).
A noradrenerg moduláló hatás szempontjából értelmezve az elektrofiziológiai
és pszichológiai kísérletek eredményei kölcsönösen megerősítik egymást, és
arra utalnak, hogy a genetikus hatást közvetítő monoaminerg rendszerek
egyedi ?munkapontot? állíthatnak be a vizuális rendszer működésében, mely a
mindennapi életben tapasztalható interperszonális különbségek kialakulásához
vezet.
Modellek
A szinlatas neuralis modellje
Dr Abraham Gyorgy es Nagy Balazs Vince
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
Finommechanikai-OptikaiTanszék
Rejtélyes struktúra és rejtélyes funkció a neocortex szenzoros
információfeldolgozásával foglalkozó tartományaiban: Megoldási javaslat.
Lőrincz András
Informacio Rendszerek Tanszek , ELTE TTK
Jelentős számú neurális modell készült, amelyben emlősök
memória-jelenségeit igyekeznek megragadni a kutatók.
Azonban a jelentős mennyiségben felhalmozódott neurofiziológiai,
anatómiai és viselkedési ismeretek ellenére sincs közvetlen bizonyíték
egyik modell mellett sem. A modelleket bonyolultságuk és predikciós
kapacitásuk alapján tudjuk -- esetleg -- rangsorolni. Komputációs
modellezéseinkben a feltevéseinket igyekszünk minimalizálni. Modellünk
alapfeltevése szerint a neurális információfeldolgozás alapját generatív
hálók képezik. A feltevésből összetett archetektúra "vezethető le" -- a
levezetést információelméleti meggondolási kényszerek irányítják. Azt
találjuk, hogy a modell nemcsak utalásokat ad funkcionális
memóriaegységek (deklaratív és implicit memória) kapcsolatára, hanem az
információ kódolásának módjára is fényt vet. A "levezetett" architektúra
közvetlenül leképezhető az hippokamális-entorhinális (EC-HC) hurokra.
Megpróbáltuk az EC-HC hurkot protoípus architektúraként értelmezni és
ily módon leképezni a neocortexre. Arra a következtetésre jutottunk, hogy
a neocortikális struktúrátértelmezni tudjuk, ha az anatómiai és a
funkcionális rétegeket eltérőnek tekintjük. Filozófiai konzekveciákat is
tárgyalunk. A homunculus paradoxon feloldására teszünk javaslatot.