Látás szimpózium szombaton - program és absztraktok

A program elérhető a neten a www.pszichologia.hu/kognitiv címen is. KILENCEDIK MAGYAR LÁTÁS SZIMPÓZIUM 2002 augusztus 31 Budapesti Műszaki es Gazdaságtudományi Egyetem K épület, elsô emelet, Oktatói Klub Rendezô: Kognitív Tudományi Központ, BMGE PROGRAMTERV 9:45 MEGNYITO Anatómia és fiziológia 10:00 A madarak jarulekos lato kozpontjainak belso szerkezete Tombol Terez SOTE, Budapest 10:15 A vizuotopikus és orientáció térképek függetlensége a macska látókéregben Buzas Peter Institut für Physiologie, Abteilung für Neurophysiologie, Ruhr-Universität Bochum 10:30 Mozgás detekció a macska vizuális asszociációs agykérgében Nagy Attila, Eördegh Gabriella, Benedek György Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvosi Kar, Élettani Intézet 10:45 SZUNET Főemlős fiziológia 11:00 Feladat fuggo modulacio a majom CGL-ben Sary Gyula, David Royal, Jeff Schall es Vivien Casagrande Vanderbilt University 11:15 Színfüggetlen alakszelektivitás makákó inferotemporális kéregben Tompa Tamás, Chadaide Zoltán, Lenti Laura, Csifcsak Gábor, Gyula Kovács Gyula *, Benedek György SZTE ÁOK Élettani Intézet, Szeged, * BME Kognitív Tudományi Központ, Budapest 11:30 SZUNET Pszichofizika 11:45 Egy új színlátás vizsgáló eszköz: a ?color contour? teszt Wenzel Klára*, Kovács Ilona** és Böhm Veronika* *Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Finommechanikai-OptikaiTanszék **Rutgers University 12:00 Kontraszt konstancia az emberi latasban Fiser József, Peter, J. Bex* es Walter Makous Center for Visual Science, University of Rochester, * University College London 12:15 SZUNET EBED Memoria es tanulas I 2:00 Automatikus válasz-detekció a látásban: a vizuális eltérési negativitás (vEN) emlékezet függô Czigler István MTA Pszichológiai Kutatóintézet 2:15 A vizuális statisztikai tanulás szelektivitása Vidnyánszky Zoltán1, Kovács Gyula2, Fiser József3 1. MTA-SE, 2. Kognitív Kutatócsoport, BME, 3 University of Rochester 2:30 SZUNET Memoria es tanulas II 2:45 Receptor-lokalizáció a prefrontális kéregben: egy fontos eszköz a dopamin munkamemóriában játszott szerepének megértéséhez Negyessy Laszlo SOTE 3:00 Monoaminerg moduláló hatás a vizuális percepcióban. Magos Tibor OPNI Bio-pszichofiziológiai Laboratórium 3:15 SZUNET Modellek 3:30 A szinlatas neuralis modellje Dr Abraham Gyorgy es Nagy Balazs Vince Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Finommechanikai-OptikaiTanszék 3:45 Rejtélyes struktúra és rejtélyes funkció a neocortex szenzoros információfeldolgozásával foglalkozó tartományaiban: Megoldási javaslat. Lőrincz András Informacio Rendszerek Tanszek , ELTE TTK 4:00 SZIMPOZIUM ZÁRÁS (Az absztraktok ugyanezen az oldalon, a felhívás után megtalálhatóak) F E L H Í V Á S ! ! ! A Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Központja szimpóziumra invitál minden, a látórendszer kutatása és modellezése iránt érdeklődőt. A fórum kiváló lehetőséget nyújt a hallgatóság számára hogy nemzetközi szintű előadásokat halljon és személyes kontaktust teremtsen a szakma hazai képviselőivel. A szimpózium immáron a kilencedik ilyen évenként tartott összejövetel, melyet a mostanra megszokottá vált formában szervezünk az alábbi módon. I. Cím: Kilencedik Magyar Látás Szimpózium II. Időpont, időtartam, hely: 2002 augusztus 31, szombat, 10-17 óráig, Budapesti Műszaki Egyetem, K Épület, első emelet Oktatói Klub III. Cél: A szimpóziumnak fő célja, hogy fórumot, találkozási lehetőséget biztosítson azon hazai és külföldön dolgozó kutatóknak (neuroanatómusoknak, neurofiziológusoknak, pszichológusoknak és neurális hálózatokat modellező elméleti szakembereknek), akik a látás központi idegrendszeri feldolgozásának problémájával kapcsolatos területeken dolgoznak. IV. Forma: A szimpózium formája nagyon kötetlen, nyelve magyar. Minden előadó 15-perces előadást tart, 5-10 perces vitalehetőséggel az előadás után. Célunk nem a formalitás hanem, hogy minél több és minél közvetlenebb párbeszédre adjunk lehetőséget V. Résztvevők,előadások: A résztvevők névsora nem rögzített. Szívesen látott mindenki, aki egyetért a szimpózium céljaival, és úgy érzi, hogy abba illő előadást tudna tartani, vagy csak egyszerűen érdekli a fenti témakör. A találkozó profiljának megfelelően az előadások a látórendszeri anatómia és fiziológia, vizuális pszichofizika, magasabb szintű látás, pszichológia, matematikai és számítógépes modellezés témakörökből állnak össze, de szívesen látunk mindenkit akit általában a percepció, a felismerés témaköre érdekel. VI. Jelentkezés: Aki előadást szeretne tartani a szimpóziumon, kérjük, lépjen kapcsolatba az alábbi szervezők egyikével: Fiser József -- fiser(a)bcs.rochester.edu Kovács Gyula -- g.kovacs(a)itm.bme.hu Vidnyánszky Zoltán -- vidnyanszky(a)ana.sote.hu Felkérjük azokat is, akik hallgatóként szeretnének résztvenni, hogy jelezzék részveteli szándékukat a szervezők egyikének. Ily módon hozzávetőleges képet tudunk alkotni a várható létszámról, és névreszólóan tudunk mindenkit tájékoztatni a további fejleményekről. VII. Díjak, szállás: Részvételi díj nincs. A szimpózium egy napos így szállásra csak azoknak van szüksége akik hosszabb tartózkodást terveznek. Ilyen esetekben a szállás önköltséges, aminek megszervezésében a szervezők segítenek. VIII. Társas összejövetel: Mint az előző szimpóziumoknál már megszokhattuk, idén is tervezzük a szimpózium kötetlen vacsorával való zárását. ABSZTRAKT GYUJTEMENY KILENCEDIK MAGYAR LÁTÁS SZIMPOZIUM 2002 augusztus 31 Budapesti M?szaki es Gazdaságtudományi Egyetem K épület, elsô emelet, Oktatói Klub Rendezô: Kognitív Tudományi Központ, BMGE Anatomia es fiziologia A madarak jarulekos lato kozpontjainak belso szerkezete Tombol Terez SOTE, Budapest A vizuotopikus és orientáció térképek függetlensége a macska látókéregben Buzas Peter Institut für Physiologie, Abteilung für Neurophysiologie, Ruhr-Universität Bochum A látótérbeli hely és a stimulus orientáció képviseletét térképeztük a macska elsodleges látókérgében (area 17 és 18) mikroelektródás elvezetés segítségével. A fo kérdés az volt, hogy vajon a vizuotopikus térkép szerkezete függ-e az orientációtérképétol, amint azt nemrég az area 17 felso rétegeire leírták (Das & Gilbert, 1997, Nature: 387). Azon unitok receptív mezoi (RM), melyek legfeljebb 600ľm-re voltak egymástól, túlnyomó részt átfedők voltak, függetlenül az egymáshoz képesti orientáció preferenciájuktól. Ennek megfelelően a RM távolságuk és az orientáció különbségük korrelációja nagyon gyenge volt (area 17: r=0.09; area 18: r=0.15). Az át nem fedo RM-k jelenléte sokkal inkább magyarázható volt a pozíciónak a RM mérethez képest viszonylag nagy szórásával ("position scatter"), mint az orientáció különbséggel. Monte Carlo analízis segítségével megmutattuk, hogy kísérleti adataink magyarázhatók olyan vizuotopikus térképpel, amely lineáris, tehát nem tartalmaz hirtelen ugrásokat vagy hiányokat és független az orientáció térképtol. Egy ilyen szervezodés biztosítja, hogy a retinából érkezo helyinformáció megorzodjék a kéregben is. Mozgás detekció a macska vizuális asszociációs agykérgében Nagy Attila, Eördegh Gabriella, Benedek György Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvosi Kar, Élettani Intézet Hetvenöt, a sulcus ectosylvius anterior mentén elhelyezkedő kérgi neuron térbeli és időbeli frekvencia érzékenységét vizsgáltuk halothannal altatott, immobilizált, mesterségesen lélegeztetett macskán. Ingerkent fényességében szinuszosan modulált rácsmintázatot alkalmaztunk, melyet mintázatára merőlegesen csúsztattunk. A sejtek többsége alacsony térbeli frekvenciákat kedvelt (átlag: 0,2 ciklus/fok), finom térbeli frekvencia-hangolást mutatott, kis térbeli sávszélességgel (átlag: 1,4 oktáv). A neuronok döntő többsége magas időbeli frekvenciákat preferált (átlag: 6,4 Hz), és nagyon finom időbeli hangolást mutatott, átlag 1,1 oktáv sávszélességgel. A macskaagy anterior ectosylvius vizuális areájának (AEV) egyes sejtjei a teljes fizikailag látható térről hordoznak információt, azonban az egyes kis térrészekből jövő ingerek időbeli és térbeli frekvenciájára nagyon szűk sávban érzékenyek. A finom térbeli és időbeli hangolási sajátosságok az alacsony térbeli frekvencia érzékenységgel együtt felvetik az AEV speciális szerepét mozgás érzékelési feladatokban. Fôemlôs fiziológia Feladat fuggo modulacio a majom CGL-ben Sary Gyula, David Royal, Jeff Schall es Vivien Casagrande Vanderbilt University Ket majomon regisztraltuk a CGL sejtek aktivitasat mikozben a majmok egyszeru GO-NOGO feladatban vettek reszt. A fixacios pont (FP) szinvaltozasat kovetoen egy stimulus jelent meg a kepernyon; vagy a sejt receptiv mezejeben (RF), vagy a vertikalis meridianra szimmetrikusan, attol azonos tavolsagra a kontralateralis latoterben. A FP szinetol fuggoen a majmok vagy tovabb fixaltak az FP-re (NOGO) vagy szakkadot vegeztek a stimulusra (GO). Az FP szinvaltozasat a sejtek nagy reszeben (51/123) kb. 200 ms latenciaval rovid, tobbnyire fazisos modulacio kiserte meg mielott az RF-ben a stimulus felbukkant volna. A modulacio atlagosan 40%-al modositotta a sejtek nyugalmi aktivitasat. A modulacio amplitudoja es latenciaja nem fuggott a feladattol, de a NOGO feladatban szignifikansan nagyobb volt azokban a sejtekben, melyek RF-je a fixacios ponthoz kozel helyezkedett el. A modulalt sejtek RF pozicioja es a szemmozgasok analizise alapjan kizarhato, hogy a modulacio eredete a RF veletlen stimulalasa miatt jonne letre. Eredmenyeink arra utalnak, hogy a CGL a feladattol fuggoen modulalhatja a vizualis keregbe tarto informaciot. Színfüggetlen alakszelektivitás makákó inferotemporális kéregben Tompa Tamás, Chadaide Zoltán, Lenti Laura, Csifcsak Gábor, Gyula Kovács Gyula *, Benedek György SZTE ÁOK Élettani Intézet, Szeged, * BME Kognitív Tudományi Központ, Budapest A főemlősök tárgyfelismerése jórészt független a tárgy fizikai tulajdonságaitól, azaz pl. méretétől, helyzetétől, a megvilágítástól, felszíni textúrától, sőt az alakot meghatározó jellegtől (kulcstól) is. Az emberek ? és a majmok ? felismerik a tárgyakat színes és fekete-fehér (akromatikus) változatban is. A tárgyfelismerés említett invarianciáit általános elképzelés szerint a majmokban az inferotempotális (IT) kéreg idegsejtjeinek tulajdonságai teszik lehetővé. E sejtek vizuális stimulusokra adott válaszai nagyrészt függetlenek a kép fizikai tulajdonságaitól. A színek IT neuronokra való hatásáról azonben ellentmondásos adatok szerepelnek az irodalomban. Kísérleteinkben arra kerestünk választ, vajon a színek kivonása összetett színes ábrákból befolyásolja-e a makákó IT sejtek ezen ábrákra adott válaszát, illetőleg a majom alakfelismerési teljesítményét. Eredményeink két majom IT kérgéből regisztrált 34 alakszelektív neuron válaszainak elemzésén és az egyik majom diszkriminációs pszichofizikai feladatban nyújtott teljesítményén alapszanak. Kísérleteinkben nem találtunk szignifikáns különbséget a neuronok tüzelési rátájában a két kondíció (színes és fekete-fehér) között. A szín hordozta információ kivonása a neuronok alakszelektivitását sem befolyásolta. Nem volt különbség a csak fixáló, illetve a diszkrimináló majom sejtjei között e tekintetben. A majom diszkriminációs teljesítménye is hasonló volt színes és fekete-fehér ábrák esetében. Eredményeink arra utalnak, hogy az inferotemporális kéreg sejtjei szerepet játszanak a színfüggetlen alakfelismerésben, mely a pszichofizikai teljesítményben is megmutatkozik. Pszichofizika Egy új színlátás vizsgáló eszköz: a ?color contour? teszt Wenzel Klára*, Kovács Ilona** és Böhm Veronika* *Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Finommechanikai-OptikaiTanszék **Rutgers University, Department of Psychology Bár sok színlátás vizsgáló teszt ismeretes (Pl Ishihara teszt, Velhagen teszt, Rabkin teszt, Holmgren-féle pamut-próba, Farnsworth-Munsell 100 Hue Teszt és még száznál is több másik), céljainknak egyik sem felel meg igazán. A színtévesztést korrigáló szemüvegek javító hatásának ellenőrzésére ugyanis olyan tesztet szeretnénk alkalmazni, amely egy-egy számmal jellemzi a szín identifikációs képességet a leggyengébb eredményektől a legjobbakig, ugyanakkor egyszerűen, gyorsan kivitelezhető és egyszerűen kiértékelhető. Kérésünkre Dr Kovács Ilona kifejlesztett egy ilyen tesztet. A Contour Integration Teszt-ből indult ki, amelyet Dr Julesz Bélával közösen fejlesztettek ki. Ez a teszt 15 ábrából áll, amelyeken u.n. Gábor mintázatok láthatók elszórva. A Gábor mintázatok egy része egymástól egyforma távol helyezkedik el és egymással zárt hurkot alkotva irányukkal a hurok ívét követik, míg a többi Gábor véletlenszerűen elszórtan található az ábrán. Ez egy pszichológiai teszt és a feladat a hurok felismerése. A 15 lap ábrájának felismerése fokozatosan nehezedik, mert a véletlenszerűen elszórt Gáborok száma növekszik az egyes ábrákon. A Color Contour teszt az előbbihez hasonló, de ennek 15 lapján különböző méretű, sötétségű és színárnyalatú pirosas foltok alkotják a zárt hurkot, míg a véletlenszerűen elszórt foltok pirosas és zöldes színárnyalatúak is lehetnek, és méretük, árnyalatuk és sötétségük ugyancsak változó. A lapok szintén fokozatosan nehezedőek. Méréseket végeztünk 12 színtévesztő és 24 normál színlátó kísérleti személy bevonásával. Színlátásukat Ishihara teszttel és anomaloszkóppal ellenőriztük. A Contour Integration Tesztet és a Color Contour tesztet is elvégeztettük velük, hogy a zárt hurok felismerésére való képességet elválaszthassuk a szín identifikációs képességtől. A különböző módszerrel végzett mérések eredményei jó korrelációban vannak egymással. Kontraszt konstancia az emberi latasban Fiser József, Peter, J. Bex* es Walter Makous Center for Visual Science, University of Rochester, * University College London Pszichofizikai ismereteink az emberi latasrol alapvetoen statikus szinuszhullam stimulusokkal vegzett kuszob kiserletekbol szarmaznak ellentetben a mindennapi latassal, amely tipikusan kuszob feletti vizualis informacio gyors rovid szakkados mintavetelezesekent jellemezheto. Munkankban kuszob kornyeki es kuszob feletti stimulusok kontraszt erzekeleset vizsgaltuk amikor a stimulus hirtelen valtozik a bemutatas soran. A kuszob eredmenyek kovettek a klasszikus ?csatorna-modell? predikcioit, amennyiben a stimulus hirtelen valtozasa kiszamithato modon csokkentette a kiserleti alanyok kepesseget a stimulus eszrevetelere, de a kuszob feletti eredmenyek ettol teljesen eltertek. Akar szinushullamokkal akar random zaj stimulussal akar valodi kepekkel teszteltuk, a kuszob feletti stimulusok kontraszt percepcioja teljesen fuggetlen volt a stimulus valtozasatol. Ezek az eredmenyek nem magyarazhatoak sem fuggetlen vizualis csatornakkal, sem kontraszt ?gain-control? mechanismusokkal, es alapvetoen kulonboznek a ?contrast constancy? jelensegetol is. A kuszob feletti stimulus kontrasztjanak ilyeten erzekelese az alak es kontraszt informacio elkulonult kezeleset sejteti a latorendszerben, es kivaloan alkalmas targyak valodi kontrasztjanak effektiv meghatarozasara gyors szakkadok altal meghatarozott normalis latas kozben. Memoria es tanulas I Automatikus válasz-detekció a látásban: a vizuális eltérési negativitás (vEN) emlékezet függő Czigler István MTA Pszichológiai Kutatóintézet Azonos ingerek (színes négyszög-rácsok) sorozatában megjelenő eltérő ingerek (eltérő szín) negatív eseményhez kötött agyi potenciál-összetevőt váltanak ki a 120-140 ms latencia sávban a hátsó területek felett. Újabb adataink szerint e hullám kiváltásához arra van szükség, hogy a gyakori ingerek szenzoros emlékezeti nyomot alakítsanak ki, mivel 1.) Ritka inger (deviáns) nem vált ki hasonló negativitást, ha nincs a sorozatban gyakori (sztenderd) inger; 2.) Ha két szín és két irány lehetséges együtteséből olyan sorozatokat szerkesztünk, melyek közül két irány-szín kapcsolat gyakori, a másik kettő ritka, a ritka konjunkciók kiváltják a vEN-t. A sajátságok szintjén ilyenkor nincsenek eltérések a valószínűségekben, így az eltérési negativitás alapját olyan emlékezeti folyamatok alapozzák meg, melyek a gyakori konjunkciókat tárolják. Mivel a vEN létrejötte automatikus, vizuális sajátságok konjunkciójának tárolásához nincs szükség figyelmi folyamatokra. A vizuális statisztikai tanulás szelektivitása Vidnyánszky Zoltán1, Kovács Gyula2, Fiser József3 1. Látáskutatás Laboratórium, Neurobiológiai Kutatócsoport, MTA-SE 2. Kognitív Kutatócsoport, BME 3. University of Rochester A vizuális statisztikai tanulás (VST) az a képességünk, melynek segítségével érzékeljük és kiszűrjük a vizuális környezetünkben jelenlévő magasabb rendű szabályszerűségeket, regularitásokat. Ilyen például a bizonyos tárgyak együttes és feltételes előfordulásának valószínűsége. A VST segíti a komplex vizuális környezetben való tájékozódást és fokozza a tárgyak felismerésének hatékonyságát. Kísérleteinkben azt viszgáltuk, hogy mennyire szelektív a VST a tanult vizuális tárgyak ingertulajdonságaira. Kimutattuk, hogy a VST bizonyos esetekben specifikus a tanult tárgyak olyan egészen alacsony szintű tulajdonságaira is, mint a háttérhez viszonyított kontraszt polaritása. Eredményeinket a VST és általában a vizuális tanulás esetleges neurális hátterével összefüggésben fogjuk tárgyalni. Memoria es tanulas II Receptor-lokalizáció a prefrontális kéregben: egy fontos eszköz a dopamin munkamemóriában játszott szerepének megértéséhez Negyessy Laszlo SOTE A dopaminerg transzmisszió lokális gátlása a prefrontális kéregben (PFC) a vizuális munkamemória área specifikus károsodását okozza okulomotoros késleltetéses kísérletekben. A dopaminerg transzmisszió nagyrészt nem-szinaptikus úton történik, s így az egyes receptorok lokalizációjának meghatározása a prefrontális kérgi neuronhálózatokban különösen nagy jelentőséggel bír a dopamin munkamemóriában játszott szerepének tisztázásában. Mindezek mellett a dopamin receptorok változatos neuronális válaszokat válthatnak ki, attól függően, hogy milyen másodlagos jelátvivő molekulákkal lépnek kapcsolatba. A dopamin receptorokkal interakcióba lépő molekulák lokalizációja a PFC-ben tehát hasonlóan fontos kérdés, mint a maguknak a recptoroknak a lokalizációja. Az előadásban e kérdésekkel kapcsolatos néhány kutatási eredményünket szeretném bemutatni. Monoaminerg moduláló hatás a vizuális percepcióban. Magos Tibor OPNI Bio-pszichofiziológiai Laboratórium Az agy működését moduláló monoaminerg hatások kimutatására speciális lehetőségeket kínál a vizuális rendszer. Előadásomban két olyan kísérlet eredményeiről számolok be, melyek elektrofiziológiai, és pszichológiai síkon bizonyítják e rendszerek meghatározó szerepét a vizuális percepció egyéni jellemzőinek formálásában. Ennek lehetőségét a transzmitter forgalomban kulcsszerepet játszó dopamin-?-hidroxiláz (DBH), és monoamino-oxidáz (MAO) enzimek aktivitásának genetikusan determinált eltérései alapozzák meg azáltal, hogy befolyásolják a centrális neurotranszmitter szint alakulását. A centrális noradrenalin markáns hatást gyakorol a vizuális kiváltott válaszok (VEP) genezisében fontos szerepet játszó piramis sejtek elektrofiziológiai tulajdonságaira. Ezért első kísérletünkben a DBH, MAO és VEP kapcsolatát vizsgáltuk 30 személynél. Szignifikáns negatív korrelációt találtunk a VEP amplitúdója és a MAO aktivitása között (r: ?0,5604; p<0,001), míg a DBH a CI csúcs látenciájával mutatott szignifikáns pozitív kapcsolatot (r: 0,4778; p<0,01). A második kísérletünk célja az volt, hogy az elektrofiziológiai módszerekkel kimutatható noradrenerg hatás jelenlétét pszichológiai szinten is igazoljuk. Ennek tesztelésére egy olyan látási illúzió erősségének mérését használtuk, melynek a keletkezési helye az elsődleges látókéregre lokalizálható. A eredményeket a DBH és MAO aktivitás függvényében elemeztük. 30 főt vizsgálva, szignifikáns negatív korrelációt találtunk a MAO aktivitás és az illúzió erősségét jellemző kioltási expozíciók számának logaritmusa között (r : -0,3634; p<0,05). A noradrenerg moduláló hatás szempontjából értelmezve az elektrofiziológiai és pszichológiai kísérletek eredményei kölcsönösen megerősítik egymást, és arra utalnak, hogy a genetikus hatást közvetítő monoaminerg rendszerek egyedi ?munkapontot? állíthatnak be a vizuális rendszer működésében, mely a mindennapi életben tapasztalható interperszonális különbségek kialakulásához vezet. Modellek A szinlatas neuralis modellje Dr Abraham Gyorgy es Nagy Balazs Vince Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Finommechanikai-OptikaiTanszék Rejtélyes struktúra és rejtélyes funkció a neocortex szenzoros információfeldolgozásával foglalkozó tartományaiban: Megoldási javaslat. Lőrincz András Informacio Rendszerek Tanszek , ELTE TTK Jelentős számú neurális modell készült, amelyben emlősök memória-jelenségeit igyekeznek megragadni a kutatók. Azonban a jelentős mennyiségben felhalmozódott neurofiziológiai, anatómiai és viselkedési ismeretek ellenére sincs közvetlen bizonyíték egyik modell mellett sem. A modelleket bonyolultságuk és predikciós kapacitásuk alapján tudjuk -- esetleg -- rangsorolni. Komputációs modellezéseinkben a feltevéseinket igyekszünk minimalizálni. Modellünk alapfeltevése szerint a neurális információfeldolgozás alapját generatív hálók képezik. A feltevésből összetett archetektúra "vezethető le" -- a levezetést információelméleti meggondolási kényszerek irányítják. Azt találjuk, hogy a modell nemcsak utalásokat ad funkcionális memóriaegységek (deklaratív és implicit memória) kapcsolatára, hanem az információ kódolásának módjára is fényt vet. A "levezetett" architektúra közvetlenül leképezhető az hippokamális-entorhinális (EC-HC) hurokra. Megpróbáltuk az EC-HC hurkot protoípus architektúraként értelmezni és ily módon leképezni a neocortexre. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a neocortikális struktúrátértelmezni tudjuk, ha az anatómiai és a funkcionális rétegeket eltérőnek tekintjük. Filozófiai konzekveciákat is tárgyalunk. A homunculus paradoxon feloldására teszünk javaslatot.