TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, marcius

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek Budapest, Pazmany P. setany 1/A TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM (http://hps.elte.hu/seminar) ________________________________________________ 2000, marcius Marcius 6 12:30 6. em. 6.54 B e n e G y u l a ELTE TTK Elmeleti Fizikai Tanszek Ervenyes-e a lokalitas elve a kvantummechanikaban? A fenti kerdesre a valasz igenlo, ha az elmelet kereteit a belso osszhang erdekeben nemileg kiterjesztjuk. Ehhez a jelenlegi kiserleti tenyanyaggal osszhangban feltetelezzuk, hogy 1. a kvantummechanika ervenyes makroszkopikus testekre is 2. nincs hullamfuggveny redukcio 3. a Bell-egyenlotlenseg csakugyan serul (nem szisztematikus meresi hiba okozza) Megmutatjuk, hogy a kvantumallapotok relativitasara alapozva a realizmus fogalma uj ertelmet nyer, es ez az a pont, ahol a klasszikus fizika ill. a specialis relativitaselmelet vilagkepe reviziora szorul. Marcius 13 12:30 6. em. 6.54 E l l i o t t S o b e r Department of Philosophy, University of Wisconsin, Madison, USA Evolution and the Problem of Other Minds The whole paper:http://hps.elte.hu/seminar/2000/Marcius/Sober.htm Professor Sober's CV:http://hps.elte.hu/seminar/2000/Marcius/SoberCV.htm Marcius 20 12:30 6. em. 6.54 S z a b o Z o l t a n Cornell University Ontologiai elkotelezettseg Milyen alapon mondhatjuk azt valakirol, hogy ontologiajaban jelen vannak szamok, elme-allapotok, propoziciok, esemenyek, vagy egyeb ketes entitasok? A klasszikus valasz erre a kerdesre Quine-tol ered: az F-ekre vonatkozo ontologiai elkotelezettseg (ahol 'F' egy tetszoleges egyargumentumu predikatum) nem mas, mint egy olyan elmelet igazsaganak elfogadasa, amelybol logikailag kovetkezik, hogy az F-ek leteznek. Eloadasomban e Quine-i allaspont ellen fogok ervelni. Ugy velem, hogy bizonyos 'F' predikatumok eseteben lehetseges, hogy egy racionalis es reflektiv szemely elfogadja, hogy F-ek leteznek es ennek ellenere megsincs az F-ekre vonatkozoan ontologiailag elkotelezve. Ha igazam van, megvan a fogalmi lehetosege annak, hogy bizonyos problematikus entitasokra vonatkozo ontologiai ketelyeiknek hangot adjunk anelkul, hogy elvetnenk mindazokat a tudomanyos es mindennapi nezeteinket, melyek megkovetelik az ilyesfajta entitasok letezeset. Marcius 27 12:30 6. em. 6.54 S z e g e d i P e t e r ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek PTOLEMAIOSZ-KOPERNIKUSZ(-KEPLER) Szeminariumaink soraban egy uj mufajjal kiserletezunk, a "felkert"eloadassal, ami nem azt jelenti, hogy felkerunk egy eloadot - hiszen ez termeszetes -, hanem azt, hogy egy adott temara kerjuk fel. Az eloado tehat nem kutatasainak legujabb eredmenyeit ismerteti, es talan nem is szakertoje az adott targynak. A tema viszont olyan, hogy azzal - vagy analogonjaval - mindenki talalkozhat munkaja soran, azaz altalanos erdeklodesre tarthat szamot. Az adott esetben az eloado a tudomanytortenet tanitasa soran szembesult a problemaval, es rakenyszerult - mint ez sokunkkal megeshet - hogy kialakitson valamilyen elkepzelest vele kapcsolatban. Mi is a problema? Egy hires csillagasz szerzo a kovetkezokeppen vezeti be: "Kezdettol fogva vilagosan kell latnunk, hogy a bolygok mozgasanak leirasa szempontjabol tokeletesen mindegy, vajon a Foldet vagy a Napot tekintjuk a naprendszer kozeppontjanak. Mivel csak viszonylagos mozgasrol van szo, vegtelenul nagy szamu, kulonbozo kozeppontokra vonatkozo, tokeletesen azonos leiras letezik - elvben barmilyen pont megfelel, a Hold is, a Jupiter is ... Igy hat azok a szenvedelyek, amelyeket Kopernikusz konyve, a De revolutionibus ... szabaditott ra a vilagra, logikai ertelemben indokolatlanok voltak ..."Es gondolatmenetet a kovetkezokeppen fejezi be: "Ma semmifele jozan fizikai megfontolas alapjan nem jelenthetjuk ki, hogy a kopernikuszi elmelet 'helyes', es a ptolemaioszi elmelet 'helytelen'. A ket elmelet ... fizikai ertelemben egyenerteku."(Fred Hoyle: Stonehenge-tol a modern kozmologiaig. Magveto, 1978. 63. es 136-7. o.) Az eloadas tehat azzal foglalkozik, hogy mi a tudomanytorteneti helye, jelentosege, egymashoz viszonyitott szerepe a cimben szereplo szerzoknek, az idezetben hivatkozott "minden idok egyik legkevesbe ismert es olvasott konyve"-nek (Arthur Koestler: Alvajarok. Europa, 1996. 250. o.). Az eloado nem fogja megallni, hogy ne beszeljen e szerzok ismert es lehetseges motivacioirol is. Az ajanlott irodalom Ptolemaiosz Almagesztje, Kopernikusz emlitett konyve, Keplertol mondjuk A vilag harmoniaja, valamint masodlagos irodalomkent Kuhn: The Copernican Revolution c. munkaja (amely A tudomanyos forradalmak szerkezete elotanulmanyanak tekintheto). A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo -- Laszlo E. Szabo Department of Theoretical Physics Department of History and Philosophy of Science Eotvos University, Budapest H-1518 Budapest, Pf. 32. Phone: (36-1)2090-555/6671 Fax: (36-1)372-2509 Home: (36-1)200-7318 http://hps.elte.hu/~leszabo