AL-vilag

Feszengo erzesem van Zoli sorainak olvastan, mert a mondatszerkezetei (Kafka es Esterhazy ota tudjuk, hogy ezek fontosabbak, mint a szavak) osszemossak az altalanosan ismertet a hipotezisekkel, idioszinkraziakkal meg ad hoc, vacsora utani tunodesekkel. Ettol aztan fene tudomanyos lesz az egesz, csak teljesen felrevezeto. A dolgok kulon tartasara vonatkozo megjegyzeseim, finomabb formaban, erre utaltak. Amit el kellett mondani, mar elmondtam, en ugy gondoltam, vegig arrol beszelek, lehet-e eletet szamitogeppel szimulalni, ha ez nem volt jo, hat nem. Mindegy, uj leveleben Zoli azert rosszul mond vagy rosszul tud par dolgot, most valojaban csak azokat szeretnem kiegyenesiteni. - Amit az a Darwin nevu csinalt, az nem a fajok vagy az evolucio feltalalasa, hanem egy evolucios mechanizmus felvetese volt, amely valoszinuleg nem is igaz. A kumulativ szelekcios valtozasok speciacios szereperol van szo. Az ALife fele nemigen mutat ez. Ha mar, akkor Lamarck, aki zseni volt, csak abban a bizonyos aprosagban tevedett, o foglalkozott azzal, hogy kidolgozza az elet mibenletet megalapozo elmeletet, amely aztan, ha sikeresen megfogalmaztuk, latta ezt sajat maga is, mindenfele lehetseges eletre vontakozna, legyen az szenes vagy nem szenes. A pozitivizmus naiv lenduletevel Alred Lotka fizikai biologiaja folytatta ezt, majd annak nyoman, ellenhataskent, jott Bertalanffy, meg N. Rashevsky, es a relacionalis elmelet, and the rest is history, szoval masfele absztrakciokbol jon a dolog. - Egybemosas: az "atom" fogalma eppugy absztrakcio, mint a faje, megsem hiszi senki, hogy atombombat szamitogepben is lehet robbantani. (A robbanas bizonyos aspektusait persze lehet szimulalni, csak en nem szeretek errol a triviarol beszelni, igaz, nem tudom, ki mit tetelez fel, ugyhogy nem art a caveat. Emlekeztetoul viszont, a strong AI - strong AL kerdes nem arrol szol, lehet-e az elet kivalasztott jelensegeit szamitogeppel modellezni, mert a szineit peldaul lehet, Kodacolor Gold, hanem hogy az eletet magat lehet-e.) - Neumann nem keveri ossze a realizacio es szimulacio kerdest (mert hiszen errol van szo), annyira nem, hogy nem is az eletet, hanem annak matematikai alapjait akarta megfogalmazni (o pontosan tisztaban volt a kulonbseggel, miutan az altalanosabb kinematikus eletmodell megalkotasara vezeto korabbi probalkozasa csodot mondott, ld a "Physical and Logical Theory of Automata" cimmel kiadott princetoni eloadas-sorozatat, juszt se mondom el, es a sajat konyvemet se, akit erdekel, elolvassa, ilyen ez). Az ANN rendszerek, nos, errol epeszu ember nem hitte soha, hogy az agyat kepezik le (Zoli ezt, felteszem, nalam jobban tudja, leven neurodinamika modellezo, a ketto ugy viszonyul egymashoz, mint Lempel rocskaja a lvovi rabbi kontosehez, lehet, hogy jovore tilos lesz, most sutom el). Vagyis, ezek a peldak nem tamasztjak ala Zoli "konvergencia teziset", hogy minden problema ugyanaz. - Nem all, hogy algoritmusok vagy fuggvenyek osszekapcsolasa barmilyen ertelemben is nem-algoritmikus lenne. Nevezetes tetelek vannak arrol, hogy az algoritmusok osztalya zart mindenfele "elkepzelheto" (de legalabbis idaig elkepzelt vagy legalabb a jovoben pontosan megfogalmazhato, masneven: "effektiv" muveletre nezve). Ennek semmi koze a kaoszhoz, meg a stochaszticitashoz, azt itt behozni verbalizmus. A kaotikus rendszer ugyan nem modellezheto szamitogeppel (csak a szohossz altal limitalt hatarciklus, ergo egy SGI Crimson [64 bit] jobb, mint egy XT [8 bit]), de maga a kaoszt produkalo egyenlet igen. A kaosz bonyolultsaga a kezdeti feltetelben van, nem az egyenletben. A kaosz tehat nem azert nem fer bele a szamitogepbe, mert nem algoritmikus, hanem mert az exact kaosz vegtelen sok jegybol allo kezdeti erteket tetelez fel. Me'g a kaotikus tartomanyban is, egy veges sok jegyu, pontosan megadott kezdoertek, amilyen pl. a nulla, veges hatarciklust eredmenyez. A "kaosz" egyszeruen komplexitasmegorzo transzformacio es kesz. A nemlinearis duma lassan tiz eve folyik a vizcsapbol, eleg belole. (O.E. Roessler, akirol a talan legnevezetesebb kaotikus attraktort neveztek el, es akivel evek ota egyutt dolgozom, ezt nalam sokkal szebben tudja mondani, mert eloszor ugy hangzik, mint egy dicseret, azt szokta mondani, hogy a nemlinearis modellek mindenutt nagy attorest hoztak, szunet, majd bocsnatkeron, kiveve talan nehany lenyegtelen kerdest, mint az elet, az elme, a jelen (now) problemaja, es a josag, entschuldigung.) Az, hogy nem megjosolhato, meg nem algoritmikus, az ket total kulonbozo dolog, tetezve azzal a hibaval, hogy a kaosz "meg nem josolhatosaga" egy egeszen specialis ertelemben van, vagyis, hogy a hibas joslas az idovel tetszolegesen leromlik. De a pontos joslas pontos marad (ld fent), kulonben is, mit nem lehet az ingan megjosolni, ha't leng. Persze ami nem algoritmikus, pl. amirol nem tudom, leng-e, sot inga-e me'g egyaltalan, vagy ma'r hal(l)hatatlan le'lekke alakult, ki a networkon levelez, az sem megjosolhato, de nem minden rovar bogar. - Legbol kapott dolog, hogy az evolucio vagy az elet lenyege az, hogy "nem akad el", duplan is, mert mi van, ha az elet nem a vegtelenbe megy (mint azt Teihard de Chardin gondolja), hanem mondjuk az evolucio maris befejezodott? Nem ezen mulik. Nem igaz tovabba, hogy nem lehet garantalni, hogy egy algoritmus ne jusson ciklusba. A Halting Problem nevu kerdes mutatja, hogy mas a helyzet. A problema algoritmikusan eldonthetetlen, ez azonban azt jelenti, hogy vannak olyan algoritmusok, amelyek nem allnak meg es nem jutnak ciklusba (ugye, mindket esetben eldonheto lenne, megall-e; purista matematikusok kedveert, pontosabban azt tudjuk, hogy vannak programok, amelyek vagy sosem ismetlik magukat, vagy a ciklushosszuk minden korlatnal nagyobb lehet). Nem nagy kunszt egyebkent "infinitely long lived transient"-et irni a differencialegyenletek nyelven sem, vagyis olyan trajektoriat talalni, amely nem vezet attraktorra. Legegyszerubb ilyen pl. az exponencialisan robbano fuggveny, vagyis az x'(t)= a * x(t) egyenlet megoldasa. Ennek letebol semmi metafizikai nem kovetkezik, es az elethez sincs sok koze, legfeljebb a malthusi demografiahoz, az meg megy mashogy is. Az onmodosito rendszerben nem az a poen, hogy nem all meg (noha eppenseggel tenyleg nem all meg), hanem, hogy informaciot termel. Informaciotermeles nelkul megnezem, hogyan lehet evoluciot modellezni, informaciot termelni meg algoritmussal nem lehet, a Kolmogorov-Chaitin elmelet ota. Nem segit ezen semmilyen varazsige. Hogy mi van az algoritmuson tul? Hat a valosag maga (cf system vs natural system), a sztori meg arrol szol, hogy eletet modellezni annyi, mint a valosagot teljes gazdagsagaval egyutt modellezni, mert az elet ezt a teljes gazdagsagot hasznalja (szinteken le-fel, sot keresztbe es tagitva), nem pedig azokat a korlatozott mukodesi modokat, vagy sineket, amelyeket az algoritmusok es mas formai konstrukciok biztositanak a szamara. udv kgy