TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, Oktober

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek Budapest, Pazmany P. setany 1/A TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM (http://hps.elte.hu/seminar) ________________________ 2000, Oktober Oktober 2. 16:00 6. em. 6.54 M a t o l c s i T a m a s ELTE TTK Alkalmazott Analizis Tanszek Ido? Ter? Vanitatum vanitas*! Az Einstein-fele es Lorentz-fele nezet kozotti ujbol es ujbol fellangolo vita alapja az, hogy mindket elmelet szokasosan intuitiv fogalmakkal operal, amelyeket hallgatolagos megallapodassal "termeszetes" tulajdonsagokkal ruhaznak fel a nem-relativisztikus szemlelet alapjan. Ezek a hallgatolagos megallapodasok ellentmondasokat tartalmaznak (amikbol paradoxonokat is gyartanak), masreszt attekinthetetlenne teszik a problemakat es tevutra vezetnek. Matematikai modelleket ismertetek a teridore amelyek kizarjak az intuitiv fogalmakat es a hallgatolagos megallapodasokat, es megprobalom ilyen keretek kozott az osszehasonlitast az Einstein-fele es a Lorentz-fele elmelet kozott. ___________________________________ *hiusagok hiusaga, ertsd: "Hiabavalosag, csak hiabavalosag, ezt mondja a predikator, hiabavalosag, csupa hiabavalosag. Minden hiabavalosag!", Pred. 1.2 [Sz. L.] Oktober 9 16:00 6. em. 6.54 K u t r o v a t z G a b o r ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek A Sokal-ugy Miutan Alan Sokal lekozolte "A hatarok attorese: arccal a kvantumgravitacio transzformativ hermeneutikaja fele" cimu irasat a Social Text nevu "posztmodern" folyoirat egyik 1996-os szamaban, majd roviddel ezutan megjelentette a leleplezest is (hiszen a cikk egy trefa volt, amelyben a posztmodern gondolkodok "tudomanyos" stilusat probalta kigunyolni), hatalmas vita bontakozott ki arrol, hogy mit jelent, mirol is szol tulajdonkeppen a Sokal-ugy, mik a motivacioi es mik a tanulsagai. Sokan voltak, akik az esetet a "ket kultura" (bolcseszet- es termeszettudomanyok) kozti haboru egy hadmuveletekent ertelmeztek, masok a francia ertelmiseg ellen intezett amerikai tamadaskent, megint masok az amerikai tudomanyos elet baloldali, illetve jobboldali kepviseloinek osszeutkozesekent - Sokal neha szerenyen csak a racionalitas es irracionalitas harcanak esetet latja benne. Hogy tisztazza magat a felreertesek alol, Sokal - Jean Bricmont-nal egyutt - konyvet irt "Intellektualis imposztorok" avagy "Divatta lett nonszensz" cimmel, melyben szamtalan olyan, "posztmodern" gondolkodok tollabol szarmazo szoveget elemez, ahol a szerzo a tudomanyos terminologiaval durvan visszael, es csak arra hasznalja fel a matematika, fizika es logika technikai fogalmait, hogy elkapraztassa es megszeditse veluk az ezeken a teruleteken - a szerzohoz hasonloan - teljesen muveletlen olvasot. Sokal-ek emellett nehany kenyesebb problema boncolgatasaba is belefognak, pl. bizonyos relativista tudomanyfilozofiai nezetek (Kuhn, Feyerabend, Bloor, Latour) hibainak kimutatasaba, vagy a kaoszelmelet es a Godel-tetel ismeretelmeleti statuszanak vizsgalataba. Sot annak ellenere, hogy hangsulyozottan kerulni szeretnek a szuk celkituzesuket meghalado feladatokat, a konyvben kulon fejezet szol a posztmodernizmus altalanos kulturalis ertekeirol es politikai kovetkezmenyeirol. Bar a konyv altal kivaltott termeketlen vitak mara mar egy kisse lecsillapodtak, a felvetett problemak nem talaltak megoldasra, annal is inkabb, mert ugy tunik, a valodi problemakat a hatalmas erofeszitesek ellenere sem sikerult azonositani. Igy a konyv tovabbra is aktualis, nalunk pedig kulon aktualitast kolcsonoz neki, hogy hamarosan a boltokban lesz a magyar forditas is. A szeminariumi eloadas keretei kozott egy lehetoleg atfogo kepet szeretnek nyujtani a konyv monadivalojarol es intellektualis poziciojarol, es ezaltal egy kellemes vitat szeretnek ebreszteni a hallgatosagban - hiszen a felvetett kerdesek leginkabb erre alkalmasak. Oktober 16. 16:00 6. em. 6.54 F e d e r i c o L a u d i s a History and Philosophy of Science, Eotvos University, Budapest (On leave from Dipartimento di Filosofia, Universita' di Firenze) The EPR argument in a relational interpretation of quantum mechanics The EPR incompleteness argument is analyzed in the framework of a relational interpretation of quantum mechanics, in which the notion of absolute or observer independent state is rejected. It is argued that the conclusion of the ordinary EPR argument does not follow, provided the conditions of the original argument are suitably adapted to the new interpretation. The consequences of this result for the `peaceful coexistence' of quantum mechanics and special relativity are briefly discussed. Oktober 30. 16:00 6. em. 6.54 A l b e r t J a n o s Orszagos Meteorologiai Szolgalat Rendszerfenntartasi es Fejlesztesi Osztaly Az Artificial Life lehetosegei az idegrendszer es az intelligencia evoluciojanak vizsgalataban A biologia es a szamitastechnika szimbiozisanak egyik ujabb keletu eredmenye a " Mesterseges Elet" (Artificial Life, ALife) neven ismertte valt iranyzat, mely - felhasznalva a genetikus algoritmusok es a mesterseges neuronhalozatok kutatasa teren elert eredmenyeket - ujabb eszkozt kinal a biologiai rendszerek es folyamatok modellezesehez. Ez utat nyithat a "szintetikus biologia" kialakulasa fele, mely az elo rendszereknek eddig egyedul lehetseges analitikus megkozeliteset termekeny modon egeszitheti ki. Szamos egyeb alkalmazasa mellett felhasznalhatjuk az idegrendszer mukodesenek jobb megertesehez is. Az intelligencia vizsgalata es modellezese kapcsan elsosorban az emberi intelligenciara es az azzal kapcsolatos magasan fejlett kognitiv kepessegek tanulmanyozasara gondolunk. Sokkal kisebb figyelem ovezi az intelligencia kialakulasanak, a biologiai evolucio folyaman valo megjelenesenek kerdeset. Holott, ha valoban meg akarjuk erteni az intelligencia termeszetet, akkor nem eleg azt "felulnezetbol" vizsgalni, vagyis a letezo legfejlettebb formajat tanulmanyozni. A masik oldalrol - "alulnezetbol" - torteno megkozelites szinten erdekes lehet, hiszen kozelebb juthatunk a megerteshez olyan fajok tanulmanyozasaval, melyek az emberenel sokkal egyszerubb idegrendszerrel rendelkeznek, igy annak felepitese es mukodese kozotti kapcsolatok jobban atlathatok, ezaltal konnyebben is modellezhetok. Ha megismerjuk azt az evolucios utat, amelyet a "Termeszetes Intelligencia" vegigjart, mig eljutott annak magasan fejlett formajaig, akkor talan konnyebben megerthetjuk annak mibenletet, es ez hasznos lehet a Mesterseges Intelligencia kutatoi szamara is. Az intelligencia sokfelekeppen meghatarozhato, attol fuggoen, hogy eppen melyik aspektusat vizsgaljuk. Az evolucios megkozelites szempontjabol talan legcelszerubb, ha egy adott kornyezetben mutatott adaptiv viselkedessel azonositjuk. Ez a megkozelitesi mod tobb szempontbol is hasznos. Egyreszt jol erzekelteti annak evolucios erteket, tehat a magasabb intelligenciahoz magasabb szelekcios elonyt rendel es primitiv elolenyek eseteben viszonylag konnyen ertekelhetove teszi a viselkedesi megnyilvanulasokat. Masreszt mivel a viselkedes letrehozasa az idegrendszerhez kotheto, ezert az intelligenciat egy olyan szubsztratumhoz - az idegrendszerhez - kotjuk, melynek mukodese es evolucioja jol vizsgalhato. A viselkedes kialakitasa az idegrendszerre vezetheto vissza, a kerdes tehat ugy fogalmazhato meg: hogyan kell az idegrendszernek szervezodnie ahhoz, hogy a leheto legjobban megfeleljen feladatanak, vagyis az adott eloleny szamara az adott kornyezetben adaptiv viselkedest legyen kepes biztositani. Kulonbseget kell tennunk az adaptiv viselkedes modellezesenek ket fo iranya kozott, melyek ugyanazokat az eszkozoket mas modon hasznaljak. A biologiai motivacioju modellek az allatok adaptiv viselkedeset szabalyozo idegi mechanizmusok kialakulasanak es mukodesenek megismereset celozzak, mig a robotikai modellek eseteben a vegeredmeny, az adaptiv viselkedes az elsodleges. Ez utobbi modellek elsosorban mernoki es nem biologiai motivaciot tukroznek: az alapveto szempont nem a modell biologiai hitelessege, hanem egy meghatarozott celu autonom robot letrehozasa. Ezert e modellek a biologiabol atvett elvek felhasznalasaban sokkal nagyobb szabadsagot elveznek, azokat onkenyesen, sajat szempontjaikat szem elott tartva alkalmazhatjak. A motivacio mindket iranyzat felol nezve kezenfekvo: ha az intelligens rendszerek kialakulasat es fejlodeset akarjuk megerteni, akkor celszeru annak letezo, termeszetes formajat (az allati viselkedest es a mogotte allo szabalyozo rendszert) tanulmanyoznunk es modelleznunk. A sikeres modellezes nagyban hozzasegithet a szervezodes es a mukodes elveinek megismeresehez. Masreszt, ha ismerjuk azokat az alapelveket es eszkozoket, amelyek a biologiai evolucio soran az intelligencia kialakulasahoz vezettek, akkor megvan az eselyunk arra, hogy mestersegesen is letrehozzunk ilyen rendszereket. A sikeres modellek kidolgozasanak lehetseges gyakorlati jelentosege nem lebecsulendo, hiszen egy rendszer komplexitasanak novekedesevel rohamosan no a tervezes bonyolultsaga. A "valodi" Mesterseges Intelligencia eddig meg minden tervezessel torteno megvalositasi kiserletnek sikeresen ellenallt? Sokkal csabitobb az a lehetoseg, amely a reszletes es hosszadalmas - sot talan lehetetlen - tervezes helyett csupan az alapveto szervezodesi elveket definialja, majd hagyja, hogy a rendszer a kornyezettel allando kolcsonhatasban "magatol" fejlodjon es onalloan mukodjon. Az ALife szintetikus megkozelitesi modja sokat koszonhet az analitikus tudomany, elsosorban a neurobiologia eredmenyeinek. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy azok a lehetosegek, amelyeket az Alife az idegrendszer es a viselkedes biologiai szempontu modellezese szamara biztosit, ma meg joreszt kiaknazatlanok. Talan nem tulzas azt allitani, hogy a neurobiologia es az evoluciobiologia a mai napig nem ismerte fel azt a lehetoseget, amelyet az Alife eszkozei jelenthetnenek szamukra. Pedig vannak olyan teruletek, ahol a modszertani kerdesek tisztazasa utan az Alife szintetikus modelljei komoly segitseget nyujthatnanak akar a meglevo hipotezisek teszteleseben, akar uj elmeletek kidolgozasaban. A neuroetologiai modellezes teren mar szulettek jelentos es eloremutato eredmenyek. Mindezideig azonban nem szuletett olyan Alife-modell, amely az idegrendszer es az adaptiv viselkedes biologiai evoluciojanak folyamatat probalna modellezni. Pedig az eszkozok adottak es ilyen iranyu felhasznalasuk kezenfekvonek tunik. Azonban kovetkezetes alkalmazasukra egy ilyen modell letrehozasa celjabol meg nem kerult sor. -- Laszlo E. Szabo Department of Theoretical Physics Department of History and Philosophy of Science Eotvos University, Budapest H-1518 Budapest, Pf. 32. Phone/Fax: (36-1)372-2924 Home: (36-1) 200-7318 Mobil/SMS: (36) 20-366-1172 http://hps.elte.hu/~leszabo