TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, S z e k e l y L.

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek Budapest, Pazmany P. setany 1/A TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM (http://hps.elte.hu/seminar) ________________________________________________ Januar 10 12:30 6. em. 6.54 S z e k e l y L a s z l o MTA, Filozofiai Intezet LASSABBAN JARNAK-E AZ ORAK? -- A relativitaselmelet oraparadoxona es a fizikai relatitas -- A paradoxon fogalmi elemzese Eloadasom kiindulopontja az a tetel, mely e szeminarium-sorozat kereteben korabban elhangzott eloadas allapontja volt: a relativitaselmelet matematikai folepitese koherens, hibatlan, belso ellentmondasok nem talalhatoak benne. Azok a paradoxonok, amelyek ilyen belso ellentmondasokra utalnak, valojaban latszatparadoxonok, megfelelo matematikai es logikai elemzessel eltavolithatoak. Ugyanakkor az eloadas amellett fog ervelni, hogy a relativitaselmelet koncepcioja a fizikai realitasrol fogalmilag inkoherens. Maskeppen foglamazva: ezen elmelet fogalmi rendszere keptelen koherens kepet adni arrol, ami fizikailag realis. Hangsulyozzuk, hogy e fogalmi inkoherencia nem erinti az elmelet matematikai tokeletesseget, sem kalkulativ-praktikus hasznalhatosagat. Am ha ezt az elmeletet tobbnek tekintjuk olyan matematikai eszkoznel, illetve gepezetnel, melynek segitsegevel sikeresen kiszamolhatjuk a fizikai vilag torteneseit - azaz ha csak a legszolidabb ertelemben is fizikai vilagkepet varunk tole - ohatatlanul szembekerulunk ezzel az inkoherenciaval. Ez a fogalmi inkoherencia az oraparadoxonban jelenik meg, s valoszinuleg sehol mashol. Elsosorban ez az, amely miatt furcsanak tunik ez az elmelet - ha nem csak szamolgatunk benne, es ujongunk azon, hogy a szamitasok eredmenyei egybeesnek a megfigyelesekkel, hanem gondolkodunk is folotte. Mi tobb, a relativitaselmelet tokeletes es sikeres matematikaja korul kialakitott, es az elmelet tudomanyos kifejteseiben is jelen levo sajatos fogalmi mitologia is fokeppen e fogalmi inkoherenciabol taplalkozik. Az oraparadoxont a kozvelemeny megoldottnak hiszi. Meg fogjuk mutatni, hogy a paradoxonnak valojaban harom szintje van: a trivialis szint, az einsteini szint es egy harmadik szint, melyet "Dicke-fele szint"-nek fogunk nevezni. E harmadik szinten pedig a paradoxon fennall es eltavolithatatlan. Eloadasunk vegen roviden kiterunk arra a gondolkodastorteneti mozzantara, hogy Einstein eredetileg be szerette volna eptiteni a Mach-elvet elmeletebe. A Mach-elv ketsegen kivul egyfajta relativitast kepvisel, am megsem ugy, amikeppen errol Einstein elmelete kapcsan szokas beszelni. A Mach-elv ugyanis ohatatlanul involval egyfajta kituntetett rendszert es valosagos valtozasokat ott, ahol ilyeneket az ortodox relativitaselmelet nem ismer el. Hipotetikusan folvetjuk, hogy Einsteinben talan sohasem tisztazodott igazan a Mach-elv ertelmeben vett es az o elmeleteben megvalosult relativitas kulonbozosege. Mindez osszefuggesben van az oraparadoxon harmadik szintjen jelentkezo problemaval. Mivel az oraparadoxon fogalmi paradoxon, tevut minden olyan elemzes, mely ide keveri az empiriat, illetve ugy veli, hogy a paradoxon empirkus vizsgalatok segitsegevel oldhato fel, vagy bizonyithato annak az einsteini elmelet szempontjaboli "halalos"volta. Elemzesunk szigoruan foglami jellegu elemzes lesz, mely elhatarolodik az ilyen folfogasoktol. A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo -- Laszlo E. Szabo Department of Theoretical Physics Department of History and Philosophy of Science Eotvos University, Budapest H-1518 Budapest, Pf. 32. Phone: (36-1)2090-555/6671 Fax: (36-1)372-2509 Home: (36-1)200-7318 http://hps.elte.hu/~leszabo