Kardos Lajos (1899-1985) emlekeloadas (fwd)

Kedves Kollegak ! Ez csak egy emlekezteto. A Magyar Tudomanyos Akademia Filozofiai es Tortenettudomanyok Osztalya 1999. december 16-an Kardos Lajos szuletesenek szazadik evfordulja alkalmabol jubileumi osztalyulest rendez. Az ules helye: MTA Szekhaz Felolvaso terem (Roosevelt ter I.e.) Az ules ideje: 1999. december 16, csutortok 14 ora. A 40 perces eloadast egy 1975-ben keszult televizios fil bemutatsa koveti. KARDOS LAJOS EMLEKEZETE Pleh Csaba eloadas kivonata Az eloadas Kardos Lajos munkassaganak elso mozzanatakent a latas konstancia jelensegeivel kapcsolatos kutatasait eleveniti fel. Ramutat arra, hogyan mutatta a kor szervezodeskozpontu szellemet es finom fenomenologiajat a kontextualis kiserletezes, s ugyanakkor milyen sajatos felhangot ad ennek Kardosnal a matematizalas. Kardosnak a hatvanas evek elmeleti irasaiban jelenik ez meg ujra, mint az erzekeles s kulonosen a konstanciak kibernetikus ujraertelmezese. Kardos Lajos osszehasonlito lelektani munkassagaval harom evtizeden at egyseges elmelet kialakitasara torekedett. Ennek kiindulo mozzanata az allati viselkedes ekvivalencia viszonyainak ertelmezese illetve a helytanulas problemaja. Ezekbol az eloszor a harmincas evekben megfogalmazott kerdesekbol bontakozott ki az allati mnemikus mezo elmelete illetve azok a kiserletek, amelyek az emlekek helyhez kotottsege tekinteteben vetik ossze az embert mas emlosokkel. Kiter az eloadas Kardos Lajos keves viszhangot kapott elmeletere a lelki elet keletkezeserol, ramutatva, hogy milyen rokonsag van az ott bemutatott informacios mozzanat es a mai reprezentacios onallosodasi felfogasok kozott. Kardos kutatasi es emberi stilusaban, mikozben errol igen keveset beszelt, jol nyomonkovetheto a becsi szellem hatsa. Megjelenik ez temavalasztasaiban es metaforaiban, de abban is, ahogyan a nehez kerdesekben is finom fogalmi elemzesre es nyelvi szigorusagra torekszik. Olyan orokseg ez, melyre a tudomany viszonylagossagat hangsulyozo korunkban ugy kell emlekeznunk, mint annak bizonysagara, hogy a klasszikus kutatoi hozzaallas evtizedek mulva is ervenyes s ujraolvashato eredmenyeket hoz, mint azt Kardos korai munkainak mai "felfedezese" is mutatja.