Idegrendszeri modellezes kurzus

ELO"ADA'SSOROZAT * IDEGRENDSZERI MODELLEZE'S * ci'mmel. A kurzust egyara'nt aja'nlom az idegrendszer mu"ko:de'se ira'nt e'rdeklo"do", e's a matematikai modelleze'sto"l nem idegenkedo" "biolo'giacentrikus", ma'sre'szt a rea'lis biolo'giai alkalmaza'sokto'l nem fe'lo" "teoretikus e'rdeklo"de'su"" III-V e'ves hallgato'knak. Az elo"ada'ssorozat ce'lja ketto"s: egyre'szt betekinte'st adok a "Computational Neuroscience" nevu" szakma mo'dszertani appara'tusa'ba, ma'sre'szt szeretne'm megmutatni, hogy ne'ha'ny fontos idegrendszeri struktu'ra viselkede'se'nek mege'rte'se'hez hogyan ja'rul hozza' a modellcentrikus megko:zeli'te's. Tematika 0. Besze'lgete's a kurzus tematika'ja'ro'l, a tudoma'nya'g hazai e's nemzetko:zi perspekti'va'ja'ro'l, a szu:kse'ges e's nem (felte'tlenu:l) szu:kse'ges elo"ismeretekro"l, a befektetendo" munka'ro'l, e's a va'rhato' "haszonro'l". 1. Idegrendszerkutata's: a struktu'ra'lis, funkciona'lis e's dinamikus megko:zeli'te's integra'la'sa'nak szu:kse'gesse'ge. (Szintek, centrumok, vizsga'lati mo'dszerek, mechanizmusok, algoritmusok; kitekinte's). 2. A dinamikus modellek fela'lli'ta'sa'nak e's tulajdonsa'gainak vizsga'lata'nak alapveto" mo'dszerei. 3. Idege'lettani o:sszefoglalo' I. (A mesterse'ges e's terme'szetes membra'nok biofizika'ja. Ioncsatorna'k. A feszu:ltse'gza'r mo'dszer. A kapua'ramok. A folt-feszu:ltse'gza'r mo'dszer. Az ioncsatorna'k neuroke'mia'ja.) 4. Idege'lettani o:sszefoglalo' II. (A szinapszis. Az ingeru:let a'ttevo"de'se'nek neuroke'miai alapjai. A neurotranszmitter felszabadula's mechanizmusa. Ku:lo:nbo:zo" transzmitter ko:zveti'te'su" neuronok. Tanula's szinaptikus szinten.) 5. Egy neuron modelleze'se (A Hodgkin-Huxley modell e's varia'cio'i. Ka'belegyenlet. Passzi'v e's akti'v csatorna'k. ). Programcsomagok: NEURON e's GENESIS. 6. Esettanulma'nyok: ne'ha'ny serkento" e's ga'tlo' neuron re'szletes modellje (Geometria, passzi'v e's akti'v csatorna'k, kinetika'k. Akcio's potencia'l genera'la's, burst. Ha'lo'zatok. Szinkroniza'cio'.) 7-8. A szaglo'rendszer (A szaginforma'cio' hierarchikus feldolgoza'sa'nak struktura'lis e's funkciona'lis elemei. A szaglo'gumo' e's szaglo'ke'reg fele'pi'te'se e's dinamikus mu"ko:de'se. Tanula'si szaba'lyok, memo'riamechanizmusok, modellek.) 9-10. A hippokampuszemle'kezet kialaki'ta'sa'ban. Hiba's mu"ko:de'se neurolo'giai rendellenesse'gekhez [pl. epilepszia] vezethet. A re'szletes egysejt-modellto"l a neuronpopula'cio'k dinamikus viselkede'se'ig.) 11. A nagyagyke'reg (A nagyagyke'reg modula'ris szervezo"de'se, kialakula'sa e's plaszticita'sa. O:nszervezo"de'si mechanizmusok e's algoritmusok) 12. Talamokortika'lis oszcilla'torok (A talamokortika'lis ko:r szerepe az a'lom-e'brenle't a'tmenet szaba'lyoza'sa'ban. Karakterisztikus oszcilla'cio'k kialakula'sa. Szinkroniza'cio's mechanizmusok e's algoritmusok). 13. Kitekinte's (Mit tanultunk? A kogniti'v funkcio'k neurobiolo'giai alapjai. Agy-tudat-sza'mi'to'ge'p) Hely: Ra'ko'czi u't 5. II. em. 229 Ido": Pe'ntek 9.15-11.00. 0. elo"ada's: februa'r 14. (E'rdi Pe'ter) egyetemi maga'ntana'r (BME, KLTE) tudoma'nyos tana'csado' MTA KFKI RMKI Biofizikai Oszta'ly 395-92-20/2505; erdi(a)rmki.kfki.hu