Kedves Kollégák,
Az MTA Nyelvtudományi Intézet Kisérletes nyelvészet programjában
december 18., kedden, 14 órától a földszinti előadóteremben (Bp. VI.,
Benczur u. 33.):
Szépe Judit előadása
Nyelvbotlástipológiák
címmel.
Az előadás a Kísérletes Nyelvészet sorozat két alkalmát tölti ki.
(Januárban lesz a második rész)
Az előadás absztraktja az alábbiakban olvasható.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Üdvözlettel,
Bánréti Zotlán
--------------------------------
Nyelvbotlástipológiák
Szépe Judit
Az első alkalom
Az első alkalommal a nyelvbotlástipológiák szakirodalmi áttekintését, a
második alkalommal pedig saját vizsgálataimat fogom bemutatni. A
szakirodalom áttekintése során külföldi és hazai nyelvbotlástipológiák
kerülnek sorra. A mai nyelvbotlásdefiníciók közös elemei kijelölik a
nyelvbotlások kategóriájában vizsgálható nyelvi jelenségek körének
határait, és elkülönítik azokat más, hasonló jelenségektől, mint például
a gyermeknyelvi, a patológiás hátterű deviáns formáktól, illetőleg a
szándékolt szabályszegésektől. A nyelvbotlások két eltérő
tévesztéstartománynak is részét képezik: egyfelől a
megakadásjelenségeknek, másfelől pedig azoknak a nyelvi devianciáknak,
amelyekkel részben közösek a működési szabályai. A kognitív paradigmában
a nyelvhasználatban előforduló tévesztések elemzésének egyik fő célja,
hogy a devianciát létrehozó mögöttes folyamatokat feltárja. Feltehető
ugyanis, hogy a hibátlan és a hibás alakot ugyanaz a folyamat hozza
létre. De míg a tökéletes produkcióban rejtve maradnak a műveletek,
addig a téves formációk azonosít(hat)ják a létrehozó műveletet, hiszen a
tünetek sajátos mintázatai nem fordulhatnának elő, ha a sértetlen
rendszer nem egy bizonyos módon szerveződne és működne. A
nyelvbotlástipológiák két módszert alkalmaznak:
1. a téves alakulatot tartalmazó közlésegység kognitív vagy grammatikai
szintjének, illetőleg dimenziójának megállapítása;
2. a téves alakulat grammatikai és/vagy szekvenciaszervezési
sajátosságainak feltárása.
Az egyes osztályozások e két módszer egyikét vagy másikét, illetve
mindkettőt alkalmazzák. Mindkét módszer lehet leíró vagy magyarázó
igényű. A jelenkort megelőző elemzések inkább magára a realizált forma
szerkezeti elemzésére koncentráltak, míg a mai kutatások elsősorban a
mögöttes folyamatokat törekszenek feltárni. A nyelvbotlásokat sosem
önmagukért vizsgálták: céljuk a pszichikus és/vagy nyelvi
mechanizmusokról alkotott hipotézisek ellenőrzése volt.
Az áttekintés sorra veszi, hogyan alakultak (ki) a mai
nyelvbotlástipológiák kategóriái Meringertől napjainig, és bemutatja,
hogy hatott a tudományszak aktuális kutatási paradigmája a
nyelvbotláskutatásokra. Bemutat olyan, a nyelvbotláskutatás korai
korszakából eredő koncepciókat, amelyek jelenkori hipotézisekben,
elméletekben bukkannak fel újra. Vázlatosan áttekinti, hogyan
gyakoroltak ihlető hatást a nyelvbotlások a behaviorista inger–válasz
reflexlánc felülbírálására, valamint hogy a kognitív paradigma két fő
irányában kialakult moduláris és interakciós beszédprodukciós modellek
hogyan értelmezik a nyelvbotlásokat, illetőleg a nyelvbotlások hogyan
ellenőrzik az egyes modellek teoretikus terminusait és működési elveit.
Végül pedig a magyarra részletesen kidolgozott két nyelvbotlástipológiát
veszi sorra. Bemutatja, hogy egyfelől milyen szempontokból térnek el az
őket ihlető beszédprodukciós modellek kategóriáitól, másfelől pedig hogy
egy magyar adatok a kategorizálás és az értelmezés milyen problémáit
vetik fel. Zárógondolatként pedig az fogalmazódik majd meg, hogy a két
bemutatott magyar nyelvbotlástipológiához képest a következő előadásban
bemutatandó saját vizsgálataim mennyiben eltérő alapokra épülnek.
A második alkalom
A spontán beszédbeli tévesztések a beszédprodukció folyamata felől nézve
olyan műveleti hibák következményeinek tekinthetők, amelyek a közlés
modulárisan vagy interakt(v módon egymáshoz kapcsolódónak feltett
fogalmi és különféle nyelvi szinteken történő tervezési és kivitelezési
szakaszaiban, illetőleg szakaszai között jelennek meg. A spontán
beszédbeli nyelvbotlásokat az eltérő globális beszédprodukciós modellek
aszerint osztályozzák, hogy a produkciós folyamat melyik szintjén
értelmezhető a deviancia. Ám ezek a modellek viszonylag kevés állítást
tesznek a fonológiai szinten értelmezhető szekvenciaszervezési
devianciákról. Saját nyelvbotláskorpuszomon folyó osztályozási
törekvéseim ezekre, vagyis a fonológiai tervezéshez köthető zavarokként
definiált tévesztésekre terjed ki.
A vizsgált nyelvbotlások azt mutatják, hogy a spontán beszédbeli
fonológiai devianciák központi szervezőelve – hasonlóan más
devianciatípusokhoz – az egyszerűsítés, amely az átmenetileg
hozzá nem
férhető információt a szekvenciaszervezés stratégiáinak alkalmazásával
kompenzálja – így jön létre a deviáns alak (spontán beszédben a
nyelvbotlás), amelynek fonológiai információtartalma mindig alatta marad
az alapalakénak. Tendenciaszerűen jellemző, hogy közlésegységenként egy
nyelvbotlás fordul elő, amely ritkán lépi át a frázis- vagy
tagmondathatárt. A stratégiák közül a szerkezetismétlés előfordulása
mutatja a legnagyobb gyakoriságot.
A zöngétlenség- és zárműveletek formájában megvalósuló
határkiemelések közül a befejezést jelölő határ kiemelése többszörösen
meghaladja az indítást jelölő határ kiemelését. Morféma nagyságrendben
kétszer olyan gyakori, mint szóalak nagyságrendben. A zárművelet
előfordulása többszöröse a zöngétlenségműveletének. Határkiemelés jegy
nagyságrendben elsősorban szóalak indításánál, szegmentum nagyságrendben
pedig szonoráns mássalhangzóra végződő szóalak zárásakor jelenik meg.
A szerkezetátrendezés jellemzően inkább a jegyek, mint a
szegmentumok nagyságrendjében fordul elő. Egyik ritka típusa az
affrikátaösszeépítés, amelynek redező műveletei tükörszimmetriát
mutatnak a patologikus devianciák affrikátafelbontásával. Az átrendező
stratégia legfőbb színterei a szegmentumpozíciók, amelyekben jegy- és
elemcserék történnek. Az átrendezés legerősebben a mássalhangzóval
kitöltött szótagpozíciókat érinti, azon belül is jellemzően azonos
szótagpozíciók – mindenekelőtt onsetek – között zajlik. A
jegy- és
elemátrendezések vagy azonos szóalakon belül, vagy szomszédos szóalakok
között történnek. Az előbbi esetben az érintett komponensek mindig
szomszédos szótagok azonos pozícióit töltik ki, az utóbbiban pedig a
szóalakok azonos pozícióit.
A szerkezetismétlés morfémaszerkezet, szótagszerkezet és
szegmentum nagyságrendben mehet végbe. Ez utóbbiak előfordulása igen
nagy gyakoriságot mutat az előbbiekhez képest. Az egyetlen jegy
ráterjedésének előfordulása többszörösen meghaladja a több jegy
terjedéséét. (Ezzel szemben a szerkezetátrendezés mindenekelőtt a teljes
jegyfeltöltéseken működik.) A szegmentumpozíciókban történő ismétlések
döntő többsége azonos szótagpozíciók között zajlik: leggyakrabban az
onsetek között.
A szerkezetátrendező és -ismétlő stratégiák szegmentum
nagyságrendű műveletei által érintett pozíciópárokra egyaránt jellemző a
szekvenciában elfoglalt helyük. Elhelyezkedésük a szekvencia hat
pozíciójával kimerítően jellemezhető. Közülük a szomszédos szóalakok
közötti műveletek jelentős többsége tűnik szembe. A szomszédos,
illetőleg az azonos szótagokra kiterjedő műveletek száma többszörösen
meghaladja a nem szomszédos, illetőleg nem azonos szótagokra kiterjedő
műveletekét. Eltérést mutat a két stratégia abban a tekintetben, hogy
átrendezések azonos szótagban gyakran, távoli szóalakok között viszont
nem fordulnak elő, míg az ismétléseknél a távoli szóalakok érintettsége
kis mértékben meghaladja az azonos szótagi előfordulásokat.
A szerkezetátrendezés és -ismétlés előfordulási pozícióit nagyban
meghatározzák a szekvencia prominenciaviszonyai. Legnagyobb az
előfordulása a két prominens pozíció között végbemenő műveleteknek,
legritkább előfordulású pedig a nem prominens pozíció hatása prominens
pozícióra. A prominens pozíció jegyfeltöltésének ismétlése azonos és
eltérő mértékben prominens pozíciók között is megtörténhet, míg cserénél
kizárólag az azonos mértékben prominens pozíciók tudnak hatni egymásra.
(Vagyis az azonos mértékben prominens pozíciók jegyfeltöltése azonos
programozási szakaszban történik, míg az egymástól eltérő prominenciájú
pozíciók eltérő programozási szakaszokban.)
A prominenciaviszonyokon kívül a frázison belüli hierarchikus
szintaktikai viszonyok is meghatározó tényezői a devianciastratégiáknak,
elsősorban a szerkezetismétlésnek. Kiemelkedően nagy hatást gyakorolnak
a szótagszerkezet-ismétlésre. A devianciát tartalmazó szóalakok többsége
egymással közvetlen alaptag–bővítmény kapcsolatban áll, kis hányada
pedig távoli alaptag–bővítmény kapcsolatban. Ez utóbbi kizárólag a
szegmentum szintű ismétlések között jelenik meg. A
morfémaszerkezet-ismétlés specifikuma pedig az, hogy eseteiben kizárólag
a bővítménynek az alaptagra gyakorolt hatása mutatkozik. Ettől eltérően,
mind a szegmentum szintű, mind a szótagszerkezetben mutatkozó devianciák
esetében a hatás fordított. Ugyancsak szintaktikai szintűek a ritka
előfordulású hangsúlyhatások: minden esetben prominens hangsúlyt viselő
szótagból kerül ki az a jegy, amely hangsúlytalan szótag szegmentumára
terjed.
Bár a szekvenciaszervezés fonológiai devianciáit erősen motiválja
a szintaxis, előfordulnak olyan, hierarchikus kapcsolattal nem
értelmezhető adatok a vizsgált részkorpuszban, amelyek a szekvenciának
egy másfajta szerveződésével, a megszakított és a megszakítatlan
lineáris rendeződéssel írhatók le, az utóbbiak erős többségével. Mindez
arra enged következtetni, hogy két, eltérő szervezőelv irányítja, hogy
mi is legyen az az aktuális szekvenciarészlet, amelyen az egyidejű
fonológiai programozás történik. A hierarchikus rendezés frázis
nagyságrendű közlésegységekre korlátozza a programozási műveleteket, a
lineáris sorozatépítés pedig az egymásra következő, azonos nagyságrendű
közlésegységekre. Előfordul e két szervezőelv egyidejű hatása is. Annak
a kérdésnek a megoldása azonban még hátravan, hogy mi irányítja a
jegyterjedést a megszakított lineáris rendezésű szóalakokban.
-------------------------------------
MTA Nyelvtudomanyi Intezete
Research Institute for Linguistics,
Hungarian Academy of Sciences
H-1068 Budapest
Benczúr u. 33
tel: 36-1-351-0413
fax: 36-1-322-9297
email: banreti(a)nytud.hu
MTA Nyelvtudomanyi Intezete
Research Institute for Linguistics,
Hungarian Academy of Sciences
H-1068 Budapest
Benczúr u. 33
tel: 36-1-351-0413
fax: 36-1-322-9297
email: banreti(a)nytud.hu
THEORETICAL PHILOSOPHY FORUM
Institute of Philosophy
Faculty of Humanities, Eotvos University
Room 226 Monday 4:00 PM Muzeum krt. 4/i, Budapest
Web site: http://philosophy.elte.hu/tpf
17 December 4:00 PM Room 226 (Muzeum krt. 4/i)
Attila Tanyi
Department of Philosophy, University of Stockholm
Reason and Desire: the Role of Pleasure
Abstract: http://philosophy.elte.hu/tpf/2007/December/#3
___________________________________
The Forum is open to everyone, including students,visitors, and faculty
members from all departments and institutes!
Format: 60 minute lecture, 10 minute coffee break, followed by a 30-60
minute discussion. The language of presentation is English or Hungarian.
A printable poster is available from here:
http://philosophy.elte.hu/tpf/2007/December/poster.pdf
Please feel free to post it in your institution!
The organizer of the Forum: Laszlo E. Szabo
(leszabo(a)philosophy.elte.hu)
--
L a s z l o E. S z a b o
Department of Logic, Institute of Philosophy
Faculty of Humanities, Eotvos University, Budapest
http://philosophy.elte.hu/leszabo
Kedves Kollégák,
Az MTA Nyelvtudományi Intézete (Bp. VI. Benczúr u. 33.) Kisérletes
nyelvészet című előadássorozatában, december 13-án, csütörtökön 11
órától a földszinti előadóteremben
Lukács Ágnes előadása:
Szekvenciatanulás es mozgásszervezés nyelvfejlődési zavarban
Alább olvasható az előadás absztraktja. A kérdéskör nagyon izgalmas,
szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Üdvözlettel,
Bánréti Zoltán
------------------
Szekvenciatanulás es mozgásszervezés nyelvfejlődési zavarban
Lukács Ágnes
A nyelvi fejlődés speciális zavarának definíciója kizárja a nemnyelvi
sérülések egy részét, a gyakorlatban azonban a nyelvi elmaradást gyakran
kíséri nemnyelvi deficit. Az előadásban két olyan nemnyelvi
képességterület vizsgálatának eredményeit mutatjuk be, amelyeket
evolúciósan gyakran a nyelv előfeltételeinek tekintenek, a nyelvi
képességekkel való kapcsolatuk természete azonban nem teljesen
tisztázott, bár vannak arra utaló eredmények, hogy gyakran sérülnek
együtt a nyelvvel. A mozgásszervezésen belül a kézmozgások, a nyelvi és
nemnyelvi szájmozgások szervezésének vizsgálati eredményeit mutatjuk be,
a szekvenciatanulást pedig szeriális reakcióidő feladatban és
mesterséges nyelvtan tanulási helyzetben teszteltük nyelvfejlődési
zavart mutató és hozzájuk életkorban illesztett gyerekeknél.
--------------------------------
MTA Nyelvtudomanyi Intezete
Research Institute for Linguistics,
Hungarian Academy of Sciences
H-1068 Budapest
Benczúr u. 33
tel: 36-1-351-0413
fax: 36-1-322-9297
email: banreti(a)nytud.hu
Kedves Kollegak,
az ELTE Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszeke a szokasos felevzaro osszejovetelet
dec. 14.-en, penteken, 16 oratol tartja
a tanszeken, cime Pazmany P. s.1/C, Deli tomb, 1.711 szoba, tel: 372 2924.
Minden erdeklodot szeretettel varunk,
udv kgy
Kampis Gyorgy, tanszekvezeto
*SAVE THE DATE: March 28th, 2008
*
*The Center for the Brain Basis of Cognition at Georgetown University
*/Presents
/*The Neurocognition of Language and Memory: Retention, Attrition, and Aging
*A CBBC Workshop
*
Goal:* The workshop aims to bring together researchers, students and
funders who are interested in various cognitive /and/ neural aspects of
retention, attrition, and aging in language and memory, but who
generally do not interact much -- in particular people from the
Cognitive Neuroscience community who study memory or language, and
researchers from the fields of Bilingualism and Second Language
Acquisition (SLA).
*
Location: *New Research Building Auditorium, Georgetown University,
Washington DC
*Date: *Friday, March 28th, 2008, 9am to 6pm
Note: This is timed to allow workshop participants to also attend the
American Association for Applied Linguistics annual conference, which
starts the following day, and which also takes place in Washington DC.
*
Speakers:*
Russ Poldrack (UCLA)
Monika Schmid (Rijksuniversiteit Groningen, Netherlands)
Darlene Howard and James Howard (Georgetown University and Catholic
University, Washington DC)
Christophe Pallier (CNRS, Paris)
Avi Karni (University of Haifa, Israel)
Kara Morgan-Short, Cristina Sanz and Michael Ullman (University of
Illinois, Chicago, and Georgetown University)
*Organizers:* Cristina Sanz and Michael Ullman
*
For further information *on the workshop, or to *register* please go to
http://cbbc.georgetown.edu/workshops/2008RA.html
For more information on the CBBC and previous workshops, please go to
http://cbbc.georgetown.edu <http://cbbc.georgetown.edu/>.
----- Original Message -----
From: Brendel Matthias
To: kampis.george(a)gmail.com
Sent: Sunday, December 09, 2007 9:20 AM
Subject: szalai miklos eloadas
szia,
tudnád népszerűsíteni ezt az előadást a köreidben és a tanszéken?
http://ateista.club.hu/szalai-hitetlenseg.html
köszönettel:
B.M.
THEORETICAL PHILOSOPHY FORUM
Institute of Philosophy
Faculty of Humanities, Eotvos University
Room 226 Monday 4:00 PM Muzeum krt. 4/i, Budapest
Web site: http://phil.elte.hu/tpf
10 December 4:00 PM Room 226 (Muzeum krt. 4/i)
Rosen Lutskanov
Institute for Philosophical Research, Sofia
The meaning of logical constants in proof-theoretic semantics
Abstract: http://philosophy.elte.hu/tpf/2007/December/#2
___________________________________
The Forum is open to everyone, including students,visitors, and faculty
members from all departments and institutes!
Format: 60 minute lecture, 10 minute coffee break, followed by a 30-60
minute discussion. The language of presentation is English or Hungarian.
A printable poster is available from here:
http://phil.elte.hu/tpf/2007/December/poster.pdf
Please feel free to post it in your institution!
The organizer of the Forum: Laszlo E. Szabo
(leszabo(a)phil.elte.hu)
--
L a s z l o E. S z a b o
Department of Logic, Institute of Philosophy
Faculty of Humanities, Eotvos University, Budapest
http://phil.elte.hu/leszabo
Penteken (december 7-en) 14 oratol hetfo (december 10-en) reggelig a
koglist szervere nem fog mukodni.
The server that runs koglist will be shut down between 2pm on 7 Dec
(Friday) and the morning of 10 Dec (Monday).
I am looking for a few Ph.D students.
The Ph.D program of the Cognitive Science department at RPI is accepting
applications. Graduate assistantships and other forms of financial
support for graduate students are available.
Prospective graduate students with interests in Cognitive Science,
especially in cognitive architectures and in the relationship between
cognition
and sociality (social simulation), are encouraged to apply. Prospective
applicants should have sufficient background in computer science
(close to
the equivalent of a BS in computer science), and have some prior
exposure to
psychology, artificial intelligence, connectionist models (neural
networks),
multi-agent systems, and other related areas. Students with a
Master's degree
already completed are preferred.
RPI is a top-tier research university. The CogSci department has
identified the Ph.D program and research as its primary missions. The
department is conducting research in a number of areas:
cognitive modeling, cognitive architectures, human and machine
learning, multi-agent
interactions and social simulation, neural networks and connectionist
models, human
and machine reasoning, cognitive engineering, and so on.
See the Web page below regarding my research:
http://www.cogsci.rpi.edu/~rsun
For the application procedure, see
http://www.cogsci.rpi.edu/
The application deadline is Jan.15.
If you decide to apply, follow the official procedure as outlined on
the Web page. Send me a short email AFTER you have completed the
application.
========================================================
Professor Ron Sun
Cognitive Science Department
Rensselaer Polytechnic Institute
110 Eighth Street, Carnegie 302A
Troy, NY 12180, USA
phone: 518-276-3409
fax: 518-276-3017
email: rsun(a)rpi.edu
web: http://www.cogsci.rpi.edu/~rsun
=======================================================