First Announcement
3rd. EUROPEAN CONFERENCE ON ARTIFICIAL LIFE
ECAL95
Granada, Spain, 4-6 June, 1995
It is a pleasure to announce the forthcoming 3rd European Conference on
Artificial Life (ECAL95).
Despite its short life, Artificial Life (AL) is already a mature scientific
field. In trying to discover the rules of life and extract its essence so that
it can be implemented in different media, AL research has led us to a
better understanding of a large set of interesting biology-related problems,
such as self organization, emergence, origins of life, self-reproduction,
computer viruses, learning, growth and development, animal behavior,
ecosystems, autonomous agents, adaptive robotics, etc.
The Conference will be organized into Scientific Sessions, Demonstrations,
Videos and Comercial Exhibits. Scientific Sessions will consist of Lectures
(invited), Oral Presentations, and Posters.
The site of ECAL95 will be the city of Granada, located in the south of Spain,
in the region of Andalucia. Granada was the last moors site in the Iberic
Peninsula, and it has the inheritance of their culture with the legacy of
marvelous constructions such as the Alhambra and the Gardens of Generalife.
ECAL95 will be organized in collaboration with the International Workshop on
Artificial Neural Networks (IWANN95) to be held at Malaga (Costa del Sol,
Spain), June 7-9, 1995. These places are only one hour apart by car.
Special inscription fees will be offered to those attending both meetings.
Scientific Sessions and Topics
1. Foundations and Epistemology:
Philosophical Issues. Emergence. Levels of organization. Evolution of
Hierarchical Systems. Evolvability. Computation and Dynamics. Ethical
Problems.
2. Evolution:
Prebiotic Evolution. Origins of Life. Evolution of Metabolism. Fitness
Landscapes. Ecosystem Evolution. Biodiversity. Evolution of Sex.
Natural Selection and Sexual selection. Units of Selection.
3. Adaptive and Cognitive Systems:
Reaction, Neural and Immune Networks. Growth and Differentiation.
Self-organization. Pattern Formation. Multicellulars and Development.
Natural and Artificial Morphogenesis.
4. Artificial Worlds:
Simulation of Adaptive and Cognitive Systems. System-Environment
Correlation. Sensor-Effector Coordination. Environment Design.
5. Robotics and Emulation of Animal Behavior:
Sensory and Motor Activity. Mobile Agents. Adaptive Robots. Autonomous
Robots. Evolutionary Robotics. Ethology.
6. Societies and Collective Behavior:
Swarm Intelligence. Cooperation and Communication among Animals and
Robots. Evolution of Social Behavior. Social Organizations. Division of
Tasks.
7. Applications and Common Tools:
Optimization. Problem Solving. Virtual Reality and Computer Graphics.
Genetic Algorithms. Neural Networks. Fuzzy Logic. Evolutionary
Computation. Genetic Programming.
Inscription / Information
Those interested please send (mail/fax/e-mail) the Intention Form to the
Programme Secretary, Juan J. Merelo, at the following address:
Dept. Electronica |
Facultad de Ciencias | Phone: +34-58-243162
Campus Fuentenueva | Fax: +34-58-243230
18071 Granada, Spain | E-mail: ecal95(a)ugr.es
Organization Committee
Federico Moran. UCM. Madrid (E) Chair
Alvaro Moreno. UPV. San Sebastian (E) Chair
Arantza Etxeberria Univ. Sussex (UK)
Julio Fernandez. UPV. San Sebastian (E)
Francisco Montero. UCM. Madrid (E)
Alberto Prieto. UGr. Granada (E)
Carme Torras. UPC. Barcelona (E)
Programm Committee
Francisco Varela. CNRS/CREA. Paris (F) Chair
Juan J. Merelo. UGr. Granada (E) Secretary
(Definitive list of this Committee will be completed and announced in the
forthcoming Call-for-Papers)
-------------------------------- cut here --------------------------------
INTENTION FORM
3rd. EUROPEAN CONFERENCE ON ARTIFICIAL LIFE
ECAL95
Granada, Spain, 4-6 June, 1995
Family Name:
First Name:
Institution:
Address:
Phone No.:
Fax No.:
e-mail:
Signature: Date:
WORLD CONGRESS ON NEURAL NETWORKS 1994 (WCNN '94)
Annual Meeting of the International Neural Network Society
Town and Country Hotel - San Diego, California, USA - June 4-9, 1994
Revised Call for Papers Due Date: Tuesday, February 15, 1994
The International Neural Network Society is pleased to announce that it can
accept post-deadline papers and is inviting INNS members and non-members to
submit papers for WCNN '94 by Tuesday, February 15, 1994. Papers will be
reviewed by the Organizing Committee for acceptance and presentation format and
will be published in the proceedings.
INNS members can designate one paper that they have authored for automatic
acceptance and publication in the proceedings. Papers submitted utilizing this
deadline extension will not be eligible for revision.
Papers previously accepted by journals, or publicly accessible Tech reports may
be submitted for poster presentations. Submit three copies of the paper with a
one page abstract of the talk which clearly cites the paper well enough to
permit easy access to it. Only the abstract will be published.
Submission Procedures (These procedures supersede the previously published Call
for Papers information in the brochure.):
o Six (6) copies (1 original, (5) copies) Do not fold or staple originals.
o Six page limit in English. $20 per page for papers exceeding (6) pages
(do not number pages). Checks for over length charges should be made out to
INNS and must be included with submitted paper.
o Format: camera-ready 8 1/2" x 11" white paper, 1" margins all aides, one
column format, single spaced, in Times or similar type style of 10 points or
larger, one side of paper only. Faxed copies are not acceptable.
o Center at the top of first page: Full title of paper, author names(s),
affiliation(s), and mailing address(es), followed by blank space, and abstract
(us to 15 lines), and text.
o Cover letter to accompany paper must include: full title of paper,
corresponding author(s), and presenting author name, address, telephone and fax
numbers, 1st and 2nd choices of Technical Session (see session topics), and INNS
membership number if applicable.
o Author agrees to the transfer of copyright to INNS for the
conference proceedings. All submitted papers become the property of INNS.
_________________________________
SCHEDULE:
Saturday, June 4, 1994 and Sunday, June 5, 1994
INNS UNIVERSITY SHORT COURSES
Monday, June 6, 1994
NEURAL NETWORK INDUSTRIAL EXPOSITION
RECEPTION
OPENING CEREMONY
Tuesday, June 7, 1994
PARALLEL SESSIONS
EXHIBITS
SPECIAL SESSION ON "BIOMEDICAL APPLICATIONS"
SPECIAL SESSION ON "COMMERCIAL AND INDUSTRIAL APPLICATIONS"
PLENARY 1: LOTFI ZADEH
PLENARY 2: PER BAK
Wednesday, June 8, 1994
PARALLEL SESSIONS
EXHIBITS
SPECIAL SESSION ON "FINANCIAL AND ECONOMIC APPLICATIONS"
PLENARY 1: BERNARD WIDROW
PLENARY 2: MELANIE MITCHELL
SPECIAL INTEREST GROUP (SIGINNS) SESSIONS
Thursday, June 9, 1994
PARALLEL SESSIONS
EXHIBITS
SPECIAL SESSION ON "NEURAL NETWORKS IN CHEMICAL ENGINEERING"
SPECIAL SESSION ON "MIND, BRAIN, AND CONSCIOUSNESS"
PLENARY 1: PAUL WERBOS
PLENARY 2: JOHN TAYLOR
Friday, June 10, 1994 and Saturday, June 11, 1994
SATELLITE MEETING: WNN/FNN 94 SAN DIEGO - NEURAL NETWORKS AND FUZZY LOGIC
Sponsoring Society: NASA (National Aeronautics and Space Administration)
Cooperating: INNS, Society for Computer Simulation, SPIE and all other
interested societies.
For more information contact: Mary Lou Padgett, Auburn University, 1165 Owens
Road, Auburn AL 36830 ph: 205-821-2472 or 3488; fax: 205-844-1809; e-mail:
mpadgett(a)eng.auburn.edu -- NASA Rep: Robert Savely, NASA/JSC
__________________________________________________
WCNN 1994 ORGANIZING COMMITTEE:
Paul Werbos, Chair Harold Szu Bernard Widrow
Liaison to the European Neural Network Society: John G. Taylor
Liaison to the Japanese Neural Network Society: Kunihiko Fukushima
PROGRAM COMMITTEE:
Daniel Alkon
Shun-ichi Amari
James A. Anderson
Richard Andersen
Kaveh Ashenayi
Andrew Barto
David Brown
Horacio Bouzas
Gail Carpenter
David Casasent
Ralph Castain
Cihan Dagli
Joel Davis
Judith Dayhoff
Guido DeBoeck
David Fong
Judith Franklin
Walter Freeman
Kunihiko Fukushima
Michael Georgiopoulos
Lee Giles
Stephen Grossberg
Dan Hammerstrom
Robert Hecht-Nielsen
Robert Jannarone
Jari Kangas
Christof Koch
Teuvo Kohonen
Bart Kosko
Clifford Lau
Soo-Young Lee
George Lendaris
Daniel Levine
Alianna Maren
Kenneth Marko
Thomas McAvoy
Thomas McKenna
Larry Medsker
Len Neiberg
Erkki Oja
Robert Pap
Rich Peterson
David Rumelhart
Mohammed Sayeh
Dejan Sobajic
Harold Szu
John Taylor
Brian Telfer
Shiro Usui
John Weinstein
Bernard Widrow
Takeshi Yamakawa
Lotfi Zadeh
Mona Zaghloul
COOPERATING SOCIETIES/INSTITUTIONS:
American Association for Artificial Intelligence
American Institute for Chemical Engineers
American Physical Society
Center for Devices and Radiological Health, US FDA
Cognitive Science Society
European Neural Network Society
International Fuzzy Systems Association
Japanese Neural Network Society
Korean Neural Network Society
US National Institute of Allergy and Infectious Diseases
US Office of Naval Research
Society for Manufacturing Engineers
SPIE - The International Society for Optical Engineering
Division of Cancer Treatment, US National Cancer Institute
____________________________________________________
SESSIONS AND CHAIRS:
1 Biological Vision ... S. Grossberg
Invited Talk: Stephen Grossberg - Recent Results in Biological Vision
2 Machine Vision ... K. Fukushima, R. Hecht-Nielsen
Invited Talk: Kunihiko Fukushima - Visual Pattern Recognition with Selective
Attention
Invited Talk: Robert Hecht-Nielsen - Foveal Active Vision: Methods, Results, and
Prospects
3 Speech and Language ... D. Rumelhart, T. Peterson
4 Biological Neural Networks ... T. McKenna, J. Davis
Session One: From Biological Networks to Silicon
Invited Speakers: Frank Werblin, UC Berkeley
Richard Granger, UC Irvine
Theodore Berger, USC
Session Two: Real Neurons in Networks
Invited Speakers: Jim Schwaber, DuPont
Misha Mahowald, Oxford University
David Stenger, NRL
Session Three: Networks for Motor Control and Audition
Invited Speakers: Randy Beer, Case Western Reserve
University
Daniel Bullock, Boston University
Shihab Shamma, University of Maryland
Session Four: Learning and Cognition and Biological Networks
Invited Speakers: Mark Gluck, Rutgers University
Nestor Schmajuk, Northwestern University
Michael Hasselmo, Harvard University
5 Neurocontrol and Robotics ... A. Barto, K. Ashenayi
6 Supervised Learning ... G. Lendaris, S-Y. Lee
Invited Talk: George Lendaris - Apriori Knowledge and NN Architectures
Invited Talk: Soo-Young Lee - Error Minimization, Generalization, and Hardware
Implementability of Supervised Learning
7 Unsupervised Learning ... G. Carpenter, R. Jannarone
Invited Talk: Gail Carpenter - Distributed Recognition Codes and Catastrophic
Forgetting
Invited Talk: Robert Jannarone - Current Trends of Learning Algorithms
8 Pattern Recognition ... T. Kohonen, B. Telfer
Invited Talk: Teuvo Kohonen - Physiological Model for the Self-Organizing
Map
Invited Talk: Brian Telfer - Challenges in Automatic Object Recognition:
Adaptivity, Wavelets, Confidence
9 Prediction and System Identification ... P. Werbos, G. Deboeck
Invited Talk: Guido Deboeck - Neural, Genetic, and Fuzzy Systems for Trading
Chaotic Financial Markets
10 Cognitive Neuroscience ... D. Alkon, D. Fong
11 Links to Cognitive Science and Artificial Intelligence ... J. Anderson, L.
Medsker
Invited Talk: Larry Medsker - Hybrid Intelligent Systems: Research and
Development Issues
12 Neural Fuzzy Systems ... L. Zadeh, B. Kosko
13 Signal Processing ... B. Widrow, H. Bouzas
Invited Talk: Bernard Widrow - Nonlinear Adaptive Signal Processing
14 Neurodynamics and Chaos ... H. Szu, M. Zaghloul
Invited Talk: Walter Freeman - Biological Neural Network Chaos
Invited Talk: Harold Szu - Artificial Neural Network Chaos
15 Hardware Implementations ... C. Lau, R. Castain, M. Sayeh
Invited Talk: Clifford Lau - Challenges in Neurocomputers
Invited Talk: Mark Holler - High Performance Classifier Chip
16 Associative Memory ... J. Taylor, S. Usui
Invited Talk: John G. Taylor - Where is Associative Memory Going?
Invited Talk: Shiro Usui - Review of Associative Memory
17 Applications ... D. Casasent, B. Pap, D. Sobajic
Invited Talk: David Casasent - Optical Neural Networks and Applications
Invited Talk: Yoh-Han Pao - Mathematical Basis for the Power of the
Functional-Link Net Approach: Applications to Semiconductor Processing
Invited Talk: Mohammed Sayeh - Advances in Optical Neurocomputers
18 Neuroprocessing and Virtual Reality ... L. Giles, H. Hawkins
Invited Talk: Harold Hawkins - Opportunities for Virtual Environment and
Neuroprocessing
19 Circuits and System Neuroscience ... J. Dayhoff, C. Koch
Invited Talk: Judith Dayhoff - Temporal Processing for Neurobiological Signal
Processing
Invited Talk: Christof Koch - Temporal Analysis of Spike Patterns in Monkeys and
Artificial Neural Networks
20 Mathematical Foundations ... S-I. Amari, D. Levine
Invited Talk: Shun-ichi Amari - Manifolds of Neural Networks and EM Algorithms
Additional session invited talks to be determined. Session invited talks will
not be scheduled to run concurrently at WCNN 1994. *Invited
INNS wishes to acknowledge the US Office of Naval Research for its generous
support of the Biological Neural Networks Session at WCNN 1994
___________________________________________________________
NEW IN '94! INNS UNIVERSITY SHORT COURSES
INNS is proud to announce the establishment of the INNS University Short Course
format to replace the former tutorial program. The new 2-day, 4-hour per course
format provides twice the instruction with much greater depth and detail. There
will be six parallel tracks offered in three segments (morning, afternoon, and
evening each day). INNS reserves the right to cancel Short Courses and refund
payment should registration not meet the minimum number of persons required per
Short Course. [Dates and times are listed after each instructor; course
descriptions are available by contacting INNS.]
A. Teuvo Kohonen, Helsinki University of Technology - SATURDAY, JUNE 4. 1994,
6-10 PM
Advances in the Theory and Applications of Self-Organizing Maps
B. James A. Anderson, Brown University - SATURDAY, JUNE 4. 1994, 1-5 PM
Neural Network Computation as Viewed by Cognitive Science and Neuroscience
C. Christof Koch, California Institute of Technology - SUNDAY, JUNE 5. 1994,
6-10 PM
Vision Chips: Implementing Vision Algorithms with Analog VLSI Circuits
D. Kunihiko Fukushima, Osaka University - SATURDAY, JUNE 4. 1994, 1-5 PM
Visual Pattern Recognition with Neural Networks
E. John G. Taylor, King's College London - SUNDAY, JUNE 5. 1994, 1-5 PM
Stochastic Neural Computing: From Living Neurons to Hardware
F. Harold Szu, Naval Surface Warfare Center - SATURDAY, JUNE 4. 1994, 6-10 PM
Spatiotemporal Information Processing by Means of McCollouch-Pitts and Chaotic
Neurons
G. Shun-ichi Amari, University of Tokyo - SUNDAY, JUNE 5. 1994, 8 AM-12 PM
Learning Curves, Generalization Errors and Model Selection
H. Walter J. Freeman, University of California, Berkeley - SUNDAY, JUNE 5.
1994, 8 AM-12 PM
Review of Neurobiology: From Single Neurons to Chaotic Dynamics of Cerebral
Cortex
I. Judith Dayhoff, University of Maryland - SATURDAY, JUNE 4. 1994, 8 AM-12 PM
Neurodynamics of Temporal Processing
J. Richard A. Anderson, Massachusetts Institute of Technology - SATURDAY, JUNE
4. 1994, 6-10 PM
Neurobiologically Plausible Neural Networks
K. Paul Werbos, National Science Foundation - SUNDAY, JUNE 5. 1994, 1-5 PM
>From Backpropagation to Real-Time Control
L. Bernard Widrow, Stanford University - SUNDAY, JUNE 5. 1994, 8 AM-12 PM
Adaptive Filters, Adaptive Controls,
Adaptive Neural Networks, and Applications
M. Gail Carpenter, Boston University - SUNDAY, JUNE 5. 1994, 8 AM-12 PM
Adaptive Resonance Theory
N. Takeshi Yamakawa, Kyushu Institute of Technology - SATURDAY, JUNE 4. 1994,
6-10 PM
What are the Differences and the Similarities Among Fuzzy, Neural, and Chaotic
Systems?
O. Stephen Grossberg, Boston University - SUNDAY, JUNE 5. 1994, 1-5 PM
Autonomous Neurodynamics: From Perception to Action
P. Lee Giles, NEC Research Institute - SATURDAY, JUNE 4. 1994, 8 AM-12 PM
Dynamically-Driven Recurrent Neural Networks: Models, Training Algorithms, and
Applications
Q. Alianna Maren, Accurate Automation Corporation - SATURDAY, JUNE 4. 1994, 1-5
PM
Introduction to Neural Network Applications
R. David Casasent, Carnegie Mellon University - SATURDAY, JUNE 4. 1994, 8 AM-12
PM
Pattern Recognition and Neural Networks
S. Per Bak, Brookhaven National Laboratory - SATURDAY, JUNE 4. 1994, 1-5 PM
Introduction to Self-Organized Criticality
T. Melanie Mitchell, Sante Fe Institute - SATURDAY, JUNE 4. 1994, 8 AM-12 PM
Genetic Algorithms, Theory and Applications
U. Lotfi A. Zadeh, University of California, Berkeley - SUNDAY, JUNE 5. 1994,
1-5 PM
Fuzzy Logic and Calculi of Fuzzy Rules and Fuzzy Graphs
V. Nikolay G. Rambidi, International Research Institute for Management Sciences
- SUNDAY, JUNE 5. 1994, 6-10 PM
Image Processing and Pattern Recognition Based on Molecular Neural Networks
__________________________________________________________
PLENARIES:
1. Tuesday, June 7, 1994, 6-7 PM
Lotfi A. Zadeh, University of California, Berkeley
"Fuzzy Logic, Neural Networks, and Soft Computing"
2. Tuesday, June 7, 1994, 7-8 PM
Per Bak, Brookhaven National Laboratory
"Introduction to Self-Organized Criticality"
3. Wednesday, June 8, 1994, 6-7 PM
Bernard Widrow, Stanford University
"Adaptive Inverse Control"
4. Wednesday, June 8, 1994, 7-8 PM
Melanie Mitchell, Sante Fe Institute
"Genetic Algorithms: Why They Work and What They Can Do For You"
5. Thursday, June 9, 1994, 6-7 PM
Paul Werbos, US National Science Foundation
"Brain-Like Intelligence in Artificial Models: How Do We Really Get There?"
6. Thursday, June 9, 1994, 7-8 PM
John Taylor, King's College London
"Capturing What It Is Like to Be: Modelling the Mind with Neural Networks"
__________________________________________________________
SPECIAL SESSIONS:
Special Session 1:
"Biomedical Applications of Neural Networks"
Tuesday, June 7, 1994
Co-sponsored by the National Institute of Allergy and Infectious Diseases, U.S.
NIH; the Division of Cancer Treatment, National Cancer Institute, U.S. NIH; and
the Center for Devices and Radiological Health, U.S. Food and Drug
Administration
Chairs:
David G, Brown, PhD
Center for Devices and Radiological Health, FDA
John Weinstein, MD, PhD
National Cancer Institute, NIH
This special session will focus on recent progress in applying neural networks
to biomedical problems, both in the research laboratory and in the clinical
environment. Applications moving toward early commercial implementation will be
highlighted, and working demonstrations will be given. The track will commence
with an overview session including invited presentations by Dr. John Weinstein,
NCI, NIH on the present status of biomedical applications research and by his
co-session chair Professor Shiro Usui, Toyohasi University on biomedical
applications in Japan. A second morning session, chaired by Dr. Harry B. Burke,
MD, PhD, University of Nevada and by Dr. Judith Dayhoff, PhD, University of
Maryland, University of Maryland, will address neural networks for prediction
and other nonimaging applications. The afternoon session, chaired by Dr.
Maryellen L, Giger, PhD, University of Chicago, and Dr. Laurie J. Mango,
Neuromedical Systems, Inc., will cover biomedical image analysis/image
understanding applications. The final session, chaired by Dr. David G. Brown,
PhD, CDRH, FDA is an interactive panel/audience discussion of the promise and
pitfalls of neural network biomedical applications. Other prominent invited
speakers include Dr. Nozomu Hoshimiya of Tohoku University and Dr. Michael
O'Neill of the University of Maryland. Submission of oral and/or poster
presentations are welcomed to complement the invited presentations.
Special Session 2:
"Commercial and Industrial Applications of Neural Networks"
Tuesday, June 7, 1994
Co-sponsored by the Society for Manufacturing Engineers
Overall Chair: Bernard Widrow, Stanford University
This special session will be divided into four sessions of invited talks and
will place its emphasis on commercial and industrial applications working 24
hours a day and making money for their users. The sessions will be organized as
follows:
Morning Session 1
"Practical Applications of Neural Hardware"
Chair: Dan Hammerstrom, Adaptive Solutions, Portland, Oregon, USA
Morning Session 2
"Applications of Neural Networks in Pattern Recognition and Prediction"
Chair: Kenneth Marko, Ford Motor Company
Afternoon Session 1
"Applications of Neural Networks in the Financial Industry"
Chair: Ken Otwell, BehavHeuristics, College Park, Maryland, USA
Afternoon Session 2
"Applications of Neural Networks on Process Control and Manufacturing"
Chair: Tariq Samad, Honeywell
Special Session 3:
"Financial and Economic Applications of Neural Networks"
Wednesday, June 8, 1994
Chair: Guido J. Deboeck, World Bank
This special session will focus on the state-of the-art in financial and
economic applications. The track will be split into four sessions:
Morning Session 1
Overview on Major Financial Applications of Neural Networks and Related Advanced
Technologies"
Morning Session 2
Presentation of Papers: Time-Series, Forecasting, Genetic Algorithms, Fuzzy
Logic, Non-Linear Dynamics
Afternoon Session 1
Product Presentations
Afternoon Session 2
Panel discussion on "Cost and Benefits of Advanced Technologies in Finance"
Invited speakers to be announced. Papers submitted to regular sessions may
receive consideration for this special session.
Special Session 4:
"Neural Networks in Chemical Engineering"
Thursday, June 9, 1994
Co-sponsored by the American Institute of Chemical Engineers
Chair: Thomas McAvoy, University of Maryland
This special session on neural networks in the chemical process industries will
explore applications to all areas of the process industries including process
modelling, both steady state and dynamic, process control, fault detection, soft
sensing, sensor validation, and business examples. Contributions from both
industry and academia are being solicited.
Special Session 5:
"Mind, Brain and Consciousness"
Thursday, June 9, 1994
Session Chair: John Taylor, King's College London
Session Co-chair: Walter Freeman, University of California, Berkeley
Session Committee: Stephen Grossberg, Boston University and Gerhardt Roth,
Brain Research Institute
Invited Speakers include S. Grossberg, P. Werbos, G. Roth, B. Libet, J. Taylor
Consciousness and inner experience have suddenly emerged as the centre of
activity in psychology, philosophy, and neurobiology. Neural modelling is
preceding apace in this subject. Contributors from all areas are now coming
together to move rapidly towards a solution of what might be regarded as one of
the deepest problems of human existence. Neural models, and their constraints,
will be presented in the session, with an assessment of how far we are from
building a machine that can see the world the way we do.
_____________________________________________________________
SPECIAL INTEREST GROUP (SIGINNS) SESSIONS
INNS Special Interest Groups have been established for interaction between
individuals with interests in various subfields of neural networks as well as
within geographic areas. Several SIGs have tentatively planned sessions for
Wednesday, June 8, 1994 from 8 - 9:30 PM:
Automatic Target Recognition - Brian Telfer, Chair
A U.S Civilian Neurocomputing Initiative - Andras Pellionisz, Chair
Control, Robotics, and Automation - Kaveh Ashenayi, Chair
Electronics/VLSI - Ralph Castain, Chair
Higher Level Cognitive Processes - John Barnden, Chair
Hybrid Intelligence - Larry Medsker, Chair
Mental Function and Dysfunction - Daniel Levine, Chair
Midwest US Area - Cihan Dagli, Chair
Power Engineering - Dejan Sobajic, Chair
______________________________________________________
NEW in '94!
NEURAL NETWORK INDUSTRIAL EXPOSITION
The State-of-the-Art in Advanced Technological Applications
MONDAY JUNE 6, 1994 - 8 AM to 9 PM
SPECIAL EXPOSITION-ONLY REGISTRATION AVAILABLE: $55
* Dedicated to Currently Available Commercial Applications of Neural Nets &
Related Technologies
* Commercial Hardware and Software Product Demos
* Poster Presentations
* Panel Conclusions Led by Industry Experts
* Funding Panel
EXPOSITION CHAIR -- Takeshi Yamakawa, Kyushu Institute of Technology
CHAIRS --
Hardware:
Dan Hammerstrom, PhD, Adaptive Solutions, Inc.
Takeshi Yamakawa, Kyushu Institute of Technology
Robert Pap, Accurate Automation Corporation
Software:
Dr. Robert Hecht-Nielsen, HNC, Inc.
Casimir C. Klimasauskas, Co-founder, NeuralWare, Inc.
John Sutherland, Chairman and VP Research, AND America, Ltd.
Soo-Young Lee, KAIST
Asain Liaison
Pierre Martineau, Martineau and Associates
European Liaison
Plus:
NEURAL NETWORK CONTEST
with $1500 GRAND PRIZE
chaired by Bernard Widrow, Harold Szu, and Lotfi Zadeh
with a panel of distinguished judges!
EXPOSITION SCHEDULE
Morning Session: Hardware
8-11 AM Product Demonstration Area and Poster Presentations
11 AM-12 PM Panel Conclusion
Afternoon Session: Software
1-4 PM Product Demonstration Area and Poster Presentations
4-5 PM Panel Conclusion
Evening Session
6-8 PM Neural Network Contest
8-9 PM Funding Panel
HOW TO PARTICIPATE: To demonstrate your hardware or software product contact
James J. Wesolowski, 202-466-4667; (fax) 202-466-2888. For more information on
the neural network contest, indicate your interest on the registration form.
Further information and contest rules will be sent to all interested parties!
Deadline for contest registration is March 1, 1994.
______________________________________________________
FEES at WCNN 1994
REGISTRATION FEE (includes all sessions, plenaries, proceedings, reception, and
Industrial Exposition. Separate registration for Short Courses.)
- INNS Members: US$195 - US$395
- Non Members: US$295 - US$495
- Full Time Students: US$85 - US$135
- Spouse/Guest: US$35 - US$55
SHORT COURSE FEE (Pay for 2 short courses, get the third FREE)
- INNS Members: US$225 - US$275
- Non Members: US$275 - US$325
- Full Time Students: US$125 - US$150
CONFERENCE HOTEL: Town and Country Hotel (same site as conference)
- Single: US$70 - US$95
- Double: US$80 - US$105
TRAVEL RESERVATIONS: Executive Travel Associates (ETA) has been selected the
official travel company for the World Congress on Neural Networks. ETA offers
the lowest available fares on any airline at time of booking when you contact
them at US phone number 202-828-3501 or toll free (in the US) at 800-562-0189
and identify yourself as a participant n the Congress. Flights booked on
American Airlines, the official airline for this meeting, will result in an
additional discount. Please provide the booking agent you use with the code:
Star #S0464FS
________________________________________________________
TO RECEIVE CONFERENCE BROCHURES AND REGISTRATION FORMS, HOTEL ACCOMMODATION
FORMS, AND FURTHER CONGRESS INFORMATION, CONTACT THE INTERNATIONAL NEURAL
NETWORK SOCIETY AT:
International Neural Network Society
1250 24th Street, NW
Suite 300
Washington, DC 20037 USA
phone: 202-466-4667
fax: 202-466-2888
e-mail: 70712.3265(a)compuserve.com
------------------------------
Jegyzetek a kipukkadt leggombhoz
Hosszu teli a'lombol felebredven hadd elevenitsuk fel az oszi
AL-VILAG vita nehany mozzantat, akkor is, ha mar az EG-VILAGON
senkit nem erdekel.
Kampis Gyorgy irta a kovetkezoket a kaoszrol:
"Kerem, a kaosz nem paradigma, a kaosz egy kipukkadt leggomb, egy
kis cirada a dinamikus rendszerek elmeleten. Paradigma a Church-
Turing hipotezis, vagy a newtoni vilagkep,...
...A kaotikus rendszer ugyan
nem modellezheto szamitogeppel (csak a szohossz altal limitalt
hatarciklus, ergo egy SGI Crimson [64 bit] jobb, mint egy XT [8
bit]), de maga a kaoszt produkalo egyenlet igen. A kaosz
bonyolultsaga a kezdeti feltetelben van, nem az egyenletben. A
kaosz tehat nem azert nem fer bele a szamitogepbe, mert nem
algoritmikus, hanem mert az exact kaosz vegtelen sok jegybol allo
kezdeti erteket tetelez fel. Me'g a kaotikus tartomanyban is, egy
veges sok jegyu, pontosan megadott kezdoertek, amilyen pl. a
nulla, veges hatarciklust eredmenyez. A "kaosz" egyszeruen
komplexitasmegorzo transzformacio es kesz. ...
Az, hogy nem megjosolhato, meg nem algoritmikus,
az ket total kulonbozo dolog, tetezve azzal a hibaval,
hogy a kaosz "meg nem josolhatosaga" egy egeszen specialis
ertelemben van, vagyis, hogy a hibas joslas az
idovel tetszolegesen leromlik. De a pontos joslas pontos marad
(ld fent), kulonben is, mit nem lehet az ingan megjosolni, ha't leng.
Persze ami nem algoritmikus, pl. amirol nem tudom, leng-e, sot
inga-e me'g egyaltalan, vagy ma'r hal(l)hatatlan le'lekke
alakult, ki a networkon levelez, az sem megjosolhato, de nem minden
rovar bogar. ..."
Ha Kampis Gyuri ezt irta, akkor ez semmikeppen nem egy
marginalis allaspont, hanem egy szakterulet, az elo rendszerek
onszervezodesenek elmeleti problemait felolelo tudomanyag letezo
allaspontja. Nekunk megis ketelyeink vannak a kaosz elmelet
ilyeten lesoporhetosegevel szemben, amelyeket szeretnenk
megosztani.
1. Ha a kaosz bonyolultsaga nem az egyenletben, hanem a kezdeti
feltetelekben lenne, akkor az, hogy az inga kaotikus lengest vegez,
vagy sem, kizarolag azon mulna, honnan inditjuk el. Ez
nyilvanvaloan nem igaz. Adott kiindulo feltetelek mellett a
fuggvenytol fuggoen kapunk kaoszt, vagy nem kaotikus oszcillaciot,
felteve, ha a kezdoertek nem a fixpont maga.
A kaotikus fuggveny megoldasa soran olyan ertekeket vesz fel,
amelyek nem kaotikus fuggvenyeknek szinten megoldasai es kiindulo
feltetelei lehetnek.
2. Az elobbibol kovetkezik, hogy a kaosz lenyege nem a
megkozelithetetlen pontossagban van. A kaotikusan lengo inga
palyalyanak megjosolhatatlansaga nem az adott pillanatban elfoglalt
helyenek kifejezhetetlensegebol fakad, hanem abbol, hogy a lokalis
kolcsonhatasok eredmenye felnagyitva hat vissza a rendszerre. Ezt szepen
ugy mondjuk, hogy amikor a topologiai entropia pozitiv, vagyis az egymasra
vetitett periodikus palyak kozotti topologiai viszony megserul,
akkor beszelunk kaoszrol.
4. A szamitogep kapacitasat sem a kezdeti parameterter kifejezese
meriti ki. A kaotikus idosorok elemzesenek, vagy szimulalasanak nem
is kapacitas korlatai vannak, hanem idoi. Pelda: a meteorologiai
elorejelzo programokkal sem az a baj, hogy a szukseges adattomeg
nem reprezentalhato, hanem az eso me'g azelott megered, mielott a
program egy CRAY-en lefut.
5. A hibas joslas nem az idovel romlik le (tetszolegesen). Ha a
becsles fuggvenyet a kaotikus idosor vegehez illesztjuk, a becsles
hibaja az idovel visszafele romlik le. Ha a kozepehez, akkor
mindket iranyban. Ez tehat csak az illesztesbol fakado felreertes.
6. Me'g az sem igaz, hogy a hely bejoslasat a kumulalodo
becslesi hiba hiusitja meg, mert nincs becsles. Mi volna a becsles?
Egy masik fuggveny. Ha ez a fuggveny determinisztikus, akkor
valamifele invarianciat mutat. A kaotikus fuggveny idosorabol
azonban pont az invariancia hianyzik. Kovetkezeskepp a becsles
hibaja is kaotikusan fog valtakozni lepesrol lepesre. Ezert ket
lehetoseg kinalkozik a problema orvoslasara. Vagy becsulunk egy
determinisztikus fuggvennyel, amelynek a hibaja maga is kaotikus,
ezert ezzel nem sokra megyunk. A masik, hogy kaotikussal
becsulunk, viszont ezzel nyerunk sokkal tobbet, mert a kaotikust
csak szimulalni lehet, es az sokaig tart (de neha megeri). Es akkor
jon a megvalto harmadik modszer, amellyel megkeressuk a kaotikus
idosor egy olyan (valahany dimenzios) projekciojat, amely mar
invarianciat mutat. Ezek a jol ismert attraktorok. Ezzel a kaosz
meg is van szeliditve.
A kaosz szimulalasat a fenti ertelemben nem a szamitogep
kapacitasa korlatozza, hanem maganak a fuggvenynek a
termeszete. Az nyilvanvalo, hogy ha n bites szavakon vegezzuk a
szimulaciot, akkor az n+1-edik lepesben olyan ertekkel
kenyszerulunk betolteni az y-t a kaotikus fuggvenyben, amely
korabban szerepelt. Innen pedig a trajektoria ismetlodni fog,
periodikusan. Ettol azonban a kozbenso szakasz meg lehet kaotikus,
mint ahogy a gyakorlatban sem tudjuk megmondani, hogy a vizsgalt
sorozat azert kaotikus, mert nem fogja at a letezo periodust, vagy
mert nincs is periodus. Mindazonaltal a szamabrazolasi tartomany
korlatozottsagatol nem kell tartanunk. Mai lebegopontos vilagunkban
ugyanis a szamitasi pontossag olyan abrazolasi tartomanyt olel
fel, amilyent kitolteni kepes hosszusagu kaotikus idosorokat a
gyakorlatban nem is vizsgalunk.
Hogy mivel jarulhat hozza a kaosz elmelet az elet felteteleinek
es mechanizmusainak megertesehez, azt egy peldaval szeretnenk
illusztralni. Vegyunk egy egyszeru szinuszoid oszcillaciot, es
nezzuk meg, mikent alakul a fazis-kapcsolata (phase-locking) bizonyos
frekvenciakkal. Tekinthetunk egy ezzel ekvivalens sinus-map-et is,
ahol a kulonbozo frekvenciaju hullamok visszteresenek atfedeseit egy kulon
diagrammon vizsgaljuk. Abrazoljuk a frekvenciakat az X tengelyen,
a szinusz kulonbozo amplitudoit pedig az Y tengelyen. Ha
korulhataroljuk azokat a regiokat, amelyen belul stabil fazis-
kapcsolas all fenn, megkapjuk a jellegzetes Arnold-nyelvecskeket.
Ezek a nyelvecskek azt mutatjak, hogy amikor az amplitudo a
vizsgalt nemlinearis oszcillatorban meghaladja az 1-et,
valtozatos bifurkaciok lepnek fel. Itt az 1-es amplitudo mezsgyejen
a kulonbozo frekvenciak egymas utan metszik a kaotikus es szabalyos
zonakat, mig eltavolodva az 1-tol mar mindinkabb kiterjed a
kaotikus ovezet. Nos, az evolucio szempontjabol pontosan ez a tranziens
zona az erdekes, mert itt lep fel olyan komplexitas novekedes,
amely kis elmozdulassal stabilizalhato, vagy varialhato. Ez a
variaciogeneralas lokusza. Azt, hogy az oszcillaciok milyen
szerepet jatszanak az elet beindulasaban (mind ontogenetikai, mind
filogenetikai ertelemben), vagy az idegrendszer mukodeseben, itt
nem kell kifejtenem. Ha kezunkben van egy olyan formalizmus, amely
megmondja, hogy kulonbozo diffuzios sebessegek milyen kombinacioja
alakit ki stabil/instabil (mikor mire van szukseg) patterneket egy
fejlodo embrioban, vagy egyetlen sejtben, megmagyaraztuk mikent dol
el egy eloleny, vagy egy sejt sorsa.
Roger Levin (1992) irja a komplexitasrol szolo konyveben:
"The discovery that universal computation is poised between order
and chaos in dynamical systems was important in itself, with its
analogies to phase transitions in the physical world. It would be
interesting enough if adaptive complex systems inescapably were
located at the edge of chaos, the place of maximum capacity for
information computation. The world could than be seen to be
exploiting the creative dynamics of complex systems, but with no
choice in the matter. But what if such systems actually got
themselves to the edge of chaos, moved in parameter space to the
place of maximum information processing? That would be really
interesting: the ghost in the machine would seem to be almost
purposeful, piloting the system to maximum creativity."
(A szimulacio kulonben elvegeztetett 1988-ban.)
Cafoljatok meg, meg mielott a leghajonk pukkad ki.
Nadasdy Zoltan es Koos Tibor
====================================================================
TUDAS- ES ESEMENYALAPU KATEGORIZACIO A MINDENNAPI EMLEKEZESBEN
Konya Aniko
ELTE BTK Altalanos Pszichologiai Tanszeke
A kategorizacio elmeletei eltero alapokra helyezkednek. Igy a
logikai, definiativ ereju szemantikus kategoriakkal
szembehelyezhetoek a lenyegi altalanositast hordozo, perceptualis
alapokon nyugvo termeszetes kategoriak. Az elso fogalmi
reprezentacio nevezheto tudasalapunak, mig az utobbi, a fogalmak
belso jelenteset tekintve, esemenyalapunak. Az esemenyalapusag
lehetoseget ad a termeszetes kategorizacio mindennapi emlekezetre
valo kiterjesztesenek. Ez utobbi megkozelites kihangsulyoz olyan
kerdeseket, mint peldaul azt, hogy a hasonlosagon alapulo semaszeru
reprezentacio milyen kapcsolatban all az egyedi esemenyekkel. Az
emlekezet strategiak altal vezerelt modon hasznalja az esemenyek
altalanositasanak eltero formait az egyedi emlekek hozzafereseben.
Az idoben kiterjedt valamint tematikus altalanositas mellett, az
esemenyek kontextualis hasonlosaga elmeletileg az esemenyek
kozvetlen elohivasara is lehetoseget ad. Ezen a ponton kapcsolodom
egy evvel korabban itt megtartott eloadasomhoz, amely az egyedi
elenk emlekeket nem-tudatosan elohivott implicit emleknek
tekintette. A szakirodalomban az emlekezes implicit formaja a
szabalyokon alapulo explicit emlekezessel kerul szembeallitasba -
epp az esetek kozvetlen hozzaferese miatt. A fenti meggondolasban az
esemenyek kozvetlen kontextualis keresese megfeleltethetonek latszik
a prototipus elmeletekkel szembeallitott `mintapeldany`
elgondolasnak.
====================================================================
METAFORA A KOGNITIV NYELVESZETBEN
Kovecses Zoltan
ELTE, Amerikanisztika Tanszek
A kognitiv nyelveszetben megkulonboztethetjuk a metafora
objektivista es nem-objektivista felfogasat. A jelen dolgozat fo
celja a dominans nem-objektivista felfogas fo vonasainak rovid
ismertetese. E felfogasban a metafora nem pusztan egyes nyelvi
kifejezesek sajatossaga, hanem egesz gondolkodasunkat es
viselkedesunket is athato jelenseg. Mikor metaforarol. beszelunk,
ket tapasztalati tartomany kozotti szisztematikus megfelelesrol van
szo. A ket tartomany kozul az egyik a "forrastartomany", a masik a
"celtartomany". A forrastartomany tipikusan konkret, fizikai, mig a
celtartomany tipikusan absztrakt. A forrastartomanyt es a
celtartomanyt alkoto entitasok kozott szisztematikus megfelelesek
talalhatok. A megfelelesek egy-egy ilyen rendszeret hivjuk (fogalmi)
metaforanak.A fogalmi metaforak a nyelv szintjen nyelvi kifejezesek
formajaban manifesztalodnak.
A forrastartomanyt alkoto entitasokrol. nagy mennyisegu tudassal
rendelkezunk. Ezt a tudasunkat atvisszuk a celtartomanyra Absztrakt
fogalmaink igy fokent konkret fogalmaink analogiajara epulnek fel.
Az elv, ami ezt biztositani latszik az un. "invariancia hipotezis",
amely kimondja, hogy mindaz a forrastartomanybeli tudas amely nem
ellentetes a celtartomanyrol valo ismereteinkkel, kerul at a
celtartomanyba.
Ahogy a metaforak nemcsak elszigetelt nyelvi kifejezesek
sajatoasagai, ugy nem is csak olyan elszigetelt fogalmi
osszekapcsolodas melyekben egy bizonyos celtartomanyt egy bizonyos
forrastartomany segitsegevel probalunk jobban megerteni. Fogalmi
rendszerunk metaforak nagyobb rendszerei talalhatok. Idaig negy
ilyen rendszert 'sikerult azonositani: a mozgas", ero", "targy" es
"tartaly" metaforak rendszeret. E negy rendszer a tapasztalas es
megismeres alapveto semait kepviseli, es igy nem meglepo, hogy
metaforil gondolkodasunknak is lenyeges reszeit alkotjak.
====================================================================
AZ IRODALMI ERTELMEZES SZOCIALIS-KOGNITIV MEGKOZLITESE
Laszlo Janos
MTA Pszichologiai Intezete
A kognitiv pszichologia perspektivajabol tekintve az irodalmi mu
jelentese a szoveg mentalis reprezentacojaban keresendo; az irodalmi
ertelmezes az a folyamat, amelyben a szoveg mentalis reprezentacioja
kialakul. Az irodalmi szovegek mentalis reprezentacioit
tanulmanyozando, a kognitiv pszichologianak rendelkeznie kell a
tudas es elmeny reprezentaciojanak komplex elmeletevel, es egy arrol
szolo teoriaval, hogy e valtozatos tudasformak az olvasas folyaman
mikent lepnek interakcioba a szovegben rejlo informacioval. Ezek az
elmeleti eszkozok teszik lehetove a kognitiv pszichologia szamara,
hogy megragadja es osszehasonlitsa a kulonbozo szovegekre adott, az
egyazon szovegre az olvasok kulonbozo csoportjai altal adott,
illetve a kulonbozo olvasasi szituaciokban adott ertelmezeseket.
Ujabban Schank (1986) javasolt egy olyan modellt, amely a megertest
egy kontinuum menten abrazolja. Ha egy megnyilatkozasnak, illetve
barmely nyelvi vagy nem nyelvi anyagnak "ertelme van", de ez
okozatilag egyeb tenyekhez nem kapcsolodik, ugy a megertes a
kontinuum egyik vegpontjan all. Schank kifejezesevel szolva, a
"kognitiv megertes" a kozepso tartomanynak felel meg, ahol is a
felfogas a kauzalis feltetelek es kovetkezmenyek szerinti gazdag
kontextualizaco soran megy vegbe. Vegul, a kontinuum masik
vegpontjan a tokeletes empatia talalhato, vagyis az a fajta
megertes, mely teljes mertekben rezonal a kommunikaciohoz kapcsolodo
elmenyekre. A megertes kontinuuma, ahogyan azt Schank (1986)
abrazolja, a megertes melysege fele iranyulo, lepesol lepesre
torteno haladast sugall. Ez a "kontinuum" azonban a valosagban sem
terben sem idoben nem egydimenzios. Mas szavakkal, az "ertelme van"
tipusu, a "kognitiv" es az "empatias" megertes a felfogas mas-mas
vonatkozasait vagy retegeit kepviselik, s ezek egymassal
parhuzamosan is vegbemehetnek. Pontosan ez a korulmeny teheti
alkalmassa a schanki megertes-fogalom alkalmazasat az irodalmi
narrativumok megertesere, ahol is a kognitiv es empatias megertes
egymastol kolcsonosen fuggoretegei egyarant megjelennek.
Kognitiv megertes: tematikus cselekves semak
Gordon Bower (1976) egy izben megjegyezte, hogy az emberi
pszichologia teljessege rekonstrualni lehet tortenetekbol.
Csakugyan, a tortenetek jellemekre es cselekvesekre epulnek s azok
megertesehez az olvasonak szuksege van az e kategoriakrol valo
tudasra, mely kategoriak egyszersmind a lelektani vizsgalodas
targyai is. A kognitiv megertes teruleten a megismeres lelektana
szamos olyan sema-felfogast alakitott ki (mint peldaul prototipusok,
szcenariok, semak, kategoriak, es igy tovabb), amelyek jellemek es
cselekvesek megragadasara hivatott tortenetmegertes szempontjabol
ugyanakkor azok a fogalmak tunnek a leghasznosabbaknak amelyek az
emberi cselekvesek celiranyossaganak vagy intencionalitasanak
elmeleteire tamaszkodnak (von Wright, 1971; Schank & Abeison, 1977;
Graesser, 1981; Wilensky, 1983; Read, 1987). A celok
kikovetkeztetese lehetove teszi az olvaso szamara, hogy oksagi
kapcsolatokat letesitsen a resztvevok egyedi cselekvesei kozott, s
ezaltal a tortenet koherenciaval ruhazza fel.
Igy egyszeru tortenetben a resztvevok celjainak feltarasa konnyen
vegbemehet. Bizonyos celok az alcelok vagy cselekvesek egesz
szekvencioit implikalhatjak, mint peldaul a _tervekben_ vagy
_forgatokonyvekben_ (Schank & Abelson, 1977) tortenik, s igy csupan
e "folerendelt" celok azonositasa kivan nemi erofeszitest. Nem igy
all a dolog a bonyolultabb tortenetekben, ahol az egyedi cselekvesek
szamos intencio hordozoi lehetnek. Legyen szo akar az egyszerubb,
akar a bonyolultabb esetrol, egy tortenet kognitiv megertese
leirhato es megragadhato cel-vonatkozasu fogalmak terminusaiban.
Van azonban a celok elemzesenek egy masik vonatkozasa is, ami meg
mindig a kognitiv megerteshez tartozik, jollehet tulmegy a lokalis
koherencia hatarain. A kikovetkeztetett celok teljes epizodoknak is
globalisjelentest kolcsonozhetnek. E celok az emberi erintkezes
vazlatos temaihoz kapcsolodhatnak, mint amilyen a romanc, a
rivalizalas, a karrier, stb. (Schank & Abelson, 1977; Dyer, 1983), s
ily modon a celiranyos cselekveseket egy _tematikus kontextusban_
helyezhetik el.
A celok azonban onmagukban nem elegendoek e feladat teljesitesehez.
Tulsagosan sokertelmuek ahhoz, hogy egy tematikus kontextust
azonosithassanak: egy cel nemcsak egy temanak lehet resze. A
celokhoz kotodo magyarazo _hiedelmek_ segithetnek annak a tematikus
kontextusnak az azonositasaban, melyhez az adott cel tartozik.
Hamlet kolostorba kuldheti Opheliat azert, mert ugy veli, "jobb lesz
neki, ha kivul marad az o zaklatott eleten", vagy azert mert nem
akarja "boldogtalanna tenni Opheliat". Ez esetben az Opheliaval valo
szakitas mint cel az _aldozat vagy _lemondas temajaba agyazodik. A
szakitas ugyanezen cselekvese megvalosulhat Hamlet azon hiedelmebol
fakadoan, hogy Ophelia eszkozze valt Claudius es Polonius markaban.
Az utobbi esetben a szakitas intencioja a _strategiai vedelem, vagy
a _romantikus_ bosszu temaiban kontextualizalhato. Persze, Hamlet
cselekveseinek szamos celja lehet meg az Opheliaval valo szakitas
szandekan tulmenoen is, s minden egyes intencio hattereben a
hiedelmeknek mas es mas osszessege munkalkodhat. A lenyeg itt csupan
annyi , hogy a kognitiv megertes, mint egy tortenet tematikus
megertese, leirhato olyan cel-hiedelem strukturakban, amelyeket az
olvasok cselekvoknek tulajdonitanak.
Empatias megertes: elmeny es utalas
A megertes kontinuumanak "empatia" vegpontja fele haladva a felfogas
analogikusabb jellegu. Olyan epizodok, amelyek az altalanos semakhoz
nem illeszkednek, az emlekezetben tarolt hasonlo tapasztalatokat
mozgosithatnak. Schank (1982) e folyamatot "emlekeztetesnek" nevezi.
Az uj es a regi epizodok kozotti osszefugges az absztrakcio es a
hasonlosag barmely szintjen feszulhet. A "West Side Story"
emlekeztethet valakit a "Romeo es Julia"-ra, s egy rendor gesztusa
emlekeztetheti az embert altalanos iskolai tanaranak tekintelyelvu
magatartasara.
Amint a fenti peldak mar sejtetik, az emlekeztetesek nem feltetlenul
es kizarolagosan kognitiv jelleguek. A "maradektalan empatia"
kifejezes mar onmagaban is azt implikalja, hogy az epizodhoz kotodo
erzesek es erzelmek is felelevenednek az epizod kognitiv anyagaval
egyutt. Az elmenyek _utalas_ altal valo felbukkanasanak elmeletet
Merei (1984) korvonalazta. Merei szerint azokat a spontan
elmenyeket, amelyekre csoportjainkban vagy szemelykozi
kapcsolatainkban teszunk szert, s amelyek telitve vannak a valosag
indulati feszultsegevel, megorizzuk az emlekezetben, elobb a
tudatossag peremen, majd azon kivul. Merei felfedezese azt mutatja
meg, hogy az elmeny megvaltozasanak es tudatba valo visszateresenek
ket ismeretes modjan, vagyis a sematizacio folyamata nyoman
kialakulo fogalmakon, es az elfojtas folyamata nyoman kialakulo
szimbolumokon tulmenoen letezik meg egy harmadik lehetoseg, s ezt
kereszteli el utalasnak. Az utalas az eredeti tapasztalat egy
reszlete, amely a tudatban ujra felbukkan, mikozben az eredeti
elmeny teljes erzelmi feszultseget kepviseli. Ha a kommunikacio
ilyen reszleteket old ki, empatias rezonancia lep fel. Fuggetlenul
attol, hogy az utalast irodalomban, mint muveszi eszkozt gyakran
szandekosan is alkalmazzak, ugy tunik, a szemelyes elmenyek
mozgosulasa az irodalmi megertesnek elengedhetetlen feltetele. Midon
azt allitjuk, hogy a megertesnek e tipusa a felfogas kontinuumanak
"tokeletes empatia" vegpontja fele esik ezen nem azt a kriteriumot
ertjuk; hogy az ember ujraelje azt, amit egy irodalmi szoveg
szerzoje atelt. Inkabb arrol van szo, hogy letezik egy attitud az
irodalmi megertesen belul, amelynek soran az ember engedi mukodesbe
lepni a maga szemelyes elmenyeit, akar a szerzo sajat elmenyeitol
teljesen fuggetlenul. Ezen attitud funkcioja valoszinuleg az, hogy a
szemelyes elmenyek sokasaganak mobilizalasa a szoveg olvasasa soran
lehetove teszi, hogy a szoveg kapcsolatba keruljon az olvaso
enjevel.
Irodalmi megertes: irodalmi es mufaji tudas
Mind a kognitiv, mind pedig az empatikus megertes megvalosulhat
olyan tortenetekkel kapcsolatban is, amelyek aligha tekintendok
irodalmiaknak, vagyis egyikuk sem hatarozza meg a megertest
_irodalmi megerteskent_. Amint Pratt (1977) az irodalmi szovegek
nyelvevel osszefuggesben kimutatta, hogy az semmilyen korulirhato
modon nem kulonbozik barmely egyeb szoveg nyelvetol, nem leteznek
olyan specifikus kognitiv folyamatok sem, amelyek pusztan az
irodalmi ertelmezesert volnanak felelosek. Az irodalom terepere valo
belepes konvenciok kerdese (Schmidt, 1982), amelyek logikai, nem
pedig lelektani termeszetuek. Ha viszont valaki mar az irodalom
teruleten jar, az ertelmezes feladatat bonyolultabba teszi, hogy az
irodalmi narrativumok lehetseges vilagokat alkotnak (Eco, 1979;
Dolezal, 1988; Bruner, 1986; Beaugrande, 1987; Kanyo, 1985; Csuri,
1987), ahol a hetkoznapi cselekvesek megszokott logikaja nem
feltetlenul allja meg a helyet.
Mindez nem jelenti azt, hogy irodalmi tortenetek megertese soran az
olvasoknak ne kellene megerteniuk a szereplok celjait es hiedelmeit,
vagy, hogy szemelyes elmenyeiket felre kellene seperniuk. Szukseges
azonban egy harmadik tudas-forrast is igenybe venniuk, nevezetesen
az irodalmi, vagy konkretabban a _mufaji tudast_, ami arrol
tajekoztatja oket, mikent alkothato meg egy lehetseges vilag egy
adott szoveg mufajaban, legyen az tundermese, szimbolikus novella,
vagy realista regeny.
====================================================================
AZ ANYANYELV, MINT A MATEMATIKAI MEGISMEREST KORLATOZO
GONDOLKODASI MODELL
Majoros Maria
Lauder Javne Zsido Kozossegi Iskola Gimnaziumi Tagozat
Az anyanyelv altal meghatarozott gondolkodasi modell harom
szempontbol korlatozza a matematikai megismerest:
1. Az anyanyelv altal kozvetitett logikai struktura es a
matematikai logika nem esik egybe.
2. Az anyanyelvben is ertelmesnek szamito kifejezesek nyelvi es
matematikai jelentese nem esik egybe. A matematikai jelentes
mindig levezetes: azon elemi lepesek osszessege, amelyek az
adott fogalomhoz elvezetnek.
3. A gondolatok nyelvi megfogalmazasa es azoknak nyelv altal adott
eszkozokkel torteno irasa maskent viszonyulnak egymashoz, mint
ahogyan a matematikai gondolatok viszonyulnak a matematika
irasahoz.
Megfigyeleseim 6-18 eves koru gyerekek matematikai ismeretszerzesere
vonatkoznak.
A gyerek rendelkezesere allo elsodleges megismeresi sema a nyelv.
Ezt a semat alkalmazza automatikusan a megismeres ujabb es ujabb
targyaira. Ha a matematikai jelentes helyes kialakulasat nem
segitjuk elo megfelelo elemi tevekenysegekre torteno
visszavezetessel, akkor a gyerek automatikusan anyanyelvi
jelenteseket helyettesit. Megfelelo jelentes-struktura hianyaban nem
alakul megfeleloen strukturalt matematikai gondolkodas. Ez a nem
megfelelo struktura termeszetesen nem fordithato le matematikai
szimbolumok nyelvere. Ebben az esetben matematikai ismeretek kettos
tagolodasa all elo: az irott matematika teljesen elszakad a
matematikai megfigyelesektol.
====================================================================
MAJMOK, GYEREKEK, SZAVAK ES MONDATOK AVAGY MAJOMNYELVTANULAS?
EGY ALOM VEGE?
Miklosi Adam
ELTE TTK Etologia Tanszek
Az ember mindig is szeretet volna tarsalogni az allatokkal. E vagy
egyik lehetseges megvalosulasi formaja az lenne, ha egy kelloen
"intelligens" allatot megtanitanank a mi nyelvunkre. Es maris
indulhat a tarsalgas...
A nyelvtanitasi laz a 60-as es 70-es evekben tetozott, amikor
egymassal egyidoben tobb laboratoriumban is foglalkoztak azzal, hogy
mikeppen lehet emberszabasu majmokkal (csimpanzok, gorilla)
valamilyen termeszetes vagy mesterseges nyelvet elsajatitatni.
Az akkori kiserletek tapasztalati es tanulsagai mintegy 20 ev
tavlatabol vilagosan attekinthetok. Vajon inkabb kudarcnak sikernek
konyvelhetok el az eredmenyek? Tudjuk-e, hogy milyen mertekben kepes
egy emberszabasu majom elsajatitani egy egyszeru nyelvet? Vajon csak
ido es modszer kerdese a majmok nyelvtanulasa, vagy az egesz ugy
eleve kudarcra van itelve?
Az ilyen es hasonlo kerdesekre csak akkor adhatjuk meg a valaszt, ha
a temaval kapcsolatos hozzaallasunkat a fejerol a talpara allitjuk.
Eszre kell ugyanis venni, hogy ebben az esetben is fajok kozotti
osszehasonlitasrol van szo, ami rendkivul kenyes feladat kulonosen
akkor, ha figyelembe vesszuk, hogy mindket faj (csimpanz illetve
ember) nyelvhasznalatanak egyedfejlodeserol es illetve a nyelv
megjelenesenek evolucios elozmenyeirol meg mindig keveset tudunk.
Marpedig erdemi osszehasonlitast csak akkor tudunk tenni ha
rendelkezesunkre all az adott faj okologiai es etologiai leirasa. Ez
a fajta megkozelites lehetove teszi, hogy reszrehajlas nelkul
vizsgaljuk meg a majmok nyelvtanulasanak kerdeset.
====================================================================
KULTURA ES KATEGORIZACIO:
A KULTURALIS ANTROPOLOGIA MEGFONTOLASAI
Niedermuller Peter
A kulturalis antropologia a kategorizacio, a kategoriakban torteno
gondolkodas, a kulturalis kategoriak, a megismeres kulturalis
meghatarozottsaganak stb. elmeleti problemaira csak viszonylag
keson, a hetvenes evek elejen figyelt fel. Annak ellenere tortent ez
igy, hogy a megismeres, a kornyezo vilag artikulalasanak
kategorizalasanak, a megismeres, a nyelv "kulturalis
meghatarozottsaganak" legkulonbozobb megnyilvanulasai legalabb a
szazadelo ota folyamatosan targyat alkottak az antropologiai
vizsgalodasoknak. Azonban a kulturalis antropologianak, mint
tudomanynak konstituriv elvei annyira mas iranyokba mutattak, hogy
egyszeruen nem tettek lehetove a kultura kognitiv dimenziojaval
kapcsolatos tudas teoretizalasat. Ugyanakkor kar lenne arrol
megfeledkezni, hogy az olyan "klasszikus" antropologiai vitak, mint
pl. a torzsi tarsadalmakat jellemzo prelogikus vagy vad gondolkodas
termeszetenek vizsgalata mogott a kognitiv folyamatok kulturalis
meghatarozottsaganak, a megismeres kultura-fuggo voltanak kerdese
huzodott meg.
A kulturalis antropologia tudomanytorteneteben a hatvanas evek
masodik feletol kezdodoen ket olyan megkozelites bontakozott ki,
amely elmeleti ervennyel igyekezett kultura es kategorizacio illetve
a kulturalis kategorizacio problemakoret vizsgalni. egyik, a
kognitiv antropologia elsosorban a nyelv es a megismeres
osszefuggeseit allitotta eloterbe, s a taxonomiai rendszerek, a
szemantikai strukturak, az intencionalitas, a proporcionalitas, a
lexikai rendszerek, az osztalyozas, stb. problemait igyekezett
megvilagitani a szokvanyos antropologiai targyak (rokonsagi
rendszerek, vallasi kepzetek, szubkulturak, stb.) elemzesen
keresztul. A masik, a szimbolikus antropologia a szimbolikus
formakon keresztul torteno kategorizacio folyamatat es szerkezetet
vizsgalta, s erdeklodese annak megallapitasara iranyul - megintcsak
szokvanyos antropologiai targyak (ritusok, szimbolikus akciok
unnepek , mitoszok stb.) elemzesen keresztul - , hogy a vilag
megismeresere es felfogasara szolgalo kategoriak es kategorialis
rendszerek mennyiben fuggvenyei azoknak a szimbolikus formaknak es
eljarasoknak, amelyeken keresztul, amelyek segitsegevel megismeres
(meg)tortenik.
Az eloadas egyreszt arra torekszik, hogy bemutassa e ket - a
kulturalis antropologian belul jelentos teljesitmenyeket felmutato -
iranyzatnak azokat a ma mar klasszikusnak szamito megallapitasait,
teteleit, amelyek a megismeres mas vonatkozasaival foglalkozo
diszciplinak erdeklodesere is szamot tarthatnak; masresz pedig
igyekszik megmutatni, hogy e megkozelitesek tanulsagai nyoman mikent
modosulnak az antropologusoknak a "primitiv gondolkodassal",
valamint a vilagkeppel kapcsolatos elkepzeleseik.
====================================================================
A MEGERTES ELMELETEI A PSZICHOLINGVISZTIKABAN
Pleh Csaba
ELTE BTK Altalanos Pszichologiai Tanszeke
1. Tudas es rendszer viszonya a megertesben
Hogyan hatja at a tudas az egyebkent limitalt hozzaferessel
dolgozo, barkacsolt elemkbol allo rendszert?
2. A szintek kolcsonhatasa
Peldaul: a szotar hatasa a ragok feldolgozasara es a ragok hatasa
az igek aktivalasara (1).
(1a) Jani emlekezett a lanyra.
(1b) A szekrenyre emlekezett Jani.
(1c) A lanyra emlekezett Jani.
(1d) Az otletre emlekezett Jani.
3. Nyers hatasok es a dobozok felnyitasa
A mondatelemzes kerdesei a magyarban.
4. Ragok es szemantika
Mindig van-e lokalis ertelmezes (2)?
(2a) A cica a szekrenyre ugrott.
(2b) A rablo a szekrenyre gondolt.
(2c) Az iro a nemzetre koncentralt.
Hasonlo kerdesek instrumentumnal (3):
(3a) ... a labdaval jatszott...
(3b) ... Ferivel jatszott aztan letette.
(3c) ... az otlettel jatszott...
5. Elemzesi algoritmusok es reprezentaciok
Asszociacio, propozicio es koherenciateremtes.
Eredetuk es szerepuk.
6. Sajatosan nyitott kerdesek a magyarban
Adott-uj tagolas es propozicionalis elemzes viszonya (idoben,
elsobbsegben); jelentesintegracio es a sokmorfemas szavak
megertese (4):
(4a) fel-indul-as-a-ban
(4b) kert-el-get-nek
7. A kiserletezok es a hermeneutak megertes fogalma
Kapcsolatuk a koherencia reven.
====================================================================
A JOBB AGYFELTEKE ES A NYELV - NYELVI ES AFFEKTIV PROZODIA
Sera Laszlo
ELTE BTK Altalanos Pszichologiai Tanszeke
Az afaziakutatasbol szarmazo bizonyitekok ("mely diszlexia",
"szemantikai paralexiak") mellett szamtalan kiserleti eredmeny
tamasztja ala a jobb agyfelteke lexikai-szemantikai feldolgozasi
kepesseget (pl. gyakori, konkret es magas kepkivalto erteku szavak
eseten). A jobb agyfelteke serulesekkel egyuttjaro kommunikacios
attitudvaltozas pedig a kontextualis informacio kiertekeleseben
betoltott lenyeges szerepere utal. A jobb agyfelteke nyelvi
folyamatokban valo reszvetelenek bizonyitekai kozul az eloadas a
prozodia jelenseget emeli ki. A prozodia felfogasara es kifejezesere
vonatkozo klinikai es kiserleti adatok alapjan kritikusan
vizsgalhato a nyelvi es affektiv prozodia klasszikus
szetvalasztasanak leegyszerusitett modellje. Az eloadas a ket
agyfelteke prozodikus kommunikacioban valo egyuttmukodeset
vizsgalja.
====================================================================
A NYELV ES A BESZED MODELLJEINEK SZEMBESITESE
Szollosy-Sebestyen Andras
Budapesti Muszaki Egyetem Nyelvi Intezet
Magyar Nyelvi Csoport
A nyelvtan eredetileg mint az iras, illetoleg a (helyes) emberi
beszed tudomanya alakult ki, es csak a XVIII-XIX. szazadban valt
osszehasonlito, torteneti, majd leiro nyelvtudomannya. A XX. szazad
elso evtizedei ota a nyelvesz modellalkotast sajatos dualizmus
jellemzi, amely a nyelvtudomanyt legalabb ket, de inkabb tobb,
egymastol egyre jobban elkulonulo, sot egymassal szembefordulo agra
bontja: egyfelol az un. elmeleti nyelveszetre, masfelol az
alkalmazott nyelveszet egymassal is egyre kevesbe integralhato
diszciplinaira. Ennek megfeleloen a tudomany targya is kettevalik:
nyelvre es beszedre, noha a kulonbozo elmeletek kulonbozo idoben
kulonbozokeppen vonjak meg a hatart a ketto kozott, es
kulonbozokeppen hatarozzak meg a ketto ontologiai viszonyat.
Ha a nyelvbol indulunk ki, akkor a beszed a nyelv hasznalatat
jelenti, amit a nyelvtol fuggetlen, altalanos pszichologiai,
szociologiai es egyeb torvenyszerusegek iranyitanak. Ezen az uton
oda jutunk, hogy a nyelv- es a beszedkutatas megallapitasai
hovatovabb teljesen erdektelenne valnak egymas szamara.
Ha viszont a beszedet tekintjuk elsodlegesnek, akkor a nyelv mint e
tevekenyseg kulturalis termeke jelenik meg - bar ebben az esetben
eleg nehez feloldani azt a dilemmat, hogy egyaltalaban mikeppen
letezhet beszed nyelv nelkul, vagy azt megelozoleg.
Ha tehat, mint sejtheto, a nyelv es a beszed foltetelezi egymast,
akkor (mint ezt a modern europai nyelvtudomanyt megalapozo muveben
mar Saussure kijelentette) a ketto egyazon jelenseg ket oldala.
Eloadasomban azzal kivanok foglalkozni, hogy ha e kijelentest
komolyan vesszuk, akkor a nyelv es a beszed modelljeinek targya nem
kulonbozhet egymastol, maguk a modellek azonban kulonbozo, sot - a
komplementaritas ertelmeben - ellentetes elvek szerint epulnek fel,
es igy az emberi beszed (produkcio es percepcio) kulonbozo
tulajdonsagainak, "reszecske" illetve "hullam" termeszetenek
magyarazatara alkalmasak illetve alkalmatlanok.
====================================================================
A KOMPLEX LEXIKALIS JEGY-ANALIZIS ES A MORMOTA ESETE
Andor Jozsef
JPTE Angol Tanszek, Pecs
A dolgozat elso reszeben bemutatjuk a lexikalis egysegek nyelvi es
mentalis reprezentaciojara, valamint az egysegek nyelvi hasznalatara
vonatkozoan javasolt jegysort, amely a kovetkezo lexikalis jegyek
szerepet veszi szamba:
(i) denotativ jegyek
(ii) referencialis jegyek
(iii) kategorialis jegyek
(iv) prominens szintaktikai jeloltsegi jegyek
(v) alkategorizalasi jegyek
(vi) relacios jegyek
(vii) szelekcios jegyek
(viii) kollokacios jegyek
(ix) keret jegyek
Az egyes jegyek mukodesi teruletenek s tudasfajtak tipusainak
(szotari tudas, enciklopedikus ismeretek, generikus tudas, egyeni
tudas) megfelelo tisztazasa utan ramutatunk arra, hogy a
kategorizacio, a fogalmi halozatok kialakulasa, valamint a szavak
hasznalatanak viszonyaban a fenti jegyek egyuttesere vonatkozo
nyelvi es extralingualis tudas meghatarozo jellegu.
Ezt kovetoen a dolgozat masodik reszeben a javasolt jegy-rendszer
alkalmazasara kerul sor a magyar "mormota" es az angol "marmot"
szavak lexikalis haloinak leirasara vonatkozoan, elektronikus
feldolgozott lexikalis adatbazis adatokra (COBUILD) es nyelvi
pszichologiai tesztelesre alapozva.
====================================================================
SZlNTAKTIKAI MODULOK AFAZIAS BESZELOK NYELVI TELJESITMENYEIBEN:
MODULARIS MONDATFELDOLGOZAS
Banreti Zoltan
1. A Broca afaziasokkal vegzett mondatismetlesi, mondat/kep
parositasi es grammatikalitasi megitelest kero tesztsorozat
alapjan hipotezis az ON-LINE mondatfeldolgozas modularis
szervezodesere.
1.1 A Broca afaziasok a zart szoosztalyok ("formativumok")
elemeihez kepesek ugyan hozzaferni, de az ON-LINE
mondatfeldolgozasban nem ismerik fel oket eleg gyorsan ahhoz,
hogy azonnal felepithessek az osszetevos szerkezetet, amig a
kozvetlen memoriaban rendelkezesre all a fono1ogiai bemenet
sorrendorzo tarolasa.
1.2 A fonologiai bemenet lexikai azonositasa a szerkezeti
elemzestol fuggetlenul vegbemehet.
1.3 Az elemzo mukodese a kiindulasi Pontnak (predikatum)
megtalalasan es az elemzo *elvarasain* alapul (milyen
informacioHOZ, jegyHEZ milyen informaciot, jegyet *keres*. Maga
a szerkezeti elemzo nem terheli a kozvetlen memoriat, mert
sajat *operativ memoriaja* van. (Megjegyzi, mihez, mit keres).
Olyan bemeneti informaciokra epit, amelyeket az elemzes
kezdeten gyorsan fel tud hasznalni (pld. a predikatum maga, az
esetkeret, a nyelvtani szemely, szam egyeztetesek).
1.4 A Broca afaziasok olyan esetekben hoztak jo grammatikalitasi
donteseket, amelyek a szintaktikai elemzo formalis elvarasait
tukrozik.
1.5 Olyan esetekben hoztak rossz grammatikalitasi iteleteket, ahol
a donteshez szo szerint vissza kellett volna tudni idezni
tartalmas lexikai elemeket, meg kellett volna allapitani
szemantikai jegyeik osszeferhetoseget, vissza kellett volna
emlekezni egy korabbi szintaktikai pozicio tenyleges lexikai
kitoltesere. Az ilyen feladatok nem epulhetnek a szintaktikai
elemzo elvarasaira. A megoldasukhoz a bemenetet tarolo,
sorrendorzo kozvetlen memoria terhelesere van szukseg.
2. Ha a Broca afaziasoknal a zart szoosztalyok hozzaferesi
rendszerenek deficitje miatt a szerkezetepites tulsagosan lassu
az ON-LINE kovetelmenyekhez kepest, akkor a lexikalisan mar
feldolgozott hangsor szerkezetbe integralasa, ertelmezese
elmarad, mivel a sorrendorzo fonologiai bemenetet tulsagosan
hosszu ideig kellene fejben tartani.
3. A szintaktikai elemzo a mondatfeldolgozas elso szakaszaban
elonyben reszesiti a szerkezeti fogodzokat. A beteg kepes a
szerkezeti elemzes elvegzesere, de annak eredmenyet a tovabbi
ertelmezo folyamatban nem tudja felhasznalni.
Az ON-LINE szerkezeti elemzo moduljanak es a sorrendorzo kozvetlen
fonologiai/lexikai memorianak az *aszinkronitasaval* magyarazhato a
jo es a teves grammatikalitasi iteletek szetvalasa, valamint az
aszintaktikus ertesben, az agrammatikus spontan beszedben es a
mondatismetlesben nyujtott teljesitmenyek kulonbsegei.
====================================================================
A NYELVI KOMPETENCIA MODELLALASA KONNEKCIONISTA ALAPU
RENDSZEREKKEL: UJABB KISERLETEK
Bocz Andras
JPTE, Angol Tanszek, Pecs
A konnekcionista rendszerek elismerten hatekonynak bizonyulnak olyan
alacsony szintu kognitiv kepessegek modellalasaban, mint a
mintafelismeres vagy a holisztikus feldolgozas, es szamos igen
kedvezo tulajdonsaggal rendelkeznek (pl. automatika generalizacio,
fokozatos degradalodas a feldolgozasban, tobb, szimultan ervenyesulo
"puha" megszoritas egyuttes kielegitese stb). Ugyanakkor az igazi
kihivast jelent a konnekcionista feldolgozas szamara a magasabb
szintu kognitiv kepessegek modellalasa mint peldaul a nyelvi
kompetencia es a nyelvi viselkedes.
Az irodalomban es a kutatasban ma egy reszt letezik egy eros
megosztottsag a szimbolista es konnekcionista iranyzatok kozott. A
szimbolista elmelet a magasabb rendu kognitiv folyamatok egyszeru,
alacsony szintu implementacios szintjenek tekinti a
konnekcionizmust, a konnekcionizmus pedig azt tartja, hogy a
szimbolista iranyzat legfobb esetben is csak egy megkozelito
leirasat adhatja a kognitiv folyamatok lenyegi termeszetenek, melyet
alapvetoen a konnekcionista alapu kognitiv tudomany tud megragadni.
Masreszt a legujabb kutatasok azt mutatjak, hogy lehetseges olyan
"hibrid" modellek alkalmazasa, vagy legalabbis lehetseges olyan
modellekben gondolkozni, melyek a ket mestersegesen elesen
elvalasztott paradigma kozott egy esszeru es tenylegesen mukodo
kompromisszumot keresnek es megprobaljak kihasznalni a ket eltero
iranyzat es metodologia egymast kiegeszito elonyeit. A jelen
referatum attekinti a kompromisszum keresesenek fobb dilemmait es
nehany ilyen iranyu kiserlettrol ad szamot az ujabb irodalombol,
fokent a termeszetes nyelvi feldolgozas teruleterol.
====================================================================
ELME, NYELV, TARSADALOM: EGY KOEVOLUCIOS FOLYAMAT KOMPONENSEI
Csanyi Vilmos
ELTE, Etologia Tanszek
Az allati elme izolalt, az allati tarsadalmak csupan genetikai
szinten kreativak, az allati kommnunikacios rendszerek zartak. Az
emberi tarsadalmak kreativak, az emberi nyelv nyitott rendszer es az
emberi elme csak a tarsadalom kozegben letezik.
Az elme, a nyelv es a tarsadalom koevolucios folyamatanak egy uj
modelljet mutatjuk be, amely az individualitasbol kovetkezo
variabilitas szelekciojan alapszik. Az individualitas kozponti
szerepet jatszik az evolucioban, esetenkenti megjelenese mindig nagy
evolucios ugrast eredmenyezett. Az emberi nyelv evolucios
megjelenese hozta letre a csoport individualitast, amelynek
szeparacios differencialodasa alakitotta ki az elmet.
Szo esik meg a jelentesrol, a kreativitasrol, az eszkozhasznalatrol
a lokalis es globalis szabalyokrol, a szervezodesi szintekrol
valamint az elet ertelmerol stb., stb.
====================================================================
SZABALYOK HELYETT MEGSZORITASOK:
A 80-AS, 90-ES EVEK GENERATIV NYELVELMELETE
E. Kiss Katalin
Az eloadas a generativ nyelvelmelet chomskyanus valtozatanak
alapvonasait ismerteti, s ezen belul azokra az ujitasokra helyezi a
hangsulyt, melyeket a "kormanyzas- es kotes-elmelet"-nek nevezett
irany (Chomsky 1981, 1986, 1992, 1993) hozott az elmeletbe.
Az eloadas tobbek kozott az alabbi allitasokat fejti ki
reszletesebben:
A generativ nyelveszet targya nem a nyelv, hanem az emberi elme: az
elme mukodesenek nyelvi megnyilvanulasai.
A generativ nyelvelmelet alapkerdesei: i. Miben all az az ember
anyanyelv-tudasa? ii. Mibol ered e tudas? iii. Az ember hogyan
hasznalja anyanyelvtudasat? ' Mig a generativ nyelveszetet megelozo
strukturalizmus az anyanyelvtudast szokasrendszerkent azonositotta,
a korai generativ elmelet az anyanyelvtudast szabalyok es
reprezentaciok komputacios rendszerekent fogta fel. A mai
kormanyzas- es kotes-elmeletben az anyanyelv-tudas SZABALYOK NELKULI
komputacios rendszer: elvek, megszoritasok altal meghatarozott
valasztasi lehetosegek halmaza.
Mig a strukturalizmus felfogasaban az anyanyelvtudast tanulassal,
gyakorlassal sajatitjuk el, a generativ nyelvelmelet szerint az
anyanyelvtudas vaza, az un. univerzalis grammatika velunk szuletett,
genetikusan kodolt. Mig a korai generativ nyelvelmelet e genetikusan
kodolt univerzalis grammatikat szabalyrendszerrel azonositotta, a
mai kormanyzas- es kotes-elmelet szerint az univerzalis grammatika
nyitott parameterekkel rendelkezo elvekbol megszoritasokbol all. Az
anyanyelv-elsajatitas az univerzalis elvek, megszoritasok nyitott
parametereinek az adott nyelv tenyei alapjan valo rogzitese.
Mig a strukturalizmus felfogasaban anyanyelvunket szerzett
keszsegkent hasznaljuk, s analogiaval allitunk elo uj kifejezeseket,
a generativ nyelvelmelet szerint anyanyelvhasznalatunk nem analogias
alapon mukodik, hanem szabalyok iranyitjak.
Az eloadas peldakkal is illusztralja, hogy miben kulonbozik egy-egy
nyelvi jelenseg szabalyokkal valo leirasa, illetve elvekkel valo
megszoritasa. Vegul bemutatja az univerzalis grammatikarol valo
hipoztezisrendszer nehany alapveto elvet s ezek nyitott
parametereinek lehetseges ertekeit.
====================================================================
DONALD DAVIDSON TUDATFILOZOFIAJA
Forrai Gabor
MTA Filozofiai Intezete
Davidson tudatfilozofiai vizsgalodasainak kozeppontjaban ket kerdes
all: 1. mik a propozicionalis tartalommal biro mentalis allapotok
(hitek, vagyak stb.) fo jellemzoi?; 2. milyen kapcsolatban vannak
ezek a mentalis allapotok a fizikai (neurofiziologiai) allapotokkal.
A mentalis allapotokat a harmadik szemely perspektivajabol kozeliti
meg. A hiteket stb. nem privat entitasoknak tekinti, amelyekrol csak
hordozojuk rendelkezhet valodi tudassal. Szamara a mentalis
allapotok azok a dolgok, amelyeket eletunk soran rutinszeruen
tulajdonitunk eqymasnak. Igy ezeknek az allapotoknak a jellemzoit
ugy tarhatjuk fel, hogy szemugyre vesszuk, milyen modon
tulajdonitjuk oket masoknak. E tulajdonitast ket elv vezerli. Az
elso, a normativitas, annyit tesz, hogy e mentalis allapotok reven
racionalizaljuk masok viselkedeset. Maqyaran, a mentalis allapotok
ala vannak rendelve racionalitas normainak. A masodik, a holizmus,
azt fedi, hogy a mentalis allapotokat nem egyesevel, hanem
csoportosan tulajdonitjuk. E rendszereknek, s nem az egyes mentalis
allapotoknak, kell (tobbe-kevesbe) eleget tenniuk a racionalitas
kovetelmenyeinek.
E ket elvbol igen sulyos kovetkezmenyek adodnak. Egy, nincsenek
*pszichologiai* torvenyek. Ilyen torvenyeket ugyanis csak akkor
allithatnank fel, ha a mentalis allapotokat egyesevel tudnank
tulajdonitani. Mivel azonban a mentalis allapotok nem azonosithatok
egymastol fuggetlenul, osszefuggeseik nem tarhatok fel empirikus
modon. Ketto, nincsenek pszichofizikai torvenyek. Ha ugyanis
lennenek, akkor a fizikai allapotok osszefuggesei ugyanazoknak a
normativ kovetelmenyeknek engedelmeskednenek, mint a mentalis
allapotok osszefuggesei. Az viszont fogalmi keptelenseg, hogy
fizikai allapotok a racionalitas normainak legyenek alavetve.
Mindezek fenyeben Davidson tudatfilozofiaja meglehetosen
destruktivnak tunhet. A pszichologiai torvenyek tagadasa
ketsegbevonni latszik a pszichologi tudomanyanak lehetoseget a
pszichofizikai torvenyek elutasitasa pedig valamifele test lelek
dualizmushoz latszik vezetni. A latszat persze csal. Valojaban
Davidson felfogasabol ennel gyengebb -- noha igy is eros --
kovetkezmeyek adodnak. Eloszor, a pszichologia mint nomologikus
tudomany csak abban az esetben lehetetlen, ha a hit, vagy, stb.
fogalmaira probal epiteni. Masodszor, Davidson ugy veli, hogy bar a
mentalis allapot-tipusok nem azonosithatok fizikai allapot-
tipusokkal, a token-token azonossag fennall, vaqyis minden egyes
mentalis allapot azonos valamilyen konkret fizikai allapottal.
====================================================================
PERCEPTRON TANITO TANTERVE PERCEPTRON TANULO SZAMARA
Geszti Tamas
ELTE Atomfizikai Tanszek
A perceptron egyetlen, tanulasra kepes formalis neuron. Fizikusok
sokat vizsgaljak azt az esetet, amikor a megtanulando feladat egy
masik perceptron (a "tanito") minel tokeletesebb utanzasa a bejovo
jelekre valo valaszadasban. A perceptron a tanito altal felmutatott
peldak alapjan tanul, felhasznalva a tanito hibajelzeseit.
Definialjuk a konnyu pelda fogalmat, es megmutatjuk, hogy kulonbozo
tanulasi modszerek eseten is elonyos a tanulast konnyu peldakkal
kezdeni es fokozatosan haladni a nehezebbek fele.
Ha a tanito vagy a tanulo elhatarozasabol a legnehezebb peldak nem
kerulnek megtanitasra, a tanulo szabadon valaszthat ezek kulonbozo
megoldasai kozul. Ez modelljeul szolgalhat nyelvi szokasok es nyelvi
babonak keletkezesenek. A modell megkonnyitheti szokas es babona
megkulonbozteteset.
====================================================================
SZIMBOLUMOK-E A KATEGORIAK?
Horanyi Ozseb
Micimacko letelepedett a fa ala; mancsai koze fogta a
fejet, es gondolkozni kezdett.
Igy kezdte: "Ez a dongicseles jelent valamit. Olyan
nincs, hogy csak dongicseles van meg zummoges, es az nem
jelent semmit. Ha dongicseles van meg zummoges, akkor ez
azt jelenti, hogy valaki vagy valami dongicsel, illetve
zummog, es amennyire az en muveltsegem futja, az egyetlen
elkepzelheto ok, ami valakit dongicselesre, illetve
zummogesre indithat, abban a tenyben leli magyarazatat,
hogy az illeto egy mehecske."
Azutan meg hosszasan gondolkodott, es igy fejezte be:
"Ami pedig azt illeti, ha valaki mar meh, ezt a minoseget
arra szokta felhasznalni, hogy mezet keszitsen."
Ezek utan felallt, es igy szolt:
- A mezkeszitesnek pedig egyetlen ertelmes okat es
celjat abban latom, hogy en a mezet megegyem.
[ Milne, A.A.: Micimacko (forditotta: Karinthy Frigyes),
Mora, Budapest, 1983, 9-10. ]
(1) A mai magyar koznyelv "jelent" lexemajanak a megismeres
szempontjabol harom jellegzetes hasznalata kulonboztetheto meg. Ezen
harom hasznalat rekonstrukciojanak kiindulo formulaja:
"az, hogy r egyuttal azt jelenti, hogy q",
ahol a formula az r-rel, illetoleg a q-val parametrizalt
propoziciokra nezve intenzionalis.
Az elso hasznalat a kovetkezo formulaval rekonstrualhato:
[1] "az, hogy r az L nyelvben maga utan vonja, hogy q",
ahol a "jelent" hasznalata fugg r-tol es q-tol; vagyis az [1]
intenzionalis fuggveny: a "jelent" ezen hasznalata entailment tipusu
operatorral rekonstrualhato.
A masodik hasznalat a kovetkezo formulaval rekonstrualhato:
[2] "az, hogy r az L nyelvben a T (termeszet) torveny kovetkezteben
maga utan vonja, hogy q".
Ebben az esetben is altalaban igaz az, hogy az r igazsaga
szuksegszeruen maga utan vonja a q-et: a szemantikai involucionak
azonban nem nyelvi-logikai forrasa van ezen leirasokban (mint az
[1]-ben), hanem (termeszet) torveny egyesiti a ket konstituens
leirast egyetlen komplexebb eset-leirassa. Azt a sajatos
komplexitast, amelyet a "jelent" masodik hasznalatahoz lehet kotni a
"szimptomatikus" kategoriaval karakterizalom.
A harmadik hasznalat a kovetkezo formulaval rekonstrualhato:
[3] "az, hogy r az L nyelvben a {SUMMA} szabaly kovetkezteben maga
utan vonja, hogy q".
A masodik ket hasznalat kiboviti az elso kiindulopontjaban adott
involuciot: nemcsak az L nyelv szerint vonhatja maga utan r a q-t,
de mas modon is, mas forrasbol is eredhet az involucio tenye. Azt a
sajatos komplexitast, amely a szimbolikusat jellemzi, a "jelent"-nek
e harmadik hasznalatahoz lehet kotni.
Azok a propoziciok, amelyek a "jelent" elso hasznalatara apellalnak
tisztan csak *pro dicto* leirasokra alkalmasak; azokat a
propoziciokat, amelyek a "jelent" masik ket hasznalatanak egyikere
apellalnak, lehet *de re* modon leirasra hasznalni.
(2) A megismeresnek ebben az eloadasban is egy olyan paradigmajaban
fogok gondolkozni, amely a megismerest *kategorizacionak* tekinti. A
kategorizacio jellegzetesen episztemikus tevekenyseg, amelynek
eredmenyet (a *reprezentaciohoz* vagy az *allitashoz* hasonloan) egy
q propozicio irja le (amely tehat azt rogziti, hogy valamire, az
individualis kategorizalandora igaz modon projektaljuk egy
kategoria, azaz egy predikatum ervenyesseget, vagyis ertelmezesi
tartomanyaba tartozonak ismerjuk el).
Az a teny, hogy r - lattuk - kulonbozo modokon jelentheti egyuttal
azt, hogy q. Kovetkezeskepp nem csak szimbolikus lehet a
kategorizalas modja, vagyis a kategoria nem csak szimbolum lehet.
Bizonyos ertelemben nyitott kerdes azonban, hogy mi minden lehet
meg?
Abbol a tenybol, hogy nem csak szimbolum lehet kategoria,
meggyozodesem, nem kovetkezik, hogy a kategorizacionak (s igy a
megismeresnek) nem konstrualhato *egyseges elmelete*. Az eloadas
ehhez az egyseges elmelethez kivan hozzajarulni egy kevessel, ha
egyaltalan, *logikai* (pontosabban *logikai-szemiotikai*)
*perspektivabol*.
====================================================================
SZABALYOK ES KONSTRUKCIOK
Kalman Laszlo
MTA Nyelvtudomanyi Intezete
Ebben az eloadasban egy-ket olyan problemarol lesz szo, amely a
nyelveszeti modellek szokasos, a formalis nyelvek nyelvtanaihoz
hasonlo felepitesebol ered, valamint abbol a tenybol, hogy a
termeszetes nyelvekben -- a formalis nyelvekkel szemben -- osszetett
lexikai elemek is vannak. Roviden szolok a lehetseges kivezeto
utakrol, es megprobalom kifejteni, hogy ezek kozul a
legkonzervativabb valtozatot az un. konstrukcios nyelvtan kepviseli,
amely nem ismeri el a termeszetes nyelvi megnyilatkozasok szigoruan
hierarchikus szerkezetet. Ennek a megkozelitesnek a nyelvtudomany es
a kognitiv tudomany erintkezo teruleteire nezve is sulyos
kovetkezmenyei vannak.
====================================================================
RACIONALITAS ES GYERMEKI TUDATELMELET
Kiss Szabolcs
ELTE BTK Altalanos Pszichologiai Tanszeke
Az eloadas a racionalitas hetkoznapi feltetelezese es a gyermeki
tudatelmeletek egyik kozos problemajat targyalja. A mindennapi
pszichologiai magyarazatainkban kulcsszerepet jatszo racionalitas-
feltetelezes korul fontos vitak alakultak ki a szakirodalomban. A
masik viselkedesenek elorejelzesekor csak ugy jarhatunk el, ha
racionalitast tetelezunk fel a masik szemelyrol. A D. Dennett
nevehez fuzodo "intencionalis hozzaallas" elso lepese ez a
tulajdonitas, amelyet az kovet, hogy a masikat hiedelmekkel es
vagyakkal ruhazzuk fel. Ezek alapjan valik lehetove a viselkedes
predikcioja.
Dennett racionalitas alapelve mogott negy reszelvet szoktak
megkulonboztetni: Az igazsag principiuma szerint az intencionalis
hozzaallas ugy reprezentalja a masik velekedeseit, mint amelyek
tobbsegeben igazak. A koherencia elve azt mondja ki, hogy a masik
velekedesei nagyreszt koherensek. A "zaras" elve ertelmeben, ha egy
lenyt ugy reprezentalunk, mint amelyik azt veli, hogy P, es P-bol
kovetkezik Q, akkor a lenyt ugy kell reprezentalnunk, mint aki azt
veli, hogy Q. A negyedik principium arra utal, hogy intencionalis
rendszerek leginkabb azt kivanjak, amivel jo volna, ha
rendelkeznenek.
Az erveles igy foglalhato ossze: A velekedes-vagy magyarazatok a
racionalitas feltetelezesen alapulnak. Csak teljesen racionalis
rendszerekre lehetne igaz a velekedes-vagy magyarazat. Ezek a
racionalitas feltetelezesek azonban altalaban ellentetesek a
tenyekkel. Ebbol az kovetkezik, hogy az intencionalitas magyarazatok
nem lehetnek tobbek, mint instrumentumok. A magyarazatok ugyanakkor
mukodnek, mert evoluciosan sikeres rendszerekre alkalmazzuk oket. Ha
egy rendszer viselkedese nem kozeliti meg a racionalitast, akkor nem
volna evoluciosan sikeres.
Jerry Fodor tobb izben probalta kritizalni a fenti felfogast.
Ellenervei arra mutatnak ra, nem biztos, hogy az intencionalis
magyarazatok a racionalitas feltetelezesen alapulnak. Ha igen, akkor
nem valoszinu, hogy az olyan eros, hogy hamis legyen. Nem kell tul
sok racionalitast feltetelezni ahhoz, hogy bizonyos prediktivitast
nyerjunk. Ha az evoluciosan sikeres rendszerek racionalisak, akkor
nehez megmagyarazni, hogyan lehet a racionalitast pusztan
instrumentumnak tekinteni. Fodor szerint inkabb arrol van szo, hogy
a racionalis rendszerek reszei az intencionalisoknak.
A fenti vita keretul szolgal empirikus vizsgalatunknak. Egy ujabb
racionalitas-elvet vezetunk be: a hitelesseg (oszinteseg) elvet. E
szerint a masik viselkedese, beszede, beszedaktusai hitelesen
fejezik ki mentalis allapotat. A masik nem hazudik. Ez az elv
tulajdonkeppen Moore paradoxonat ("Esik az eso, de nem hiszem, hogy
esik az eso.") emeli racionalitas feltetelezesse. Ezt az oszintesegi
elvet vetjuk ossze az elso dennetti elvvel, az igazsag elvevel.
Kiserletunkben a ketto relativ viszonyara vagyunk kivancsiak az
elsajatitas meneteben.
Az eloadas a gyermeki tudatelmeletek vizsgalataban hasznalt teves
hiedelem teszt egy ujabb valtozatanak bemutatasa is, amely valtozat
lehetove teszi a ket racionalitas elv korai megletenek illetve
idolegese felfuggesztesenek az empirikus teszteleset.
====================================================================
A NYELVSPECIFIKUS TEMPORALIS INFERENCIAK KIALAKULASANAK
ALTALANOS KOGNITIV ALAPJAI
Komlosi Laszlo Imre
ELTE BTK Altalanos Pszichologiai Tanszeke
A termeszetes nyelv szerkezetenek es mukodesenek kognitiv
aspektusait elemzo projektum reszekent kerulnek bemutatasra a
megismerestudomanyi kozosseg elott "a temporalitas a gondolkodasban"
elnevezesu reszkutatas eredmenyei.
Az osszehasonlito nyelveszeti alapvetes a beszelo/hallgato
termeszetes nyelvrol alkotott ismereteiben rogzitett, az esemenyek
es idopontok temporalis viszonyaira vonatkozo konceptualizacioit
veti ossze a termeszetes nyelvek igeido rendszereiben megvalosulo
temporalis rendszerekkel.
Konkretan a finite es non-finite alakok mellekmondati viselkedesenek
osszehasonlitasa kapcsan fogalmazodik meg az a renszerszeru
kulonbseg, amelynek leirasahoz az intrinzikus es deiktikus
temporalis viszonyokat kulonboztetjuk meg. Azt a hipotezist allitom
fel, miszerint a human konceptualizacioban absztrakt temporalis,
valamint abszolut es viszonylagos deiktikus igeidok kulonulnek el.
Az igeidok ennek ertelmeben az intrinzikus (absztrakt) temporalis
viszonyok deiktikus megvalosulasai.
Az absztrakt temporalis es viszonylagos deiktikus viszonyok
megkulonboztetes az univerzalis fogalmi/temporalis logikai szinten
ervenyesul, es fuggetlen a nyelvspecifikus grammatikai szinten
megfogalmazodo finite (igeidovel ellatott) es non-finite
(grammatikai idovel nem jellemzett) megkulonboztetestol.
Az aspektus es igeido fogalmak olyan nyelvi funkciokat fednek,
amelyekben az elozo azt fejezi ki, hogy a (nyelvileg) leirt
esemenyek hogyan viszonyulnak egymashoz abszolut ertelemben, mig az
utobbi azt fejezi ki, hogy a (nyelvileg) leirt esemenyek hogyan
viszonyulnak a beszedmegnyilvanulas megkotott kontextusahoz
viszonylagos ertelemben. Az aspektus olyan temporalis-szemantikai
modul, amely az esemenyek abszolut idobeli viszonyat tukrozi, mig az
igeido olyan temporalis-szemantikai modul, amely az esemenyeknek a
beszedmegnyilvanulashoz viszonyitott helyzetet tukrozi a "valos"
idotengelyre vetitve.
A temporalis viszonyok megtanulasa es konceptualizalasa tehat mind
kompozicionalis szemantikai, mind pragmatikai kriteriumok alapjan
tunik megvalosulni. A temporalis inferenciak valojaban mind a belso
szemantikai viszonyok, mind a jelhasznalati korulmenyek fuggvenyei.
Az alabbi a vegleges visegradi program. A kovetkezo ket levelben
mennek az eloadas-kivonatok, amelyek az archivumban is megtalalhatok
koglist/visegrad utvonalon abstracts neven.
-----------------------------------------------------------------
II. MAGYAR MEGISMERESTUDOMANYI OSSZEJOVETEL
VISEGRAD, 1994. januar 27-29.
Helyszin: Hotel Eotvos (ELTE Visegradi uduloje)
Visegrad, Fo u. 117.
Pilisi Allami Parkerdogazdasag epulete
Visegrad, Matyas kiraly ut 4. (eloadasok)
Megkozelitheto: - az Arpad-hidtol indulo esztergomi
busszal (Visegradon at); a nagymarosi rev
megallojanal kell leszallni.
- kocsival a 11-es uton erkezve a visegrad-
nagymarosi revnel balra kell fordulni, majd a
templomnal jobbra fordulva a Fo utcan
megtalalhato az udulo (panelhaz).
A Parkerdogazdasagok epulete innet ket perc
seta, a kapolna mogott, at a patak hidjan,
majd jobbra (impozans tetoszerkezet).
P R O G R A M
Csutortok delelott, 10.00-tol: Bevezeto eloadas:
Vamos Tibor
Alakzat es tudas.
11.00-tol: Nyelveszeti modellek es megismereskutatas.
E. Kiss Katalin
A generativ nyelvelmelet es a megismereskutatas. (60')
Kalman Laszlo
Szabalyok es konstrukciok. (30')
(EBEDSZUNET)
Csutortok delutan, 14.00-tol: Kategorizacio es kultura.
Niedermuller Peter
Kultura es kategorizacio: a kulturalis antropologia
megfontolasai. (60')
Z. Karvalics Laszlo
A nyelv es az iras minimalrendszere. (30')
Konya Aniko
Tudas- es esemenyalapu kategorizacio a mindennapi
emlekezesben. (30')
Laszlo Janos
Az irodalmi ertelmezes szocialis-kognitiv megkozelitese. (30')
Andor Jozsef
A komplex lexikalis jegy-analizis es a mormota esete. (30')
Szecsenyi Tibor
A tudomanyos elmeletek nyelvi reprezentacioja. (40')
Komlosi Laszlo Imre
A nyelvspecifikus temporalis inferenciak kialakulasanak
altalanos kognitiv alapjai. (30')
19.00: FOGADAS
Pentek delelott, 9.00-tol: Evolucios perspektivak a nyelvben.
Csanyi Vilmos
Elme, Nyelv, Tarsadalom: egy koevolucios folyamat
komponensei. (60')
Miklosi Adam
Majomnyelvtanulas? Avagy egy alom vege. (30')
Szollosy-Sebestyen Andras
A nyelv es a beszed modelljeinek szembesitese. (30')
Kiss Szabolcs
Racionalitas es gyermeki tudatelmelet. (30')
Kampis Gyorgy
Az Egy es a Ketto: a dialogus szerkezete. (30')
(EBEDSZUNET)
Pentek delutan, 14.00-tol: Nyelvi feldolgozas.
Pleh Csaba
A megertes elmeletei a pszicholingvisztikaban. (60')
Bocz Andras
A nyelvi kompetencia modellalasa konnekcionista alapu
rendszerekkel: ujabb kiserletek. (30')
Geszti Tamas
Perceptron tanito tanterve perceptron tanulo szamara. (30')
Banreti Zoltan
Szintaktikai modulok afazias beszelok nyelvi
teljesitmenyeiben. (30')
Sera Laszlo
A jobb agyfelteke es a nyelv - nyelvi es affektiv
prozodia. (30')
Majoros Maria
Az anyanyelv, mint a matematikai megismerest korlatozo
gondolkodasi modell. (30')
Szombat delelott, 9.00-tol:
Horanyi Ozseb
Szimbolumok-e a kategoriak? (60')
Kovecses Zoltan
A kognitiv nyelveszet es a metafora. (60')
Feher Marta
A nagy episztemologiai dichotomia. (B. Latour konyverol). (30')
Forrai Gabor
Dawidson tudatfilozofiajarol. (30')
Holgyeim es Uraim!
Elnezest kerek az imenti "NeuroScan User Discussion List"- re
vonatkozo uzenetert. Egy konfiguralasi hiba folytan az altalunk
fenntartott ket lista egymasba folyt, igy a SCANLIST-nek kuldott uzenet
a KOGLIST elofizetoinek ment el. A hibat Csibra Gergellyel kozosen
kijavitottuk igy remelhetoleg az ujbol elkuldott uzenet mar nem ment ki
meg egyszer a KOGLIST-re. Termeszetesen az uzenetben foglaltak
(kulonosen a nekem szolo kulon visszajelzes) nem ervenyesek (bar
amennyiben van Onok kozott NeuroScan felhsznalo, akkor orommel
udvozolnenk a SCANLIST elofizetoi kozott).
Meg egyszer elnezest kerek.
Udvozlettel
Winkler Istvan
--
----------------------------------------------------------------------
Istvan Winkler Mailing address:
Institute for Psychology H-1394 Budapest, P.O.B. 398
Hungarian Academy of Sciences Szondy u 83/85, HUNGARY
Phone: (36-1) 1533-244 Fax: (36-1) 2692-972
e-mail: winkler(a)cogpsyphy.hu or winkler(a)cc.helsinki.fi
Dear Everybody,
This is the very first message being circulated via the NeuroScan User
Discussion List. The aim of it is threefold:
1) You might wander why there was no traffic on the list up to now. The
reason is very simple: we just started this list. At the present there are
13 subscribers, the number is growing each day. I hope we will reach the
thirties within a week or two which will then hopefully ignite the first true
discussions. Till then please be patient. I would very much like to know
about your ideas of what you would expect to discuss via this list (if you
have anything more specific than the declared aim of the list) and of course
you can already ask questions, give opinions, etc. Please be active: the list
is us, noone else will make it alive.
2) I wanted to test how the software works. Please send an acknowlidgement to
my personal mailbox (winkler(a)cogpsyphy.hu) so that I know that this message
has reached all the present subscribers.
3) Some of the new subscribers were looking for archived letters (thinking
they might have missed out on something). Since there are no archived
messages this generates an error reply from the listserv program both to the
originator of the request and to the manager of the listserv software. From
now on, anyone looking for signs of previous traffic will at least find this
letter so no more (perhaps confusing) error messages will be generated.
To create a community from participants scattered all around the world
takes some time. Please help us to make this period shorter by informing
others about this possibility and by starting to use these facilities.
Yours sincerely
Istvan Winkler
--
----------------------------------------------------------------------
Istvan Winkler Mailing address:
Institute for Psychology H-1394 Budapest, P.O.B. 398
Hungarian Academy of Sciences Szondy u 83/85, HUNGARY
Phone: (36-1) 1533-244 Fax: (36-1) 2692-972
e-mail: winkler(a)cogpsyphy.hu or winkler(a)cc.helsinki.fi
------------------------------
From: "PATRICK WILKEN" <X91007(a)pitvax.xx.rmit.edu.au>
Mon, 17 Jan 1994 8:24:00 -0600 (CST)
To: IN%"cogneuro(a)ptolemy.arc.nasa.gov"
Subject: Announcement: Associate Editors wanted for PSYCHE
ANNOUNCEMENT: Associate Editors needed for electronic journal PSYCHE
PSYCHE (ISSN: 1039-723X) is a refereed electronic journal dedicated to
supporting the interdisciplinary exploration of the nature of
consciousness and its relation to the brain. PSYCHE publishes material
relevant to that exploration from the perspectives afforded by the
disciplines of cognitive science, philosophy, psychology,
neuroscience, artificial intelligence and anthropology.
Interdisciplinary discussions are particularly encouraged.
PSYCHE is managed by a committee made up of an Executive Editor and a
number of supporting Associate Editors. The Associate Editors offer
practical support in a number of ways to the development of the
magazine, among the most significant being the management of the
peer review of articles in their own field of speciality.
Currently there are openings for two Associate Editors whose fields of
speciality are in either anthropology or neuroscience. Applicants are
expected to be actively engaged in research in their areas of
speciality and to have earned a doctorate or have the equivalent
academic background.
Applications will be accepted through Feburary, 1994.
Applicants should send their resume to:
Patrick Wilken
Executive Editor
PSYCHE: an interdisciplinary journal of research on consciousness
E-mail: x91007(a)pitvax.xx.rmit.edu.au
Subscriptions to the electronic version of PSYCHE may be initiated by
sending the one line command - SUBSCRIBE PSYCHE-L FirstName LastName -
in the body of an electronic mail message to LISTSERV(a)NKI.BITNET or
LISTSERV%NKI.BITNET(a)cunyvm.cuny.edu. In addition there is a discussion
list, PSYCHE-D, devoted to topics related to those of the journal. To
subscribe send mail to the address above with the one line message:
SUBSCRIBE PSYCHE-D Your Name.