==================================================================== TUDAS- ES ESEMENYALAPU KATEGORIZACIO A MINDENNAPI EMLEKEZESBEN Konya Aniko ELTE BTK Altalanos Pszichologiai Tanszeke A kategorizacio elmeletei eltero alapokra helyezkednek. Igy a logikai, definiativ ereju szemantikus kategoriakkal szembehelyezhetoek a lenyegi altalanositast hordozo, perceptualis alapokon nyugvo termeszetes kategoriak. Az elso fogalmi reprezentacio nevezheto tudasalapunak, mig az utobbi, a fogalmak belso jelenteset tekintve, esemenyalapunak. Az esemenyalapusag lehetoseget ad a termeszetes kategorizacio mindennapi emlekezetre valo kiterjesztesenek. Ez utobbi megkozelites kihangsulyoz olyan kerdeseket, mint peldaul azt, hogy a hasonlosagon alapulo semaszeru reprezentacio milyen kapcsolatban all az egyedi esemenyekkel. Az emlekezet strategiak altal vezerelt modon hasznalja az esemenyek altalanositasanak eltero formait az egyedi emlekek hozzafereseben. Az idoben kiterjedt valamint tematikus altalanositas mellett, az esemenyek kontextualis hasonlosaga elmeletileg az esemenyek kozvetlen elohivasara is lehetoseget ad. Ezen a ponton kapcsolodom egy evvel korabban itt megtartott eloadasomhoz, amely az egyedi elenk emlekeket nem-tudatosan elohivott implicit emleknek tekintette. A szakirodalomban az emlekezes implicit formaja a szabalyokon alapulo explicit emlekezessel kerul szembeallitasba - epp az esetek kozvetlen hozzaferese miatt. A fenti meggondolasban az esemenyek kozvetlen kontextualis keresese megfeleltethetonek latszik a prototipus elmeletekkel szembeallitott `mintapeldany` elgondolasnak. ==================================================================== METAFORA A KOGNITIV NYELVESZETBEN Kovecses Zoltan ELTE, Amerikanisztika Tanszek A kognitiv nyelveszetben megkulonboztethetjuk a metafora objektivista es nem-objektivista felfogasat. A jelen dolgozat fo celja a dominans nem-objektivista felfogas fo vonasainak rovid ismertetese. E felfogasban a metafora nem pusztan egyes nyelvi kifejezesek sajatossaga, hanem egesz gondolkodasunkat es viselkedesunket is athato jelenseg. Mikor metaforarol. beszelunk, ket tapasztalati tartomany kozotti szisztematikus megfelelesrol van szo. A ket tartomany kozul az egyik a "forrastartomany", a masik a "celtartomany". A forrastartomany tipikusan konkret, fizikai, mig a celtartomany tipikusan absztrakt. A forrastartomanyt es a celtartomanyt alkoto entitasok kozott szisztematikus megfelelesek talalhatok. A megfelelesek egy-egy ilyen rendszeret hivjuk (fogalmi) metaforanak.A fogalmi metaforak a nyelv szintjen nyelvi kifejezesek formajaban manifesztalodnak. A forrastartomanyt alkoto entitasokrol. nagy mennyisegu tudassal rendelkezunk. Ezt a tudasunkat atvisszuk a celtartomanyra Absztrakt fogalmaink igy fokent konkret fogalmaink analogiajara epulnek fel. Az elv, ami ezt biztositani latszik az un. "invariancia hipotezis", amely kimondja, hogy mindaz a forrastartomanybeli tudas amely nem ellentetes a celtartomanyrol valo ismereteinkkel, kerul at a celtartomanyba. Ahogy a metaforak nemcsak elszigetelt nyelvi kifejezesek sajatoasagai, ugy nem is csak olyan elszigetelt fogalmi osszekapcsolodas melyekben egy bizonyos celtartomanyt egy bizonyos forrastartomany segitsegevel probalunk jobban megerteni. Fogalmi rendszerunk metaforak nagyobb rendszerei talalhatok. Idaig negy ilyen rendszert 'sikerult azonositani: a mozgas", ero", "targy" es "tartaly" metaforak rendszeret. E negy rendszer a tapasztalas es megismeres alapveto semait kepviseli, es igy nem meglepo, hogy metaforil gondolkodasunknak is lenyeges reszeit alkotjak. ==================================================================== AZ IRODALMI ERTELMEZES SZOCIALIS-KOGNITIV MEGKOZLITESE Laszlo Janos MTA Pszichologiai Intezete A kognitiv pszichologia perspektivajabol tekintve az irodalmi mu jelentese a szoveg mentalis reprezentacojaban keresendo; az irodalmi ertelmezes az a folyamat, amelyben a szoveg mentalis reprezentacioja kialakul. Az irodalmi szovegek mentalis reprezentacioit tanulmanyozando, a kognitiv pszichologianak rendelkeznie kell a tudas es elmeny reprezentaciojanak komplex elmeletevel, es egy arrol szolo teoriaval, hogy e valtozatos tudasformak az olvasas folyaman mikent lepnek interakcioba a szovegben rejlo informacioval. Ezek az elmeleti eszkozok teszik lehetove a kognitiv pszichologia szamara, hogy megragadja es osszehasonlitsa a kulonbozo szovegekre adott, az egyazon szovegre az olvasok kulonbozo csoportjai altal adott, illetve a kulonbozo olvasasi szituaciokban adott ertelmezeseket. Ujabban Schank (1986) javasolt egy olyan modellt, amely a megertest egy kontinuum menten abrazolja. Ha egy megnyilatkozasnak, illetve barmely nyelvi vagy nem nyelvi anyagnak "ertelme van", de ez okozatilag egyeb tenyekhez nem kapcsolodik, ugy a megertes a kontinuum egyik vegpontjan all. Schank kifejezesevel szolva, a "kognitiv megertes" a kozepso tartomanynak felel meg, ahol is a felfogas a kauzalis feltetelek es kovetkezmenyek szerinti gazdag kontextualizaco soran megy vegbe. Vegul, a kontinuum masik vegpontjan a tokeletes empatia talalhato, vagyis az a fajta megertes, mely teljes mertekben rezonal a kommunikaciohoz kapcsolodo elmenyekre. A megertes kontinuuma, ahogyan azt Schank (1986) abrazolja, a megertes melysege fele iranyulo, lepesol lepesre torteno haladast sugall. Ez a "kontinuum" azonban a valosagban sem terben sem idoben nem egydimenzios. Mas szavakkal, az "ertelme van" tipusu, a "kognitiv" es az "empatias" megertes a felfogas mas-mas vonatkozasait vagy retegeit kepviselik, s ezek egymassal parhuzamosan is vegbemehetnek. Pontosan ez a korulmeny teheti alkalmassa a schanki megertes-fogalom alkalmazasat az irodalmi narrativumok megertesere, ahol is a kognitiv es empatias megertes egymastol kolcsonosen fuggoretegei egyarant megjelennek. Kognitiv megertes: tematikus cselekves semak Gordon Bower (1976) egy izben megjegyezte, hogy az emberi pszichologia teljessege rekonstrualni lehet tortenetekbol. Csakugyan, a tortenetek jellemekre es cselekvesekre epulnek s azok megertesehez az olvasonak szuksege van az e kategoriakrol valo tudasra, mely kategoriak egyszersmind a lelektani vizsgalodas targyai is. A kognitiv megertes teruleten a megismeres lelektana szamos olyan sema-felfogast alakitott ki (mint peldaul prototipusok, szcenariok, semak, kategoriak, es igy tovabb), amelyek jellemek es cselekvesek megragadasara hivatott tortenetmegertes szempontjabol ugyanakkor azok a fogalmak tunnek a leghasznosabbaknak amelyek az emberi cselekvesek celiranyossaganak vagy intencionalitasanak elmeleteire tamaszkodnak (von Wright, 1971; Schank & Abeison, 1977; Graesser, 1981; Wilensky, 1983; Read, 1987). A celok kikovetkeztetese lehetove teszi az olvaso szamara, hogy oksagi kapcsolatokat letesitsen a resztvevok egyedi cselekvesei kozott, s ezaltal a tortenet koherenciaval ruhazza fel. Igy egyszeru tortenetben a resztvevok celjainak feltarasa konnyen vegbemehet. Bizonyos celok az alcelok vagy cselekvesek egesz szekvencioit implikalhatjak, mint peldaul a _tervekben_ vagy _forgatokonyvekben_ (Schank & Abelson, 1977) tortenik, s igy csupan e "folerendelt" celok azonositasa kivan nemi erofeszitest. Nem igy all a dolog a bonyolultabb tortenetekben, ahol az egyedi cselekvesek szamos intencio hordozoi lehetnek. Legyen szo akar az egyszerubb, akar a bonyolultabb esetrol, egy tortenet kognitiv megertese leirhato es megragadhato cel-vonatkozasu fogalmak terminusaiban. Van azonban a celok elemzesenek egy masik vonatkozasa is, ami meg mindig a kognitiv megerteshez tartozik, jollehet tulmegy a lokalis koherencia hatarain. A kikovetkeztetett celok teljes epizodoknak is globalisjelentest kolcsonozhetnek. E celok az emberi erintkezes vazlatos temaihoz kapcsolodhatnak, mint amilyen a romanc, a rivalizalas, a karrier, stb. (Schank & Abelson, 1977; Dyer, 1983), s ily modon a celiranyos cselekveseket egy _tematikus kontextusban_ helyezhetik el. A celok azonban onmagukban nem elegendoek e feladat teljesitesehez. Tulsagosan sokertelmuek ahhoz, hogy egy tematikus kontextust azonosithassanak: egy cel nemcsak egy temanak lehet resze. A celokhoz kotodo magyarazo _hiedelmek_ segithetnek annak a tematikus kontextusnak az azonositasaban, melyhez az adott cel tartozik. Hamlet kolostorba kuldheti Opheliat azert, mert ugy veli, "jobb lesz neki, ha kivul marad az o zaklatott eleten", vagy azert mert nem akarja "boldogtalanna tenni Opheliat". Ez esetben az Opheliaval valo szakitas mint cel az _aldozat vagy _lemondas temajaba agyazodik. A szakitas ugyanezen cselekvese megvalosulhat Hamlet azon hiedelmebol fakadoan, hogy Ophelia eszkozze valt Claudius es Polonius markaban. Az utobbi esetben a szakitas intencioja a _strategiai vedelem, vagy a _romantikus_ bosszu temaiban kontextualizalhato. Persze, Hamlet cselekveseinek szamos celja lehet meg az Opheliaval valo szakitas szandekan tulmenoen is, s minden egyes intencio hattereben a hiedelmeknek mas es mas osszessege munkalkodhat. A lenyeg itt csupan annyi , hogy a kognitiv megertes, mint egy tortenet tematikus megertese, leirhato olyan cel-hiedelem strukturakban, amelyeket az olvasok cselekvoknek tulajdonitanak. Empatias megertes: elmeny es utalas A megertes kontinuumanak "empatia" vegpontja fele haladva a felfogas analogikusabb jellegu. Olyan epizodok, amelyek az altalanos semakhoz nem illeszkednek, az emlekezetben tarolt hasonlo tapasztalatokat mozgosithatnak. Schank (1982) e folyamatot "emlekeztetesnek" nevezi. Az uj es a regi epizodok kozotti osszefugges az absztrakcio es a hasonlosag barmely szintjen feszulhet. A "West Side Story" emlekeztethet valakit a "Romeo es Julia"-ra, s egy rendor gesztusa emlekeztetheti az embert altalanos iskolai tanaranak tekintelyelvu magatartasara. Amint a fenti peldak mar sejtetik, az emlekeztetesek nem feltetlenul es kizarolagosan kognitiv jelleguek. A "maradektalan empatia" kifejezes mar onmagaban is azt implikalja, hogy az epizodhoz kotodo erzesek es erzelmek is felelevenednek az epizod kognitiv anyagaval egyutt. Az elmenyek _utalas_ altal valo felbukkanasanak elmeletet Merei (1984) korvonalazta. Merei szerint azokat a spontan elmenyeket, amelyekre csoportjainkban vagy szemelykozi kapcsolatainkban teszunk szert, s amelyek telitve vannak a valosag indulati feszultsegevel, megorizzuk az emlekezetben, elobb a tudatossag peremen, majd azon kivul. Merei felfedezese azt mutatja meg, hogy az elmeny megvaltozasanak es tudatba valo visszateresenek ket ismeretes modjan, vagyis a sematizacio folyamata nyoman kialakulo fogalmakon, es az elfojtas folyamata nyoman kialakulo szimbolumokon tulmenoen letezik meg egy harmadik lehetoseg, s ezt kereszteli el utalasnak. Az utalas az eredeti tapasztalat egy reszlete, amely a tudatban ujra felbukkan, mikozben az eredeti elmeny teljes erzelmi feszultseget kepviseli. Ha a kommunikacio ilyen reszleteket old ki, empatias rezonancia lep fel. Fuggetlenul attol, hogy az utalast irodalomban, mint muveszi eszkozt gyakran szandekosan is alkalmazzak, ugy tunik, a szemelyes elmenyek mozgosulasa az irodalmi megertesnek elengedhetetlen feltetele. Midon azt allitjuk, hogy a megertesnek e tipusa a felfogas kontinuumanak "tokeletes empatia" vegpontja fele esik ezen nem azt a kriteriumot ertjuk; hogy az ember ujraelje azt, amit egy irodalmi szoveg szerzoje atelt. Inkabb arrol van szo, hogy letezik egy attitud az irodalmi megertesen belul, amelynek soran az ember engedi mukodesbe lepni a maga szemelyes elmenyeit, akar a szerzo sajat elmenyeitol teljesen fuggetlenul. Ezen attitud funkcioja valoszinuleg az, hogy a szemelyes elmenyek sokasaganak mobilizalasa a szoveg olvasasa soran lehetove teszi, hogy a szoveg kapcsolatba keruljon az olvaso enjevel. Irodalmi megertes: irodalmi es mufaji tudas Mind a kognitiv, mind pedig az empatikus megertes megvalosulhat olyan tortenetekkel kapcsolatban is, amelyek aligha tekintendok irodalmiaknak, vagyis egyikuk sem hatarozza meg a megertest _irodalmi megerteskent_. Amint Pratt (1977) az irodalmi szovegek nyelvevel osszefuggesben kimutatta, hogy az semmilyen korulirhato modon nem kulonbozik barmely egyeb szoveg nyelvetol, nem leteznek olyan specifikus kognitiv folyamatok sem, amelyek pusztan az irodalmi ertelmezesert volnanak felelosek. Az irodalom terepere valo belepes konvenciok kerdese (Schmidt, 1982), amelyek logikai, nem pedig lelektani termeszetuek. Ha viszont valaki mar az irodalom teruleten jar, az ertelmezes feladatat bonyolultabba teszi, hogy az irodalmi narrativumok lehetseges vilagokat alkotnak (Eco, 1979; Dolezal, 1988; Bruner, 1986; Beaugrande, 1987; Kanyo, 1985; Csuri, 1987), ahol a hetkoznapi cselekvesek megszokott logikaja nem feltetlenul allja meg a helyet. Mindez nem jelenti azt, hogy irodalmi tortenetek megertese soran az olvasoknak ne kellene megerteniuk a szereplok celjait es hiedelmeit, vagy, hogy szemelyes elmenyeiket felre kellene seperniuk. Szukseges azonban egy harmadik tudas-forrast is igenybe venniuk, nevezetesen az irodalmi, vagy konkretabban a _mufaji tudast_, ami arrol tajekoztatja oket, mikent alkothato meg egy lehetseges vilag egy adott szoveg mufajaban, legyen az tundermese, szimbolikus novella, vagy realista regeny. ==================================================================== AZ ANYANYELV, MINT A MATEMATIKAI MEGISMEREST KORLATOZO GONDOLKODASI MODELL Majoros Maria Lauder Javne Zsido Kozossegi Iskola Gimnaziumi Tagozat Az anyanyelv altal meghatarozott gondolkodasi modell harom szempontbol korlatozza a matematikai megismerest: 1. Az anyanyelv altal kozvetitett logikai struktura es a matematikai logika nem esik egybe. 2. Az anyanyelvben is ertelmesnek szamito kifejezesek nyelvi es matematikai jelentese nem esik egybe. A matematikai jelentes mindig levezetes: azon elemi lepesek osszessege, amelyek az adott fogalomhoz elvezetnek. 3. A gondolatok nyelvi megfogalmazasa es azoknak nyelv altal adott eszkozokkel torteno irasa maskent viszonyulnak egymashoz, mint ahogyan a matematikai gondolatok viszonyulnak a matematika irasahoz. Megfigyeleseim 6-18 eves koru gyerekek matematikai ismeretszerzesere vonatkoznak. A gyerek rendelkezesere allo elsodleges megismeresi sema a nyelv. Ezt a semat alkalmazza automatikusan a megismeres ujabb es ujabb targyaira. Ha a matematikai jelentes helyes kialakulasat nem segitjuk elo megfelelo elemi tevekenysegekre torteno visszavezetessel, akkor a gyerek automatikusan anyanyelvi jelenteseket helyettesit. Megfelelo jelentes-struktura hianyaban nem alakul megfeleloen strukturalt matematikai gondolkodas. Ez a nem megfelelo struktura termeszetesen nem fordithato le matematikai szimbolumok nyelvere. Ebben az esetben matematikai ismeretek kettos tagolodasa all elo: az irott matematika teljesen elszakad a matematikai megfigyelesektol. ==================================================================== MAJMOK, GYEREKEK, SZAVAK ES MONDATOK AVAGY MAJOMNYELVTANULAS? EGY ALOM VEGE? Miklosi Adam ELTE TTK Etologia Tanszek Az ember mindig is szeretet volna tarsalogni az allatokkal. E vagy egyik lehetseges megvalosulasi formaja az lenne, ha egy kelloen "intelligens" allatot megtanitanank a mi nyelvunkre. Es maris indulhat a tarsalgas... A nyelvtanitasi laz a 60-as es 70-es evekben tetozott, amikor egymassal egyidoben tobb laboratoriumban is foglalkoztak azzal, hogy mikeppen lehet emberszabasu majmokkal (csimpanzok, gorilla) valamilyen termeszetes vagy mesterseges nyelvet elsajatitatni. Az akkori kiserletek tapasztalati es tanulsagai mintegy 20 ev tavlatabol vilagosan attekinthetok. Vajon inkabb kudarcnak sikernek konyvelhetok el az eredmenyek? Tudjuk-e, hogy milyen mertekben kepes egy emberszabasu majom elsajatitani egy egyszeru nyelvet? Vajon csak ido es modszer kerdese a majmok nyelvtanulasa, vagy az egesz ugy eleve kudarcra van itelve? Az ilyen es hasonlo kerdesekre csak akkor adhatjuk meg a valaszt, ha a temaval kapcsolatos hozzaallasunkat a fejerol a talpara allitjuk. Eszre kell ugyanis venni, hogy ebben az esetben is fajok kozotti osszehasonlitasrol van szo, ami rendkivul kenyes feladat kulonosen akkor, ha figyelembe vesszuk, hogy mindket faj (csimpanz illetve ember) nyelvhasznalatanak egyedfejlodeserol es illetve a nyelv megjelenesenek evolucios elozmenyeirol meg mindig keveset tudunk. Marpedig erdemi osszehasonlitast csak akkor tudunk tenni ha rendelkezesunkre all az adott faj okologiai es etologiai leirasa. Ez a fajta megkozelites lehetove teszi, hogy reszrehajlas nelkul vizsgaljuk meg a majmok nyelvtanulasanak kerdeset. ==================================================================== KULTURA ES KATEGORIZACIO: A KULTURALIS ANTROPOLOGIA MEGFONTOLASAI Niedermuller Peter A kulturalis antropologia a kategorizacio, a kategoriakban torteno gondolkodas, a kulturalis kategoriak, a megismeres kulturalis meghatarozottsaganak stb. elmeleti problemaira csak viszonylag keson, a hetvenes evek elejen figyelt fel. Annak ellenere tortent ez igy, hogy a megismeres, a kornyezo vilag artikulalasanak kategorizalasanak, a megismeres, a nyelv "kulturalis meghatarozottsaganak" legkulonbozobb megnyilvanulasai legalabb a szazadelo ota folyamatosan targyat alkottak az antropologiai vizsgalodasoknak. Azonban a kulturalis antropologianak, mint tudomanynak konstituriv elvei annyira mas iranyokba mutattak, hogy egyszeruen nem tettek lehetove a kultura kognitiv dimenziojaval kapcsolatos tudas teoretizalasat. Ugyanakkor kar lenne arrol megfeledkezni, hogy az olyan "klasszikus" antropologiai vitak, mint pl. a torzsi tarsadalmakat jellemzo prelogikus vagy vad gondolkodas termeszetenek vizsgalata mogott a kognitiv folyamatok kulturalis meghatarozottsaganak, a megismeres kultura-fuggo voltanak kerdese huzodott meg. A kulturalis antropologia tudomanytorteneteben a hatvanas evek masodik feletol kezdodoen ket olyan megkozelites bontakozott ki, amely elmeleti ervennyel igyekezett kultura es kategorizacio illetve a kulturalis kategorizacio problemakoret vizsgalni. egyik, a kognitiv antropologia elsosorban a nyelv es a megismeres osszefuggeseit allitotta eloterbe, s a taxonomiai rendszerek, a szemantikai strukturak, az intencionalitas, a proporcionalitas, a lexikai rendszerek, az osztalyozas, stb. problemait igyekezett megvilagitani a szokvanyos antropologiai targyak (rokonsagi rendszerek, vallasi kepzetek, szubkulturak, stb.) elemzesen keresztul. A masik, a szimbolikus antropologia a szimbolikus formakon keresztul torteno kategorizacio folyamatat es szerkezetet vizsgalta, s erdeklodese annak megallapitasara iranyul - megintcsak szokvanyos antropologiai targyak (ritusok, szimbolikus akciok unnepek , mitoszok stb.) elemzesen keresztul - , hogy a vilag megismeresere es felfogasara szolgalo kategoriak es kategorialis rendszerek mennyiben fuggvenyei azoknak a szimbolikus formaknak es eljarasoknak, amelyeken keresztul, amelyek segitsegevel megismeres (meg)tortenik. Az eloadas egyreszt arra torekszik, hogy bemutassa e ket - a kulturalis antropologian belul jelentos teljesitmenyeket felmutato - iranyzatnak azokat a ma mar klasszikusnak szamito megallapitasait, teteleit, amelyek a megismeres mas vonatkozasaival foglalkozo diszciplinak erdeklodesere is szamot tarthatnak; masresz pedig igyekszik megmutatni, hogy e megkozelitesek tanulsagai nyoman mikent modosulnak az antropologusoknak a "primitiv gondolkodassal", valamint a vilagkeppel kapcsolatos elkepzeleseik. ==================================================================== A MEGERTES ELMELETEI A PSZICHOLINGVISZTIKABAN Pleh Csaba ELTE BTK Altalanos Pszichologiai Tanszeke 1. Tudas es rendszer viszonya a megertesben Hogyan hatja at a tudas az egyebkent limitalt hozzaferessel dolgozo, barkacsolt elemkbol allo rendszert? 2. A szintek kolcsonhatasa Peldaul: a szotar hatasa a ragok feldolgozasara es a ragok hatasa az igek aktivalasara (1). (1a) Jani emlekezett a lanyra. (1b) A szekrenyre emlekezett Jani. (1c) A lanyra emlekezett Jani. (1d) Az otletre emlekezett Jani. 3. Nyers hatasok es a dobozok felnyitasa A mondatelemzes kerdesei a magyarban. 4. Ragok es szemantika Mindig van-e lokalis ertelmezes (2)? (2a) A cica a szekrenyre ugrott. (2b) A rablo a szekrenyre gondolt. (2c) Az iro a nemzetre koncentralt. Hasonlo kerdesek instrumentumnal (3): (3a) ... a labdaval jatszott... (3b) ... Ferivel jatszott aztan letette. (3c) ... az otlettel jatszott... 5. Elemzesi algoritmusok es reprezentaciok Asszociacio, propozicio es koherenciateremtes. Eredetuk es szerepuk. 6. Sajatosan nyitott kerdesek a magyarban Adott-uj tagolas es propozicionalis elemzes viszonya (idoben, elsobbsegben); jelentesintegracio es a sokmorfemas szavak megertese (4): (4a) fel-indul-as-a-ban (4b) kert-el-get-nek 7. A kiserletezok es a hermeneutak megertes fogalma Kapcsolatuk a koherencia reven. ==================================================================== A JOBB AGYFELTEKE ES A NYELV - NYELVI ES AFFEKTIV PROZODIA Sera Laszlo ELTE BTK Altalanos Pszichologiai Tanszeke Az afaziakutatasbol szarmazo bizonyitekok ("mely diszlexia", "szemantikai paralexiak") mellett szamtalan kiserleti eredmeny tamasztja ala a jobb agyfelteke lexikai-szemantikai feldolgozasi kepesseget (pl. gyakori, konkret es magas kepkivalto erteku szavak eseten). A jobb agyfelteke serulesekkel egyuttjaro kommunikacios attitudvaltozas pedig a kontextualis informacio kiertekeleseben betoltott lenyeges szerepere utal. A jobb agyfelteke nyelvi folyamatokban valo reszvetelenek bizonyitekai kozul az eloadas a prozodia jelenseget emeli ki. A prozodia felfogasara es kifejezesere vonatkozo klinikai es kiserleti adatok alapjan kritikusan vizsgalhato a nyelvi es affektiv prozodia klasszikus szetvalasztasanak leegyszerusitett modellje. Az eloadas a ket agyfelteke prozodikus kommunikacioban valo egyuttmukodeset vizsgalja. ==================================================================== A NYELV ES A BESZED MODELLJEINEK SZEMBESITESE Szollosy-Sebestyen Andras Budapesti Muszaki Egyetem Nyelvi Intezet Magyar Nyelvi Csoport A nyelvtan eredetileg mint az iras, illetoleg a (helyes) emberi beszed tudomanya alakult ki, es csak a XVIII-XIX. szazadban valt osszehasonlito, torteneti, majd leiro nyelvtudomannya. A XX. szazad elso evtizedei ota a nyelvesz modellalkotast sajatos dualizmus jellemzi, amely a nyelvtudomanyt legalabb ket, de inkabb tobb, egymastol egyre jobban elkulonulo, sot egymassal szembefordulo agra bontja: egyfelol az un. elmeleti nyelveszetre, masfelol az alkalmazott nyelveszet egymassal is egyre kevesbe integralhato diszciplinaira. Ennek megfeleloen a tudomany targya is kettevalik: nyelvre es beszedre, noha a kulonbozo elmeletek kulonbozo idoben kulonbozokeppen vonjak meg a hatart a ketto kozott, es kulonbozokeppen hatarozzak meg a ketto ontologiai viszonyat. Ha a nyelvbol indulunk ki, akkor a beszed a nyelv hasznalatat jelenti, amit a nyelvtol fuggetlen, altalanos pszichologiai, szociologiai es egyeb torvenyszerusegek iranyitanak. Ezen az uton oda jutunk, hogy a nyelv- es a beszedkutatas megallapitasai hovatovabb teljesen erdektelenne valnak egymas szamara. Ha viszont a beszedet tekintjuk elsodlegesnek, akkor a nyelv mint e tevekenyseg kulturalis termeke jelenik meg - bar ebben az esetben eleg nehez feloldani azt a dilemmat, hogy egyaltalaban mikeppen letezhet beszed nyelv nelkul, vagy azt megelozoleg. Ha tehat, mint sejtheto, a nyelv es a beszed foltetelezi egymast, akkor (mint ezt a modern europai nyelvtudomanyt megalapozo muveben mar Saussure kijelentette) a ketto egyazon jelenseg ket oldala. Eloadasomban azzal kivanok foglalkozni, hogy ha e kijelentest komolyan vesszuk, akkor a nyelv es a beszed modelljeinek targya nem kulonbozhet egymastol, maguk a modellek azonban kulonbozo, sot - a komplementaritas ertelmeben - ellentetes elvek szerint epulnek fel, es igy az emberi beszed (produkcio es percepcio) kulonbozo tulajdonsagainak, "reszecske" illetve "hullam" termeszetenek magyarazatara alkalmasak illetve alkalmatlanok.