Kedves Kollégák, Az MTA nyelvtudományi Intézete Kisérletes nyelvészet programjában november 10-én, csütörtökön 14 órától GERVAIN JUDIT tart előadást: A gyakoriság szerepe a beszédfolyam észlelésében és elsajátításában Az előadás helye: Bp. Benczúr u. 33., földszinti előadó. Alább olvasható az előadás absztraktja. Minden érdeklődőt szeretttel várunk: Bánréti Zoltán --------------- GERVAIN Judit A gyakoriság szerepe a beszédfolyam észlelésében és elsajátításában A természetes nyelvek egyetemes tulajdonsága, hogy megkülönböztetik a funkciószavakat és a tartalmas szavakat. A két szóosztály elemei eltérő szerepet töltenek be a nyelvben. A funkciószavak a nyelvtani, szerkezeti viszonyok kódolásáért felelősek, míg a tartalmas szavak a lexikai jelentést hordozzák. A világ nyelveit alapvetően két nagy csoportba lehet sorolni aszerint, hogy mi bennük a funkciószavak és a tartalmas szavak egymáshoz viszonyított sorrendje. Bizonyos nyelvek funkciószavakkal, mások tartalmas szavakkal kezdik szintaktikai összetevőiket. A gyermek számára alapvető fontosságú, hogy megtanulja, anyanyelve a két lehetőség közül melyiket használja. Ebben segítségére van az, hogy a beszédfolyam számos perceptuális jelzést tartalmaz a két kategória megkülönböztetésére. A funkciószavak egyetemes tulajdonsága, hogy gyakoribbak és egyben fonológiailag redukáltabbak, mint a tartalmas szavak. Shi és munkatársai (1999) megmutatták, hogy a két kategória közötti különbségek e második csoportjára már a 6-8 hónapos csecsemők is érzékenyek. Kísérletsorozatunkban arra kerestük a választ, vajon a különbségek másik csoportja, azaz a gyakoriság és a különböző statisztikai tulajdonságok is szerephez jutnak -e a két kategória sikeres megkülönböztetésében és viszonylagos szórendjének felismerésében a nyelvtanulás-nyelvelsajátítás során. Első lépésként azt teszteltük, hogy tipológiailag különbző nyelveket beszélő felnőttek más-más szórendi preferenciát alakítanak-e ki egy szerkezetileg kétértelmű mesterséges nyelv megtanulásakor. Olasz és francia anyanyelvű felnőtteket hasonlítottunk össze magyar és japán anyanyelvűekkel, s azt találtuk, hogy szórendi preferenciájuk valóban a tipológiai dimenzió alapján várható különbségeket mutatja, amelyeket a funkciószavak és a tartalmas szavak relatív gyakoriságának mértéke is befolyásol. Második lépésként a magyar CHILDES korpuszon végzett elemzéssel azt vizsgáltuk meg, hogy a kísérletekhez használt mesterséges nyelvekben található gyakorisági arányok milyen természetes nyelvi gyakorisági arányoknak felelnek meg. Vizsgálataink arra a következtetésre jutnak, hogy a gyakoriság és más, hozzá kapcsolódó szövegstatisztikák elegendő információt hordoznak ahhoz, hogy az anyanyelvét elsajátító gyermek a megfelelő szórendi és morfológiai különbségeket már a lexikon megtanulása előtt, illetve attól függetlenül sajátítsa el, ellentétben azzal, amit a „használat-alapú“, konstruktivista elméletek (pl. Tomasello 2000) állítanak. --------------------------- MTA Nyelvtudomanyi Intezete Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences H-1068 Budapest Benczúr u. 33 tel: 36-1-351-0413 fax: 36-1-322-9297 email: banreti(a)nytud.hu