ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek Budapest, Pazmany P. setany 1/A Tudomanyfilozofia Szeminarium ________________________________________________ Marcius 4. 12:30 6. em. 662 Madarasz Judit MTA Matematikai Kutato Intezet Logika es relativitaselmelet Bemutatjuk a relativitaselmelet egy lehetseges elsorendu logikabeli felepiteset es axiomatizalasat. Egyelore a specialis relativitaselmeletre koncentralunk, de a jelen kozelitesmodot hosszutavon tervezzuk kiterjeszteni az altalanos esetre is. (Gyorsulo megfigyeloink mar most is vannak.) Tobbfele (relativitaselmeleti) axiomarendszer egyseges (egyesitett) vizsgalatara is kiterunk, mely lehetove teszi a relativitaselmelet olyan kulonbozo valtozatainak mint a Reichenbach - Grunbaum-fele verzio es pl. a szokasos Einsteini verzio osszehasonlito vizsgalatat es kozos logikai analiziset. A Godel-fele nem-teljessegi tetelek es a "formalizalt"(vagyis elsorendu logikaban felepitett) relativitaselmeletek kapcsolatat is megvizsgaljuk. Kiderul peldaul hogy a relativitaselmelet legtermeszetesebb formalizalt valtozatai eldonthetetlenek ugyan, de bizonyos egyszerusito axiomak aran eldonthetove tehetok. Ha azonban ilyen egyszerusito axiomakat nem teszunk fel, akkor a Godel-fele nem-teljessegi tetelek is vonatkoznak a "relativitaselmeletekre", melyekben sajat konzisztenciajuk megfogalmazhatova valik. A relativisztikus geometriak es a relativitaselmeletek modelljei kozotti dualitaselmeletet is erintik a Godel nem teljessegi vonatkozasok, ha marad ido, akkor erre is kiterunk az eloadas vegen. Azt is megnezzuk, hogy a relativitaselmelet mely axiomai felelosek az elmelet kulonbozo nevezetes tulajdonsagaiert (pl. azert, hogy nem letezhet fenynel gyorsabb megfigyelo). Folytatjuk a Friedmann altal megkezdett un. konceptualis analizist. Azt is megemlitjuk, hogy miert fontos pont az elsorendu logikat hasznalni. Marcius 11. 12:30 6. em. 662 Boros Janos JPTE BTK Filozofiatortenet Tanszek A genofilozofiarol -- Nehany megjegyzes a genmanipulacio lehetseges kovetkezmenyeihez -- A molekularis biologia es a genkutatas olyan perspektivak lehetosegeit vetiti elore, amelyek meg fogjak valtoztatni az "emberrol" alkotott felfogasunkat, es filozofiai fogalomtarunk atgondolasat is kikenyszerithetik. Az ember biologiai melystrukturajanak "technologizalodasi" lehetosegevel az emberi szubjektum biologiai, pszichologiai, szociologiai, kulturalis es etikai fogalma is valtozni fog. A gentechnologia arra fog kenyszeriteni bennunket, hogy ujraertekeljunk olyan fogalmakat, mint szaporodas, individualitas, tortenelem, szabadsag es szubjektivitas. Az eloadasban elsosorban a "szabadsag" fogalmat fogom vizsgalni. Beszelhetunk meg egyaltalan emberi szabadsagrol, ha a genek manipulaciojaval teljesen meghatarozhatjuk az embert? Vagy talan inkabb a genmanipulatorok, vagy egy atvitt ertelemben a genek, semmint az ember szabadsagarol van szo? Ahogy Dennett az intencionalitas fogalmat kiterjeszti az embernel kevesbe ertelmes lenyekre is, metaforikus ertelemben a szabadsag fogalmat is ki lehet terjeszteni nalunk kevesbe ertelmes letezokre, peldaul a genekre. Ha a genek "dontenek" kulonbozo alternativak kozt, akkor atvitt ertelemben beszelhetunk a genek szabadsagarol, mint ami folulbiralja es iranyitja az emberi szabadsagot. Pontosabban fogalmazva: ha a genmanipulator dont a lehetseges strukturak kozt, akkor hol marad azon ember termeszetes szabadsaga, amelynek genstrukturajat elore meghatarozzak? A genek (a genmanipulatorok) mint "intencionalis" lenyek kodolnak bennunket embereket es valtozasaik az emberi leny atalakulasat eredmenyezhetik. Az eloadas kerdese, hogy ha a teljes emberi genomot megfejtik, es ha valamennyi gen valamennyi implikaciojat, funkciojat es hatasat felfedezik, es ezekkel a genekkel manipulaciokat fognak vegezni, akkor milyen fajta szabadsag, milyen fajta tortenelem, es egyaltalan milyen fajta "emberi leny" fogja tulelni ezt a helyzetet, azaz mi marad abbol az emberi lenybol, amit mi ma ismerunk? Marcius 18. 12:30 6. em. 662 Huoranszki Ferenc ELTE BTK Tarsadalomfilozofia Tanszek CEU Political Science Department Ido, kauzalitas es kauzalis torveny Mi a viszony az ido es a kauzalitas fogalma kozott? Vajon redukalhato-e az ido fogalma a kauzalis relacio fogalmara? A temporalis es a kauzalis relaciok bizonyos tulajdonsagai kozti parhuzamok azt a benyomast kelthetik, hogy igen. A kauzalis es az "elobb" ill. "utobb" tipusu temporalis relaciok egyarant irreflexivek, aszimmetrikusak es tranzitivek, es mindkettojukre jellemzo egy sajatos iranyultsag. Raadasul nyilvanvalo, hogy nem fuggetlenek egymastol: legalabbis annyit meg kell engednunk, hogy a kauzalis relacioknak mindig van valamilyen idodimenziojuk. De vajon lehetove teszi-e mindez, hogy a kauzalis viszonyokra redukaljuk az ido fogalmat? Az az allaspont, miszerint az ido fogalmanak kauzalis elemzese lehetseges, nem uj filozofiatorteneti fejlemeny. Ha a gorogokig nem is megyunk vissza, az bizonyosan allithato, hogy Leibniz es Kant mar probalkoztak az ido fogalmanak kauzalis elemzesevel. A redukalhatosag problemaja azonban az utobbi nehany evben kerult az eloterbe. A kauzalitas uj, realisztikus es probabilisztikus megkozeliteset kidolgozo filozofusok kozul nehanyan (mindenekelott H. Mellor es M. Tooley) ugy veltek, hogy az uj tipusu elemzes lehetove teszi az ido fogalmanak reduktiv ertelmezeset. Az eloadas a javasolt megkozelitest kivanja fobb vonalaiban rekonstrualni, majd nehany nehezsegre szeretne felhivni a figyelmet. Jelzeskeppen, a problema a kovetkezoben all. Ahhoz hogy az aszimmetrikus temporalis relaciokat a kauzalitasra vezethessuk vissza 1. ki kell zarnunk, hogy letezik visszamenoleges (backward) es szimultan kauzalitas. 2. ugy tunik, ez csak akkor lehetseges, ha feltesszuk, hogy vannak kauzalis torvenyek. Azonban 1. a mentalis kauzalitas eseteben lehetetlennek latszik kizarni a szimultan kauzalis relaciokat 2. legalabbis ketseges, hogy leteznek-e kauzalis torvenyek (kulonosen annyi es olyan tipusu, amennyit es amilyet az elmeletnek felteteleznie kell). A kauzalitas probabilisztikus ertelmezesenek elfogadasa tehat nem vonja maga utan a temporalis relaciok redukalhatosagat. Marcius 25. 12:30 6. em. 662. Nagy Peter ELTE Informatika Tanszek ELTE Tudomanytortenet es Tudmanyfilozofia Tanszek A fejlodes utja a tokeletes intelligenciatol a hangyaig. A mesterseges intelligenciatol az 50-es evek elejen a csodat vartak. Ugy tunt, minden problemara valaszt tud adni, csak betaplaljuk a kerdest, es o, mint egy orakulum, megadja a megoldast. Husz evvel kesobb mar a legtobben azon a velemenyen voltak, hogy "a mesterseges intelligencia halott". Pedig az elmeletek ki voltak dolgozva, tisztak, konzisztensek es elegansak voltak. A programok pedig azt csinaltak, amit az elmeletek koveteltek toluk - az egesz megsem valtotta be a hozza fuzott remenyeket. A valtas a 80-as evek vegen kovetkezett be, az agensek fogalmanak megjelenesevel. Az eloadas megmutatja, hogy miben all ez a valtozas, miben "jobbak" az agensek, mint a hagyomanyos MI megoldasok. Kiter arra is, hogy mik a multi-agens rendszerek, miert van rajuk szukseg, es mik a kutatasuk fobb iranyai. ______________________________________________________________ A szeminarium szervezoje: Laszlo E. Szabo Department of Theoretical Physics Department of History and Philosophy of Science Eotvos University, Budapest H-1518 Budapest, Pf. 32. Phone: (36-1)2090-555/6671 Fax: (36-1)372-2509 Home: (36-1)200-7318 http://hps.elte.hu/~leszabo