Eloadassorozat IDEGRENDSZERI MODELLEZES cimmel. A kurzust egyarant ajanlom az idegrendszer mukodese irant erdeklodo, es a matematikai modellezestol nem idegenkedo "biologiacentrikus", masreszt a realis biologiai alkalmazasoktol nem felo "teoretikus erdeklodesu" III-V eves hallgatoknak, es doktori iskolasoknak. Erdeklodo pszichologushallgatok probalkozhatnak. Az eloadassorozat celja kettos: egyreszt betekintest adok a "Computational Neuroscience" nevu szakma modszertani apparatusaba, masreszt szeretnem megmutatni, hogy nehany fontos idegrendszeri struktura viselkedesenek megertesehez hogyan jarul hozza a modellcentrikus megkozelites. TEMATIKA 0. Beszelgetes a kurzus tematikajarol, a tudomanyag hazai es nemzetkozi perspektivajarol, a szukseges es nem (feltetlenul) szukseges eloismeretekrol, a befektetendo munkarol, es a varhato "haszonrol". 1. Idegrendszerkutatas: a strukturalis, funkcionalis es dinamikus megkozelites integralasanak szuksegessege. (Szintek, centrumok, vizsgalati modszerek, mechanizmusok, algoritmusok; kitekintes). 2. A dinamikus modellek felallitasanak es tulajdonsagainak vizsgalatanak alapveto modszerei. 3. Idegelettani alapok. (Membranok biofizikaja. Ioncsatornak, ionaramok. A szinapszis. Az ingerulet attevodesenek neurokemiai alapjai. A neurotranszmitter felszabadulas mechanizmusa. Kulonbozo transzmitter kozvetitesu neuronok. Tanulas szinaptikus szinten.) 4. EGY neuron modellezese. A McCulloch-Pitts modell. A Hodgkin-Huxley modell es variacioi. Programcsomagok (NEURON, GENESIS). 5. Esetanulmanyok: nehany serkent es gatlo neuron reszletes modellje. (Geometria, passziv es aktiv csatornak, membrantranszport folyamatok kinetikaja. Akcios potencial generalas, burst. Kis halozatok: szerkezet es dinamika kozotti osszefuggesek. 6. Neuronhalozatok - ketszintu dinamika I (Szinaptikus plaszticitas, tanulasi szabalyok: a Hebb szabaly es variacioi. Tanulas biologiai es mesterseges neuronhalozatokban.) 7. Neuronhalozatok - ketszintu dinamika II (A szaglorendszer neuronhalozatai. A szaglogumo es a szaglokereg szerkezete es dinamikus mukodese, asszociativ memoria kialakulasa. 8. Neuronhalozatok - ketszintu dinamika (A beka latorendszerenek kialakulasa: onszervdesi mechanizmusok es algoritmusok. Az emls nagyagykereg modularis szevezdese. Fejldesi modellek.) 9. A hippokapmusz (A hippokampusznak szerepe van a tererzekelesben, es az emlekezet kialakitasaban. Hibas mukodese neurologiai rendellenessegekhez [pl. epilepszia] vezethet. A reszletes egysejt-modelltol a neuronpopulaciok dinamikus viselkedeseig.) 10. Statisztikus neurodinamika (Nagy sejtpoulaciok aktivitasdinamikaja. A hippokampusz populacios dinamikaja.) 11. Neurologiai es pszichiatriai rendellenessegek modellezese 12. Kognitiv idegtudomany. (Agy-tudat-szamitogep. Erzekeles, memoria, erzelem, tudat) (Erdi Peter) egyetemi magantanar (BME, KLTE) tudomanyos tanacsado MTA KFKI RMKI Biofizikai Osztaly (395-9220/2505; erdi(a)rmki.kfki.hu) Helyszin: ELTE TTK, Rakoczi ut 5.; II. 229 Idopont: pentek 9.15-11.00 A O. eloadas idopontja: februar 13. Budapest-Csilleberc, 1998 februar 6.