MEGHIVO (elnezest a duplumokert) A Magyar Pszichologiai Tarsasag Altalanos es Szemelysegpszicholgiai szekcioja 1997. oktober 27-en, 16h30kor az MTA Pszicholgiai Intezet (Bp., terze krt 13) elso emeleti tanacstermeben eladast szervez Tema: A pszicholgizmus koruli vitak tanmulsagai a mai pszicholgia szamara Eloado: Pleh Csaba Mindenkit szerettel varunk. Kivonat Az eloadas kiindulopontja az, hogy a mult szazad utolso harmadaban harom uj diszciplina is kikezdte a filozofia kompetenciajat: a logika, a szociologia, es a kiserleti pszicholgia. Mind modszereik, mind kiindulopontjaik elterese, mind az akademikus versenges miatt ezek egymassal is rivalizalni kezdtek. Leghiresebb vitajuk, az 1890 es 1915 kozott a nyelveszet, a logika es pszichologia viszonyat erinto nemet pszichologizmus vita rekonstrualhato racionalis magva szerint is. Fo kerdese az volt, hogy mit tud kezdeni a szenzualista orokseget vallalo pszichologia a gondolat logika szervezodesevel es az elvont entitasokkal. Ugyanakkor az e koruli nem mindig koherens vita ideologiailag es egzisztencialisan is azt erintette, hogy a filozofia hogyan nyerheti vissza Kant orokseget, melyet a fiziologusok es a pszichologusok "naturalizaltak". A vita egyik tanulsaga a mai kognitiv szemleletet illeti: a tudasrendszrek propozicionalis szervezodesenek elvevel valamint a naturalizalt ismeretelmelettel valo flortolessel a mai pszichologia sajatos visszaterest valosit meg: ha akarjuk Frege bosszujakent, ha akarjuk a kiserleti pszichologusok bosszujakent is ertelmezhetjuk a "logicizmus" ujrapszicholgizalasat es ujranaturalizalasat. A masik tanulsag szomorubb. A pszichologizmus vita idoi elemzese megmutatta, hogy a vilaghaboru "nemzeti osszefogasa", majd az azt koveto eletfilozofia a nemet kulturalis eletben a ket vilaghaboru kozott mind a naturalistakat, mind a logikai racionalistakat hatterbe szoritotta. A felelem a pszichologizmustol nemcsak a pszicholgiat, de a rivalis objektivisztikus elmeleteket is hatterbe szoritotta.