ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek Budapest, Pazmany P. setany 1/A TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM (http://hps.elte.hu/seminar) ________________________________________________ 1999, november November 1 12:30 6. em. 6.54 Cs a b a F e r e n c ELTE, BTK Logika Tanszek GODEL ONTOLOGIAI BIZONYITASA Isten letezesenek ontologiai bizonyitasai felfoghatok modalis logikai levezetesekkent is. Ha Szent Anzelm klasszikus argumentumaban az 'elgondolhato, hogy' kitetelt a 'lehetseges, hogy' fordulattal interpretaljuk, akkor a modalitasok mar az eredeti valtozatban is tetten erhetok. (Az ilyen tipusu interpretaciok motivacioja altalaban az, hogy a kanti kritikanak -- "az egzisztencia nem igazi predikatum"-- elet vegyek: ha az egzisztencia nem is igazi predikatum, a szuksegszeru letezes mar az kell legyen.) Az anzelmi argumentum mellett nehany ujabb keletu gondolatmenetet (Charles Hartshorne, Alvin Plantinga) is megvizsgalunk, ennek soran a tovabbiakhoz szukseges (es esetleg nem kozismert) ismeretek is szoba kerulnek. A godeli bizonyitasban eloszor a leibnizi eredetu vonasokat probaljuk meg azonositani. A godeli lenyegi tulajdonsagok es Leibniz individualis fogalmai kozott peldaul szembeszoko az osszhang (az elobbi az utobbi egyfajta formalizalasanak is tekintheto). A godeli elmelet tovabbi jellemzoen leibnizi vonasa, hogy "modalis kollapszushoz"vezet: premisszait elfogadva bizonyithatjuk, hogy minden igaz allitas szuksegszeruen igaz. Ha az imenti konkluzio nem talalkozik metafizikai preferenciainkkal (s az interpretatorok egy reszenel egyertelmuen ez a helyzet), akkor a feladat nyilvan a kovetkezo: gyengitsuk meg az elmeletet oly modon, hogy a "kollapszust"is elkeruljuk, de az eredeti intencioval is osszhangban maradjunk. Nehany ilyen kiserletet be is mutatunk. November 8 12:30 6. em. 6.54 D i o s i L a j o s KFKI, Reszecse- es Magfizikai Kutato Intezet A KLASSZIKUS KONTINUUM ES A KVANTUMELMELET KOEGZISZTENCIAJAROL A klasszikus kontinuum, peldaul a terido vagy fizikai terek robosztus reszei, kvantumdinamikai szempontbol mindig hatter-mezo szerepet jatszanak. Feltetelezzuk, sot neha bizonyitjuk, hogy ezek a klasszikus kontinuumok kvantalt mikroszkopikus dinamikakbol keletkezo effektiv terek. Meglepo teny, hogy nincs altalanos elmeletunk ezeknek az effektiv tereknek a keletkezesere. Ehelyett van egy altalanos modell (mereselmeletnek hivjak) amely klasszikus kontinuum helyett klasszikus diszkret jellemzok keletkezeset irja le kvantalt rendszerekben. A klasszikussag ezen fajtajanak egyebkent szokatlan tulajdonsagai vannak, mint peldaul veletlenszeruseg, kontextualitas, valamint nem-klasszikus korrelaciok. Nem tudjuk azonban, hogy vajon ez a modell egy specialis esete lenne-e a klasszikus kontinuum keresett keletkezesi modelljenek. Valojaban ismerunk egy modell-osztalyt, ahol idoben folytonos klasszikus jellemzok keletkeznek kvantalt elmeletbol. Ezek az effektiv klasszikus terek folytonosak de nem differencialhatok. Az utobbi hianyossag a modell-dinamika markovi kozelitesebol adodik. Az gondoltuk es remeltuk, hogy feloldva ezt a kozelitest vegre igazi sima klasszikus tereket (klasszikus kontinuumot) vezethetunk le egzakt kvantalt dinamikakbol. Ujabb sejtesem szerint ez csak akkor lehetseges, ha a kauzalitas elvet foladnank. November 15 12:30 6. em. 6.54 H u o r a n s z k i F e r e n c ELTE BTK Tarsadalomfilozofia Tanszek CEU Political Science Department INTENTIONALITY AND THE NATURE OF LAWS One of the central topic in recent philosophy of mind concerns the possibility of giving a reductive analysis of intentional content. Many think that for showing that intentional psychology is a science it is necessary to analyze thought-content in nomic-causal terms. The lecture attempts to show that the intentional cannot be reduced to the nomic. It grounds its claim on the assumption that none of the available concepts of laws allows for the assumed nomological analysis. First we must distinguish between lawlike sentences and laws in the metaphysical sense. If laws are but sentences of the form of a universally quantified conditional then no reductive analysis of intentional content can invoke the concept of a law since sentences themselves are intentional objects. Therefore the nomological analysis must assume that laws of nature are possible objects of scientific discovery and not only constructs of language. The Ramsey - Lewis analysis of laws take them to be members of "an integrated system of truths which combines simplicity with strength in the best possible way". Another current view of laws claims that laws are second order facts about first order universals. The third view takes laws to be relations between possible worlds: whatever remains invariant when we shift from one physically possible world to another is a law of nature. It will be shown that none of these conceptions fit the purpose of assumed "laws about intentionality". Finally I will argue that sciences which deal with phenomena only globally supervenient on physics should not attempt to give nomological explanations. (Ha mindenki beszel magyarul, akkor az eloadas magyarul lesz!) November 22 12:30 6. em. 6.54 K a m p i s G y o r g y ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek DARWIN: A FAJOK EREDETE A nemsokara megjeleno uj forditas kapcsan arrol probalom meggyozni a hallgatot, hogy "A fajok eredete" minden szempontbol modern es elolvasasra erdemes mu. Rekonstrualom Darwin ervelesenek menetet, es megtisztitom a nehol induktiv okoskodast deduktiv kovetkeztetessel vegyito elemeitol. Kihangsulyozom azokat a pontokat, ahol Darwin jocskan elebe megy a kesobbi, reszben meg mindig tarto evolucioelmeleti vitaknak, es megbeszeljuk, miert nem utolagos belemagyarazas ez. Parhuzamot vonok az eredeti mu gondolatvilaga es szamos olyan mai fejlemeny kozott is, amelyek az evolucio biologiai, pszichologiai, nyelveszeti, szocialis vagy filozofiai altalanositasait keresik. Vegul kiterek arra, hogy miert igazolja Darwin muve a fajok leszarmazassal valo keletkezeset, es honnan tudjuk, hogy nem olvastak a muvet azok, akik ebben ketelkednek. Az inyencek a szunetben Darwin tevedeseivel es mas faramucisagokkal mulathatjak az idot. November 29 12:30 6. em. 6.54 M a t o l c s i T a m a s ELTE TTK Alkalmazott Analizis Tanszek UJ PARADOXONOK A RELATIVITASELMELETBEN Ket paradoxon jelent meg az utobbi tiz evben. Az egyik a sebesseg-osszeadasi paradoxon, a masik a fenysebessegi paradoxon. Mindketto (mint a paradoxonok altalaban) ki nem mondott, termeszetesnek vett, de nem helytallo feltetelezesbol adodik, es mindezert a relativitaselmelet szokasos targyalasa felelos, amelyben pontosan meg nem hatarozott fogalomra, a tehetetlensegi megfigyelo intuitiv fogalmara alapoznak. A paradoxonok lenyeget es feloldasat egy pontos modell keretein belul targyalom. A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo -- Laszlo E. Szabo Department of Theoretical Physics Department of History and Philosophy of Science Eotvos University, Budapest H-1518 Budapest, Pf. 32. Phone: (36-1)2090-555/6671 Fax: (36-1)372-2509 Home: (36-1)200-7318 http://hps.elte.hu/~leszabo