Date: Tue, 9 Aug 2005 13:22:21 -0400
To: koglist@cogpsyphy.hu, ganglion@KOKI.HU
From: Jozsef Fiser <fiser@bcs.rochester.edu>
Subject: 11. Magyar Latas Szimpozium: Elozetes program

                     INVITACO ! ! !

A Szegedi Tudomanyegyetem Elettani Intezete es Pszichologia Tanszeke szimpoziumra invital minden, a biologiai latorendszerek kutatasa es modellezese irant erdeklodot. A latas kutatas a retinaba belepo fenyinformacio elkodolasatol az ezen informacionak az agykeregben torteno kognitiv megertesig  huzodo komplex folyamatot vizsgalja  interdiszciplinalis modon, a neuro-tudomanyok, a kiserleti pszichologia es a szamitogepes analizis es modellezes eszkozeivel.  A Tizenegyedik Latas Szimpozium iden

2005 szeptember 3-an, szombaton kerul megrendezesre a  Szegedi Tudomanyegyetem Elettani Intezetenek eloado termeben reggel 10 AM-tol delutan 5PM-ig.  Reszveteli dij nincs.

A szimpozium programjarol, elozmenyeirol, a helyszin megkozeliteserol a kovetkezo web oldalon lehet informaciot szerezni:

http://www.arts.u-szeged.hu/pszichologia/latasszimpozium/

Az eloadok cimeit es rovid kivonatat alabb csatoltuk.

Minden erdeklodot szeretettel latunk:

A Szervezok

------------------------------------------------------------------

ABSZTRAKT GYUJTEMENY

TIZENEGYEDIK MAGYAR LÁTÁS SZIMPÓZIUM

2005 szeptember 3

Szegedi Egyetem, Orvostudományi Kar, Člettani Intézet Előadóterme

Retina

A foszfodiészteráz 6 és gátlószereinek kölcsönhatásai molekulamodellezési
és in vitro elektrofiziológiai kísérletekben.
Barabás Péter, Simon Ágnes, Kardos Julianna

MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézet, Neurokémiai
Osztály

Fény hatására, a retina fotoreceptor sejtjeiben a foszfodiészteráz 6 (PDE6) enzim aktivációjának köszönhetön csökken a cGMP koncentráció. A foszfodiészterázok enzimcsaládjában a PDE6-hoz legjobban hasonlító PDE5 enzim funkcióját gátló anyagok - mint a Sildenafil - a gyógyászatban az potenciazavarok kezelésére használják. Ezek a gátlószerek ugyanakkor a PDE6 és PDE5 szerkezeti hasonlósága miatt a fotoreceptor sejtekben található PDE6-ot is gátolják.  A PDE6 és Sildenafil, valamint a PDE6 és Zaprinast közötti kötodési kölcsönhatást vizsgáltuk az újabban megismert PDE5, gátlószerekkel együtt
kristályosított szerekezetének ismeretében. Homológia modellt építettünk a PDE5 vázszerkezetén és a modellbe Zaprinastot vagy Sildenafilt dokkoltunk. A két gátlószer egymáshoz hasonlóan kötodött a PDE6 modell katalitikus centrumához. Elektrofiziológiai mérésekben összehasonlítva, a Zaprinast (1-10 mikroM) 300 %-al, míg a Sildenafil (1-10 mikroM) 200 %-al növelte az izolált patkány retinában fényingerrel kiváltott elektromos válaszok amplitúdóját. A két gátlószer hatásának idobeli lefutása ugyanakkor hasonló volt.



Retinális ON-OFF csatonák kölcsönhatása és a nemlineáris szinapszisok okozta torzitás
Wagner Róbert1, Alyosha Molnar1, Frank Werblin1

1Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Információs Technológiai Kar (PPKE-ITK)
1University of California at Berkeley, Departement of Molecular and Cell Biology

Dúcsejt mérések eml_s retinában azt mutatják, hogy a sejtek jó részének a válasza pontosan reprezentálja a stimulus tér ill. id_beli éleit. A ganglionsejtek kiterjedt dendritfája és a szinapszisok véges sebessége ugyanakkor abba az irányba hatnak, hogy a válasz elmosódjék. Ezen tér és id_beli alulszžréseket horizontális és amakrin sejt gátlások kompenzálják. Szimulációimmal azt mutattam be, hogy a laterális gátlások jótékony hatása tönkretehet_ nemlineáris szinapszisokkal. További szimulációkkal pedig azt mutattam be, hogy ez a nemlineáris hatás csökkenthet_ az ON-OFF retinabeli pályák amakrin sejteken át történ_ egymásra hatásával.
A modellek tér-id_beli dúsejt méréseken, id_beli bipoláris sejt méréseken és a sejtek morfológiai tulajdonságain alapultak.



Els_dleges  látókéreg fiziológia

Oldalirányú kapcsolatok funkcionális eloszlása és modellezése a látókéregben. Populáció és egysejt analízis.

Kisvárday Zoltán
Debreceni Tudományegyetem


Mi a szerepe a spontán aktivitásnak az els_dleges látókéregben?
Fiser József, Chiayu Chiu, Mike Weliky

Dept. of Brain and Cognitive Sciences, University of Rochester

Mennyire igaz hogy az els_dleges látókéreg feladata a retinából a CGL-en kereszt_l jöv_ vizuális információ h_séges reprezentációja? Éber menyétekb_l történ_ multi-elektródás mérések segitségével összevetettük három korcsoportban a küls_ vizuális jelek hatását a kéregben folyó neurális aktivitásra.  Eredményeink azt mutatják, hogy ellentétben az általános felfogással, már az els_dleges látókéregben is a sejtek tüzelését meghatározó módon befolyásolják a bels_ dinamikus folyamatok, és a külvilág jelei csak modulációs formában érvényesülnek.

 

Kiolvasható-e az észlelet a V1 neuronok aktivitásából?"
Nadasdy Zoltan, Melissa Saenz, Bijan Pesaran, Christof Koch, Richard A. Andersen

Division of Biology, California Institute of Technology,

Az információ feldolgozást az els_dleges szenzoros áreákban - a tradícionális felfogás alapján - nem befolyásolja az észlelet. Ezt megvizsgálandó, a V1 neuronok válaszait tanulmányoztuk a kéreg 2/3 rétegében kétértelm_ mozgó tárgyak észlelése közben. A majomnak három-dimenziós mozgó tárgyak forgási irányát kellett jeleznie alternatív kényszerített döntési helyzetben. Arra voltunk kiváncsiak hogy egy ideális megfigyel_ milyen valószin_séggel tudná bejósolni a majom válaszait a neuronok tüzelési rátája alapján. Ezért a V1 neuronok válaszait a majom döntései alapján szortíroztuk. Mintegy 160 neuron válasza alapján kiderült, hogy az észlelet a neuronok mintegy 25%-át  befolyásolja. Ez a hatás viszonylag kés_n, 400 ms után volt legmarkánsabb. Szekvencia analízis kimutatta, hogy az észlelet hatása a V1 neuronok aktivitására nagyobb volt azokban az esetekben amikor a kétértelm_ tárgyat egy egyértelm_ tárgy bemutatása el_zte meg. Egy másik kísérletb_l az is kiderült, hogy a hatás iránya attól függ, mennyi a két bemutatás között eltelt id_. Humán adatokkal összhangban azt találtuk, hogy ha az eltelt id_ rövidebb mint 1 másodperc, a majom az el_z_ bemutatással ellentétes észleletet jelez, egyébként az észlelet stabilizálódik.  A tüzelési rátában megfigyelhet_ észlelési moduláció id_i elemzése alapján úgy véljük, hogy a V1 neuronok válaszát a magasabb vizuális áreák irányából kétféle input modulálja: egy rövid latenciájú anticipatorikus input ("priming") és egy kés_bbi, az észleletet meger_sít_ visszacsatolás az MT/MST áreákból.

Magasabbrend_  látókéreg fiziológia


Az irányérzékenység dinamikája agykérgi mediotemporális terület receptív mezejének központjában és környékén
Perge János, Bart G. Borghuis, Roger J.E. Bours, Martin J.M. Lankhét, Richard J.A. van Wezel
Functional Neurobiology, Helmholtz Institute, Utrecht University, The Netherlands

Tanulmányoztuk vizuális mozgásra érzékeny idegsejtek receptív mezejének felépítését rhesus majmok mediotemporális (MT) kéregterületén azáltal, hogy feltérképeztük a sejtek irányérzékenységét térben és időben. A vizuális ingerlés mozgó pontmintázatok véletlenszerű sorrendje volt, amelyeket egyszerre mutattunk be különbözô térbeli régióban. Tér-idôbeli recepív mezô térképeket az akciós potenciálok és a stimulus kereszt-korrelációjával nyertünk. Az így feltérképezett receptív mezôk térben "központra" és "környékre" tagozódtak. A környék válasz latenciája átlagosan 16 ms-al hosszabb volt mint a központ latenciája. A receptív mezôk idôbeli lefutása általában két fázisra tagolódott; egy korai fázisra, az optimális mozgásirány magasabb valószínűségével rövid válasz latenciáknál (50-70 ms), és egy kései fázisra, az optimális mozgásirány alacsonyabb valószínűségével hosszabb válasz latenciáknál (80-100 ms). Úgy találtuk, hogy a receptív mezôk térbeli központ/környéki tagolódása valamint az idôbeli kétfázisossága különbözô folyamatok eredményének tulajdonítható. E folyamatok az MT idegsejtek specifikus érzékenységét tükrözi a mozgás térbeli és idôbeli változásainak feldolgozásában.



Van-e második látórendszere a macskáknak?
Benedek György, Masao Norita, Nagy Attila, Paróczy Zsuzsanna, Kaeko Hoshino 

Szegedi Tudományegyetem, AOK Élettani Intézet

Az eml_sállatok tectumhoz kötött vizuális képességei alapján többen vetették fel az u.n. második vizuális rendszer létezését. El_adásunkban azokat a tényeket foglaljuk össze, amelyek arra engednek következtetni, hogy a macska vizuális rendszerében, a retino-geniculo-striatalis pályától anatómiailag meglehet_sen elkülönülten, egy jellegzetes egysejt-válaszokkal rendelkez_ rendszer helyezkedik el. A colliculus superior mélyebb rétegeib_l kiinduló és a thalamus nucleus suprageniculatus-ában átkapcsolódó, és a sulcus ectosylvius anterior menti kéregterületeken keresztül a tectumba és thalamusba visszakapcsolódó hurok.  egy szenzoros, vizuális dominanciájú multimodális rendszert képez. A pályarendszer élettani szerepét azok a vizsgálatok tisztázták, melyek kimutatták, hogy ez a rendszer szoros összeköttetésben áll a bazális ganglionok-kal- els_sorban a nucleus caudatus-szal és a substantia nigra-val. Ennek megfelel_en az utóbbi két struktúra egysejt-válaszai nagymérték_ hasonlóságot mutatnak a tectális rendszer válaszaival.

Eredményeink azt az elképzelést támogatják, mely szerint a basalis ganglionokhoz köt_d_ szenzori-motoros koordináció vizuális (és egyéb szenzoros) afferentációja egy a geniculo-striatalis rendszert_l jól elkülönült rendszerhez kötött


Multiszenzoros és kognitiv kérgi fiziológia


Keresztmodális hálózat térképezése a vizuo-taktilis kéregben gráfelméleti és pályajelöléses módszerekkel
Négyessy László1, Bazsó Fülöp2, Kóbor István1, Kocsis László3, Nepusz Tamás2, Sipos Eszter1*

1MTA-SE, Neurobiológiai Kut. Cs., 2MTA-KFKI RMKI BIO, 3SE Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet
*a társszer_k névsor szerint megadva

Pályajelöléses technikákkal vizsgáltuk a vizuális- és szomatoszenzoros kérgi kapcsolatok plaszticitását születésükkor enukleált patkányokban. Eredményeink arra utalnak, hogy új kapcsolatok nem alakulnak ki, de a kérgi kapcsolatok preferenciájának áreális és lamináris mintázata megváltozik mind a látó és a szomatoszenzoros kéreg esetében. Hálózatelemz_ módszerekkel azonosítottuk és jellemeztük a vizuális kéregben kimutatható taktilis keresztmodális hatásokért felel_ssé tehet_ áreákat és kapcsolatokat makákóban. Klaszteranalízis segítségével kimutattuk, hogy a vizuo-taktilis interakciókban a dorzális pályarendszer központi szerepet kap. A rendelkezésre álló adatok alapján a primer szomatoszenzoros és vizuális kéreg 3 lépésnyi távolságra vannak egymástól és az alternatív öszeköttetések mindegyike átmegy a VIP-en. A VIP és V1 közötti kapcsolatok, valamint az érintett áreák klikkjeinek elemzése alapján úgy t_nik, hogy a mozgás feldolgozásáért felel_s struktúrák fontos szerepet játszanak a keresztmodális kompenzációban vakság esetén.



Multiszenzoros integráció a bazális ganglionokban

Márkus Zita, Benedek György, Nagy Attila, Paróczy Zsuzsanna, Rokszin Alice
Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Élettani Intézet

Korábbi elektrofiziológiai, anatómiai és viselkedéstudományi tanulmányok rávilágítottak a bazális ganglionok jelent_ségére a multiszenzoros információ feldolgozásban. Vizsgálataink célja az volt, hogy igazoljuk a multiszenszoros nucleus caudatus es substantia  nigra egysejtek különböz_ szenzoros modalitású információkat integráló képességét.  40 nucleus caudatus és 34 substantia nigra multiszenzoros egysejt tevékenységet regisztráltunk extracellulárisan wolfram mikroelektróda segítségével 6 feln_tt, halothannal (0,6%) altatott, immobilizált, mesterségesen lélegeztetett házimacska agyában. Az egysejtek unimodális (vizuális, auditorikus vagy szomatoszenzoros), bimodális és trimodális ingerekre adott válaszait hasonlítottuk össze statisztikai próbákkal es interakció-százalék számítással. A nucleus caudatusban 12,  míg a substantia nigrában 8 vizsgált neuron mutatott multiszenzoros integrációt. Mindkét bazális ganglionban serkent_ es gátló interakciókat mutató idegsejteket is leírtunk.  Eredményeink igazolják, hogy a nucleus caudatus es a substantia nigra már egysejt szinten is kitüntetett szereppel bír a multiszenzoros és ezen keresztül a szenzomotoros integrációban és újabb bizonyítékot szolgáltatnak a bazális ganglionokhoz érkez_ multiszenzoros információ tectalis eredetére.

Viselkedési célok és önkontrol neurális korrelátuami a prefrontális kéregben
Hernádi István

Cambridge University



Humán kiváltott potenciálok


A magas-szint_ konfigurális utóhatások néz_pontfüggése és elektrofiziológiai korrelátumai.
Kovács Gy1, Zimmer M1, L_rincz A2, Vidnyánszky Z3.

1BMGE - Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
2 ELTE Információs rendszerek Tanszék, Budapest
3MTA, Neurobiológiai Kutatócsoport, Budapest

Majom egysejt és human fMRI tanulmányok is a tárgyfelismerés néz_pont és tárgy-központú reprezentációinak szimultán meglétére mutatnak. Ugyanakkor egy nemrégiben született pszichofizikai kísérlet szerint, mely az alak-specifikus adaptációt vizsgálja, a magas szint_ konfigurális utóhatások néz_pont függ_ek, ami csak a tárgyfelismerés néz_pont függ_ mechanizmusai mellett képzelhet_ el.
Jelen kísérleteinkben a kísérleti személyeknek vagy (a) egy adott 3D tárgy néz_pontját, vagy (b) annak identitását kellett meghatározni egy adaptációs paradigmában. Azt találtuk, hogy ugyanazon ingereket használva, ugyanazon alanyokban, mind néz_pont függ_, mind néz_pontoktól független alak specifikus utóhatások kiválthatóak magas szint_ konfigurális adaptáció hatására a feladat jellegét_l függ_en. 

Kísérleteink második részében kiváltott válaszokat regisztrálva megvizsgáltuk a fenti tárgy-specifikus adaptációs jelenség elektrofiziológiai korrelátumait. El_z_, emberi arcokkal talált eredményeinkhez hasonlóan a tárgy-specifikus adaptáció is tükröz_dik az occipito-temporális kéreg fel_l elvezetett kiváltott válaszokban, alátámasztva, hogy a magas-szint_ konfigurális adaptáció a tárgyfelismerésért felel_s folyamatok általánosan megnyilvánuló jelensége.



Újonság-detekció a látásban: eseményhez kötött potenciál vizsgálatok
Czigler István

MTA, Pszichológiai Intézet

A hatékonyan m_köd_ észlel_ rendszernek el_nyben kell részesítenie az aktuális viselkedés szempontjából lényeges környezeti mozzanatok feldolgozását, de rendelkeznie kell olyan mechanizmusokkal is, melyek biztosítják a váratlan, és potenciálian releváns ingerek észlelését. Ez utóbbi vonatkozást az automatikus változás-detekció, az orientációs és reorientációs mechanizmusok biztosítják. Az eseményhez kötött potenciálok segítségével e folyamatsor nyomon követhet_ mind a látás, mint a hallás területén. A látás esetében a folyamatok az eltérési negativitás eseményhez kötött potenciál eredmények alapján retinotópiás területen kezd_dnek, majd olyan hullámok következnek, melyek létrejöttében igen kiterjedt idegrendszeri hálózat szerepel.  Az eredeti motivált viselkedést támogató ingerek szelektív feldolgozását egy vélhet_en frontális mechanizmus biztosítja.



Pozíció-invariáns arcadaptáció és elektrofiziológiai korrelátumai
Zimmer Márta1, Harza Irén1, Bankó Čva2, Kovács Gyula1, Vidnyánszky Zoltán2

1BMGE - Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
2MTA, Neurobiológiai Kutatócsoport, Budapest

Korábban az arcészlelés különböz_ szintjein mutattak ki adaptációs hatást (identikum, nem - pl.: Leopold et al., 1999, Kovács et al., 2004). Jelen tanulmányunkban az volt a célunk, hogy elkülönítsük az arcadaptáció pozicionálisan invariáns és nem invariáns komponenseit, és vizsgáljuk  ezek kiváltott válasz (KV) komponenseit. Az alanyoknak egy kétalternatívás direkt-választásos helyzetben kellett perifériásan bemutatott (középponttól 6°-ra) normál állású és fejjel lefelé fordított morfolt arcokról nemi döntést hozniuk. Nem adaptált esetben a fixációs kereszt mindkét oldalán egy arc Fourier fázis randomizált ábráját láthatták, adaptált esetben az egyik oldalon a Fourier ábra volt látható, míg a másik oldalon egy prototipikus n_i arcot mutattunk 5 másodpercig. Ezt követ_en egy 200ms-ra felvillanó arc nemét kellett megmondaniuk. Mind az adapter, mind a teszinger az esetek felében a jobb, másik felében a bal oldalon jelent meg véletlenszer_en. A KV-kat 25 csatornán regisztráltuk. A viselkedéses adatok er_s adaptációs hatást mutatnak a kontroll kondícióhoz képest abban az esetben is, amikor az adapter és a teszt azonos oldalon, és akkor is, ha ezek ellenkez_ oldalon jelentek meg, bár a két adaptált eset is szignifikánsan eltér egymástól. Ez a hatás az N170 komponens amplitúdó értékein is hasonló mintázatot mutat. A viselkedéses és KV eredmények normál állású és fejjel lefelé fordított esetben is hasonlóak. Eredményeink tehát azt sugallják, hogy az arcadaptáció a vizuális feldolgozás különböz_ állomásain szimultán jelenik meg, mely egy forgatásra invariáns és pozicionálisan részben invariáns adaptációra enged következtetni. Az adaptáció mechanizmusa valószín_leg magasabb kérgi területekhez kötött.

Humán pszichofizika


Implicit vizuális figyelmi szelekció
Vidnyánszky Zoltán es David Melcher

1 Neurobiology Research Group, MTA - Semmelweis University
2 Department of Psychology, Oxford Brookes University, UK

Az explicit szelekciós mechanizmusok mellett - melyek az aktuálisan megfigyelt tárgy, annak valamennyi tulajdonságának egyidej_ szelekcióját eredményezik - a vizuális figyelem egy masik fontos komponensét képezik az implicit szelekciós mechanizmusok, melyek a figyelem fókuszán kívüli ingerek feldolgozását modulálják az egész látómez_ területén. A vizuális figyelem hatása nem korlátozódik az explicite megfigyelt stimulusra. Azzal, hogy figyelmünket szelektíven egy stimulusra irányítjuk automatikusan aktiváljuk az implicite figyelmi mechanizmusokat is, melyek az egész látómez_ területén, globálisan fogják befolyásolni a vizuális információ feldolgozását. Pszichofizikai es fMRI vizsgálatainkkal kimutattuk, hogy a figyelem fókuszán kívüli implicite szelekció a vizuális információ feldolgozásának korai, lokális szintjén történik és eredményeként: 1. megn_ az érzékenység a kiválasztott tulajdonságra a vizuális mez_ egész területén; 2. hasonlóan fokozódik az érzékenység azokra a tulajdonságokra, melyek térben és id_ben ko-lokalizáltak a megfigyelt tulajdonsággal.

A vizuális cortex és a cardio-vasculáris rendszer reaktibilitásának noradrenerg szinkronizációja
Magos Tibor

Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet

A vizuális információ-felvétel folyamatát jellegzetes cardio-vasculáris reakciók kísérik. Mind a vizuális kéreg, mind a cardio-vasculáris reakciókat szervez_ amygdala centrális és baso-laterális magjai markáns noradrenerg innervációt kapnak. Mivel a genetikusan determinált noradrenerg aktivitás függvényében a vizuális kéreg reaktibilitása széles határok között változhat, feltételeztem, hogy ez a hatás a cardio-vasculáris reakciókat is befolyásolja. Feltevésem vizsgálatára 61 kísérleti személyb_l három kísérleti csoportot alakítottam ki a kontraszt illúzió (Uznadze effektus) er_ssége alapján. E mellett a kísérleti személyek preparatív szívfrekvencia kísérletben vettek részt. A 10 sec hosszú preparációs periódust figyelmeztet_ hanginger indította és homogén fehér fényinger, illetve reakcióid_ mérés zárta. Személyenként 10 mérést végeztem.  Szignifikáns eltérést találtam a csoportok alap szívfrekvenciájában (F=24.777, p<0.0001), a preparatív szívfrekvencia válaszok nagyságában (F=7.627, p<0.001), és a reakcióid_ gyorsaságában (F=8.002; p<0.001). Az egymást követ_ mérések során szignifikáns habituáció mutatkozott (F=3.199, p<0.02) mindhárom csoportban, de azok trendje azonos volt.

Modellek

Van-e sima sztochasztikus rezonancia a látásban?
Török Levente
MTA SZTAKI

A mérnököket legtöbb esetben korlátozza zaj, az a bizonyos “jel", ami a mérést torzítja. Sztochasztikus rezonanciáról (SR) olyan eszközök kapcsán beszélhetünk, amelyekben el_fordul az, hogy a rendszer bementén additív zaj segítségével a kimeneten a jel-zaj-viszonyt maximalizálhatunk. SR-t sokáig csak impulzus szer_ kimentettel rendelkez_ rendszerekben mértek ki. A szerz_ korábbi munkájában megmutatta, hogy hogyan lehet tetsz_leges simaságú sztochasztikus rezonátort (SRT) létrehozni egy klasszikus SRT-ból. Most azt kívánom bemutatni (láttatni), hogy ez a jelenség hogyan jelentkezhet képek esetén.  Mindazonáltal kérdésként tesszük fel, hogy nem fordulhat-e el_ hasonló jelenség a látó rendszerben, különös tekintettel a következ_ tényekre:  1) Az ion csatornák transzmissziójában többen kulcsfontosságúnak találják a zajjal segített jel továbbítást azaz az SR-t.  2) Jelenlegi ismereteink szerint, a neurális kommunikáció oly mertékben zajjal terhelt, hogy pl. a “neurálisnak" nevezett m_szaki konstrukciók/modellek jósló ereje és biológiai relevanciája nehezen értékelhet_.



A szubitizáció és a lassú számolás mögötti folyamatok
Krajcsi Attila
Szegedi Tudományegyetem  Pszichológia Tanszék

A szubitizáció tárgyak számosságának megállapítása 4-ig. Három esélyes elmélet adhat magyarázatot a jelenségre: a mentális számegyenes, a vizuális index és az alakzat felismerés elmélet. Saját és mások korábbi eredményeinek összegzésével az alakzat felismerés a legvalószínžbb magyarázat. 4 tárgy fölött a lassú számolás mechanizmusa használatos. Az eddigi adatok összegzésével egy komplexebb modellt javaslunk a lassú számolás mögött meghúzódó pontos mechanizmusokra.

--------------------------------------------------------------------------------