Az emberi nyelv egyik alapvető sajátossága, hogy jórészt kulturális, és nem genetikai csatornákon keresztül öröklődik. Ennek ellenére a kulturális öröklésmenet is leírható olyan folyamatokkal, melyek a darwini természetes szelekció mechanizmusának alapelemeivel operálnak. A nyelv evolúcióbiológiai szempontból biológiai replikátornak tekinthető: az egyes nyelvi kultúrák között és azokon belül is nagyfokú fenotípusos változatosságot figyelhetünk meg, és ezek a kulturális változatok képesek generációról generációra eltérő hatékonysággal öröklődni, amit a változatok rátermettsége határoz meg. A genetikai és kulturális evolúció analógiájára támaszkodva az előadó szeretne rámutatni az evolúcióbiológiai megközelítés néhány, nyelvészeti szempontból esetlegesen érdekesnek tekinthető aspektusára. Az előadás első része az állati kommunikáció alapelemeire fordítja a figyelmet, és feltárja, hogy több faj (például a bálnák és a madarak) is használ szemantikailag megkülönböztethető szavakat és szótagokat, melyek sokszor nyelvjárásokba rendeződnek, ezért a nyelv dinamikáját leíró módszerekkel és lexikális hálózatokkal vizsgálhatók. Az emberi nyelv és a magasabbrendű állati kommunikáció közös vonásai számos, az emberi nyelv unikalitását érintő kérdést vetnek fel. Az előadás második része áttekintést ad a fajok közötti evolúciós mintázatok feltérképezésére használt filogenetikai komparatív megközelítésről, mely több szempontból is az összehasonlító nyelvészet módszertanával állítható párhuzamba. A filogenetikus módszer releváns lehet a nyelvek evolúciójának, illetve hierarchikus kapcsolatrendszerének megértésében.
Az előadáson minden érdeklődőt örömmel lát a Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport, a DAB Nyelvtudományi Munkabizottsága és DE BTK Hallgatói Önkormányzata.Kis Tamás |
Fehér Krisztina |
Tóth Valéria |
Szikszai Tamás |
|
A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport alapító tagjai |
A DAB Nyelvtudományi Munkabizottságának elnöke |
A DE BTK Hallgatói Önkormányzat elnöke | |