Helyszín: MTA Debreceni Területi Bizottság (DAB) székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.), I. emelet „B” terem (Tanácsterem)
Időpont: 2012. március 19. (hétfő) 16:00

A kétnyelvűek által ismert nyelvek bonyolult interakciós mintázatokat mutathatnak. Egyre inkább elfogadottá válik az a szemléletmód, miszerint a kétnyelvűség nem írható le az egynyelvűség dimenziói segítségével, hanem sajátos feldolgozási és reprezentációs módozatai vannak. Minél nagyobb a nyelvi rendszerek száma, annál több a lehetséges kombináció és interakció feldolgozás szinten — gondoljunk csak a megfelelő nyelv megválasztásához, a nyelvek közötti váltás és kölcsönzések bonyolult mechanizmusaira —, és annál nagyobb a lehetséges variációk száma a nyelvi dominancia és más pszichológiai tényezők miatt.
A kétnyelvűek információtárolása és feldolgozása vitatott téma a terület kutatói körében, tekintetbe véve, hogy bár gyakorlatilag a nyelvi rendszerek elkülöníthetők, az egyik nyelven elsajátított ismeretek hozzáférhetők a másik nyelv számára is. Az alapvető kérdés az, hogy vajon az a képességünk, hogy két vagy több nyelven értünk és beszélünk, azt jelenti-e, hogy két vagy több mód áll a rendelkezésünkre az emlékezés, megismerés és gondolkodás céljából, vagy inkább azt mondhatjuk, hogy ezek a nyelvi rendszerek funkcionálisan kötődnek egy közös kognitív vagy fogalmi rendszerhez.
Jelen kutatás a kétértelmű szavak jelentéseihez való hozzáférés vizsgálata segítségével térképezi fel a nyelvek közötti kapcsolatot kétnyelvűek esetében. Kísérletem specifikus kérdése az volt, hogy az egyik ismert nyelven kétértelmű szó megkönnyíti-e a hozzáférést a szó mindkét jelentéséhez a mentális lexikon másik nyelvén különböző feltételek mellett. Vizsgálatomban modalitásközi előfeszítési elrendezést használtam: a kísérleti személyek magyar vagy angol mondatokat hallgattak, melyeknek utolsó szava magyar vagy angol nyelven kétértelmű volt, majd megjelent a számítógép képernyőjén egy másik nyelvű célszó, amelyet hangosan, a lehető leggyorsabban ki kellett olvasni. Három csoport vett részt a vizsgálatban, összesen 110 személy: angol szakos hallgatók, kétnyelvűek és magyar–angol tolmácsok.
Eredményeim inkább a két nyelv egymástól való függésének hipotézisét támasztották alá kétnyelvűek esetében, azaz a két nyelv fogalmi szinten összekapcsolódik. A mondatmegértés vonatkozásában kísérletem az interakcionalista elképzelést erősíti meg, a szavakhoz való hozzáférés során a szemantikai és szintaktikai információk már a feldolgozás kezdetétől fontosak.


Az előadásokon minden érdeklődőt örömmel lát a Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport, a DAB Nyelvtudományi Munkabizottsága és a Hatvani István Szakkollégium.

Debrecen, 2012. március 15.

tarskogny/), hogy a későbbiekben is értesítést kapjon előadásainkról, publikációinkról.