Kedves Koglist olvaso!


Alabb kozoljuk az elozetesen mar hirdetett szimpoziumunk reszletes
programtervet es az eloadasok absztraktjait.

  

A szimpoziumon minden erdeklodot szeretettel varunk!!!!!



A Szervezok


=======================================================================


<fontfamily><param>Times</param><bigger><bigger>OTODIK MAGYAR LATAS
SZIMPOZIUM


1998 augusztus 29

</bigger></bigger></fontfamily>MTA Pszichologiai Intezetenek
eloadoterme



<fontfamily><param>Times</param><bigger><bigger>PROGRAMTERV



9:45

MEGNYITO


NEM FOEMLOS TANULMANYOK


10:00

A KEREG ES A TALAMUSZ OSSZEKOTTETESEINEK KERESZTEZETT MODALITAST
EREDMENYEZO ATRENDEZODESE UJSZULOTT ENUKLEACIOT KOVETOEN PATKANYBAN

Negyessy Laszlo

MTA-SOTE EKSz, Neurobiologiai Kutatocsoport,


10:20

PEPTIDERG RENDSZEREK A MACSKA VIZUOMOTOR KOZPONTJAIBAN

Borostyankoi Zsolt

MTA-SOTE EKSz, Neurobiologiai Kutatocsoport


10:40

SZUNET


FOEMLOS INFEROTEMPORALIS CORTEX


11:00

EBER MAJOM INFEROTEMPORALIS KERGI (IT) NEURONÁLIS AKTIVITASANAK
VARIABILITASA ES INGER DISZKRIMINACIOS KAPACITASA

Kovacs Gyula

Szent-Gyorgyi Albert Orvostudomanyi Egyetem, Élettani Intézet


11:20

INFEROTEMPORÁLIS KERGI (IT) NEURONOK SZELEKTIVITAS-VIZSGALATA TELJES ES
RESZLEGESEN TÖRÖLT VONALAS RAJZOKKAL RHESUS MAJOMBAN

Sary Gyula

Szent-Gyorgyi Albert Orvostudomanyi Egyetem, Élettani Intézet


11: 40

SZUNET

EBED


KODOLASI MECHANIZMUSOK


2:00

HOGYAN ALAKIT KI AZ AGY MERET INVARIANS REPREZENTACIOKAT ALAKFELISMERES
CELJARA?

Fiser Jozsef

University of Rochester


2:20

A SZKOTOPIAS LATAS ES A MAGNOCELLULARIS LATOPALYA

Benedek Gyorgy

Szent-Gyorgyi Albert Orvostudomanyi Egyetem, Élettani Intézet


2:40

SZUNET


HUMAN KISERLETEK


3:00

TBA

Kovacs Ilona

Rutgers University


3:20

ESOTROPIA ELLENES KESOI MUTET HATASA A LATOKERGI KIVÁLTOTT VALASZOKRA

Kozma Petra

Szent-Gyorgyi Albert Orvostudomanyi Egyetem, Élettani Intézet


3:40

SZIMPOZIUM ZARAS




</bigger></bigger></fontfamily>==========================================================================

==========================================================================


<bold><underline><fontfamily><param>Times</param><bigger><bigger>ABSZTRAKT
GYUJTEMENY


</bigger></bigger></fontfamily></underline></bold><fontfamily><param>Times</param><bigger><bigger>A
KČREG ČS A TALAMUSZ ÖSSZEKÖTTETČSEINEK KERESZTEZETT MODALITÁST
EREDMČNYEZÖ ÁTRENDEZÖDČSE UJSZULÖTTKORI ENUKLEÁCIOT KÖVETIEN
PATKÁNYBAN.


Négyessy Lászlo, Gál Viktor.

MTA-SOTE EKSZ, Neurobiologiai Kutatócsoport, 1094 Budapest, Tuzolto u.
58.


	A reciprok kortikotalamikus kapcsolatok átrendezödését vizsgáltuk,
mint az ujszulöttkori enukleáció által elöidézett vizuális kéregben
kiváltható szomatoszenzoros aktiváció egyik lehetséges neuroanatómiai
alapját.

	Enukleált állatokban, a kontrol, látó csoporthoz hasonlóan, nagy
számban jelölödtek neuronok a talamusz látómagjaiban (dCGL, LP, LD)
retrográd pályajelölö anyag, torma-peroxidáz (HRP) vizuális kéregbe
történö beadását követöen. A retrográd jelölödött relésejtek számának a
dCGL, LP illetve LD közötti megoszlását vizsgálva ugyanakkor azt
tapasztaltuk, hogy enukleált állatokban a jelölt neuronok aránya az
LP-ben megnö, mĚg a dCGL-ben és az LD-ben lecsökken a kontrolhoz
képest. Eltéröen a kontrol csoporttól, enukleált állatokban anterográd
pályajelölö anyag, biocytin vagy biotinilált dextránamin (BDA) barrel
kéregbe történö beadását követöen kortikotalamikus rostok terminális
arborizációja jelölödött az LP-ben illetve kisebb számban az LD-ben És
a dCGL-ben is. Enukleált állatokban az LP-ben a jelölt látó, és
szomatoszenzoros kérgi afferensek hasonló morfológiai bélyegeket
mutattak fény, és elektronmikroszkópos szinten egyaránt. A kis méretu,
jelölt vizuális, és szomatoszenzoros kérgi axonterminálisok
posztszinaptikus elemeinek méreteloszlását összehasonlĚtva jelentös
kulönbséget találtunk: a szomatoszenzoros kérgi afferensek nagyobb
arányban innerváltak a vizuális kérgi afferensek céldendritjeinél
kisebb ill. nagyobb átmérju dendriteket.

	Eredményeink arra utalnak, hogy a korai életkoruktól vakokban
kimutatható megnövekedett orientációs képesség hátterében álló
morfológiai változásokat részben az LP kortikotalamikus kapcsolatainak
átrendezödése képezi, valamint, hogy a kortikotalamikus kapcsolatok
keresztezett modalitást eredményezö plaszticitása során kompetitĚv
mechanizmusok lényeges szerepet játszanak.




PEPTIDERG RENDSZEREK A MACSKA VIZUOMOTOR KOZPONTJAIBAN


Borostyankoi Zsolt, Hamori Jozsef

MTA-SOTE EKSz, Neurobiologiai Kutatocsoport, 1450 Budapest, Tuzolto u.

58.


 A macska colliculus superiorban, pretectumban es a jarulekos
latorendszerben vizsgaltuk a neuropeptid Y (NPY) es a vazoaktiv
intesztinalis polipeptid (VIP)-immunreaktiv (-ir) elemek eloszlasat.  A
pretectum magjaiban es a jarulekos latorendszer magjaiban talaltunk
NPY-ir neuronokat, mig a colliculus superiorban rostokat. VIP-ir
sejteket a jarulekos latorendszerben eszleltunk: nucleus tracti optici
(NOT), dorsalis-, lateralis-, es medialis terminalis nucleus.

 A colliculus superior pedig VIP-ir rostokat tartalmazott a felso
retinorecipiens retegben. Kimutattuk, hogy a frontalis szemu macska
latorendszerenek vizuomotor kozponjaiban hasonloan jelen van az NPY,
ahogyan a lateralis szemu ragcsalokban es mas nem emlos fajokban
(galamb, csirke, beka), mellyel eme peptiderg rendszer evoluciosan
erosen konzervalt voltara kovetkeztethetunk. Erre tamaszkodva
feltetelezhetjuk egy alacsonyabbrenduekben mar bizonyitott gatlo NPYerg
pretecto-tectalis palya letet a macskaban is, melyet megerositenek a mi
morfologiai adataink. A VIP-ir neuronok eloszlasabol itelve a NOT es a
terminalis nucleusok kozotti interakciokban lehet szerepuk, ezaltal a
horizontalis es vertikalis szemmozgasok kontrolljat modulalhatjak, ill.
az NPY-hoz hasonloan befolyast gyakorolnak a retinalis
informaciotovabbitasra a colliculus superiorban. A pretectalis
komplexben a NOT az egyetlen mag, ahol mind NPY-, mind VIP-ir neuronok
elofordulnak es nagy valoszinuseggel a colliculus superiorban
vegzodnek. Perikaryonjaikat megmerve szignifikans kulonbseget
tapasztaltunk, ami - legalabbis reszben - kettos peptiderg
neuronpopulaciot vet fel a NOT-ban.



INFEROTEMPORÁLIS KÉRGI (IT) NEURONOK SZELEKTIVITÁS-VIZSGÁLATA TELJES ÉS
RÉSZLEGESEN TÖRÖLT VONALAS RAJZOKKAL RHESUS MAJOMBAN


Gy. Sáry1, Gy. Kovács1, K. Köteles1, Gy. Benedek1, J. Fiser2*, and
I.Biederman3.  1 SZOTE Élettani Intézet   2 University of Rochester  3
University of Southern California


   Humán pszichofizikai vizsgálatokban az alanyok egyformán képesek
felismerni teljes vonalas rajzokat és azok olyan változatait, melyekben
a körvonalak bizonyos részeit random és komplementer módon törölték.
Amennyiben azonban a körvonalakat úgy törölték, hogy az alakok
stratégiailag fontos elemei, a <italic>geon</italic>ok már nem
kivehetöek, akkor jelentösen romlott a felismerés az azonos mérték_,
olyan törlésekhez képest melyekben a geonok még kivehetöek. (Biederman,
1987).

   1., Az elsö kísérletben teljes vonalas rajzokat (TR) és azok
komplementer módon részlegesen törölt változatait (RTR1 és RTR2)
mutattuk éber, fixáló rhesus majomnak, miközben IT neuronok aktivitását
regisztráltuk. A vizsgált neuronok 94 %-a válaszolt TR-ra, míg 57 %-uk
reagált RTR1-re és RTR2-re is. Az RTR1-re és RTR2-re kapott nettó
tüzelési ráta nem tért el egymástól, de szignifikánsan magasabb volt,
mint  a TR-re kapott válasz. A neuronok 49 %-a szelektívnek bizonyult
TR-re, ugyanakkor ez a szelektivitás nem maradt fenn RTR1-re és
RTR2-re. Ez a tény arra mutat, hogy az IT neuronokban a teljes és
részlegesen törölt vonalas rajzok kódolása különbözö mechanizmusokkal
történik, 


   2., A kísérletek második részében a TR mellett olyan módon töröltük
a rajzok egyes részeit, hogy az pszichofizikai mérések alapján
felismerésüket nem befolyásolta lényegesen (a geonok felismerhetöek
maradtak, fRTR) illetve megnehezitette azt (a geonok már nem
felismerhetöek, nfRTR). A TR-re válaszoló neuronok mintegy 70, illetve
53 %-a reagált az fRTR illetve az nfRTR ingerekre. A válaszok nagysága
szignifikánsan különbözött mindhárom stimulus típusra. A neuronok
alakszelektivitása szintén eltérö volt a TR, fRTR és nfRTR ábrák
esetében. Az IT neuronok különbözö válasza az fRTR és nfRTR alakokra a
fentiek szerint magyarázhatja a könnyen illetve nehezen felismerhetö
részlegesen törölt kontúrú ábrákra kapott humán pszichofizikai
eredményeket.



 ÉBER MAJOM INFEROTEMPORÁLIS KÉRGI (IT) NEURONÁLIS AKTIVITÁSÁNAK
VARIABILITÁSA ÉS INGER DISZKRIMINÁCIÓS KAPACITÁSA 


Kovács Gyula, Benedek György, Sáry Gyula 

SZOTE Élettani Intézet


Extracelluláris egysejtaktivitást (n=73) regisztráltunk egy éber,
aktivan fixáló rhesus majom inferotemporális kérgéb_l. Komplex formák,
amik eltér_ nagyságú átlagos neurális választ (NV) váltottak ki a
neuronokban eltér_ válasz varianciát (V) is eredményeztek. A neurális V
vs. átlagos NV összefüggés az IT neuronokban is hasonló egyenlettel
irható le, mint macskák A17-ben, ill. majmok V1-ben. Az egyes neuronok
inger diszkriminációs kapacitásának összehasonlítása szerint azok a
sejtek, melyek alacsonyabb V-t mutatnak nagyobb biztonsággal képesek a
komplex formákat elkülöníteni egymástól, mint  azok, melyeknek neurális
V-ja nagyobb. Eredményeink arra utalnak, hogy az extrastriatalis
látóareak ingerdiszkriminációja az els_dleges areakban leírtakhoz
hasonló neurális mechanizmusokhoz köt_dik.




A SZKOTÓPIÁS LÁTÁS ÉS A MAGNOCELLULÁRIS LÁTÓPÁLYA


Benedek György 

SZOTE Élettani Intézet


A párhuzamos látópályák létezését az emlösagyban morfológiai és
élettani tanulmányok bizonyítják. Több emberi betegségben így a
szembelnyomás fokozódásával járó glaucomában vagy a dyslexia egyes
eseteiben is leírták a magnocelluláris neuronok szelektív károsodását.
Nem tisztázott ugyanakkor, hogy milyen élettani funkciók károsodnak
akkor, amikor a magnocelluláris pálya károsodik. Gyakorlati igény is
van egy olyan módszerre, mely szelektív módon érzékeny a
magnocelluláris müködésekre. Az elöadás azt az elképzelést ismerteti,
hogy scotopiás körülmények között végzett látási müködések a
magnocelluláris pálya müködését tükröznék. Majmok látórendszerében
végzett tanulmányok mutatták ki, hogy a magnocelluláris neuronok
aktiválódása dominál az alacsony kontrasztú, alacsony térbeli
frekvenciájú scotopicus luminanciaviszonyok közötti ingerlés hatására
(Purpura, Kaplan és Shapley, 1988, Lee, Smith, Pokorny és Kremers,
1997). Ennek megfelelöen megnéztük az emberi kontrasztérzékenység
alakulását photopicus és scotopicus luminanciaviszonyok között. A
statikus és dinamikus kontrasztérzékenység a photopicus fényviszonyok
között mutatott "high-pass" jellegét scotopicus körülmények között
"low-pass" tulajdonságúra változtatta. A scotopiás
kontrasztérzékenységi görbék megfelelnek a magnocelluláris neuronokon
felvett méréseknek. A tranziens és steady-state látókérgi kiváltott
válaszok jelent_s változásokat mutattak a luminanciaviszonyok és a
térbeli frekvencia függvényében. 

Vizsgálataink bizonyitékokat szolgáltatnak ahhoz az elképzeléshez, hogy
a scotopiás fényviszonyok között végzett ingerlések felvilágosítást
adhatnak a magnocelluláris látási folyamatok természetére vonatkozóan.

Purpura, K., Kaplan, E., Shapley, R.M (1988) Background light and the
contrast gain of primate P and M retinal ganglion cells. Proc. Natl.
Acad. Sci. USA 85: 8534-8537

Lee, B.B., Smith, V.C., Pokorny, J., Kremers, J. (1997) Rod inputs to
macaque ganglion cells. Vision Res. 37: 2813-2828 

 




ESOTROPIA ELLENES KÉSÖI MÜTÉT HATÁSA A LÁTÓKÉRGI KIVÁLTOTT VÁLASZOKRA


Kozma P., Deák A.*, Janáky M.*, Benedek Gy.

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Élettani Intézet és
Szemészeti Klinika*


Vizsgálataink során a kancsal csoportban 10 eso- és 1 exotrop,
konzervatív módszerrel kezelt, elözetesen feljavított látásélességü
kancsal gyermek látókérgi kiváltott válaszait regisztráltuk
binokulárisan illetve monokulárisan a mütét elött és a mütét után
legalább 3 hónappal. A mütét célja a konzervatív módszerrel elért
binocularitás stabilizálása illetve a nem megfelelöen kialakult
binokularitás helyreállítása. Az elektrofiziológiai vizsgálatok során a
látókérgi mintaváltásra kiváltott válasz (VEP) P100 komponensének
amplitúdó változásain keresztül kísértük figyelemmel a mütétnek a mono-
és a binokuláris funkcióra gyakorolt hatásait. A mütét elött az
amblyopiás szem kiváltott válaszai mind a monokuláris normál, mind a
binokuláris felvételhez képest szignifikánsan csökkentek, míg a
monokuláris normál szem és a binokuláris ingerlés során hasonló
görbéket kaptunk. A mütét hatására azonban a binokuláris ingerléssel
kapott válasz a normál szem válaszától is szignifikánsan eltért
(p<<0,05), noha a mütét hatására mind a mono-, mind a binokuláris
ingerlés során növekedtek a P100 komponens amplitúdó értékei. A
legnagyobb választ a binokuláris ingerléskor 20' négyzetnagyságnál
kaptuk. Eredményeinket a kontroll csoportban 7 azonos korú gyermeknél
regisztrált válaszokkal hasonlítottuk össze, mind a mütét elött, mind a
mütét után. A mütét elött a kancsal csoport amplitúdó értékei
elmaradtak a kontrollhoz képest. Mütét után statisztikai módszerrel
észlelt szignifikáns eltérés a két csoport között megszünt. A
legnagyobb változás azonban a binokularitást legjobban mutató
binokuláris ingerlés során 20' négyzetnagyságnál volt látható. A mütét
hatására a kiváltott válasz görbék értékelésekor kifejezett binokuláris
facilitációt 6 esetben észleltünk, míg a mütét elött csak két esetben
volt kimutatható. Eredményeink arra utalnak, hogy az esotropia ellenes
mütétnek még ebben a viszonylag késöi életkorban is van binokuláris
fúziót erösítö hatása. 


</bigger></bigger></fontfamily>===========================================================================

===========================================================================

